A klinikán eddig mintegy ezer dolgozó és beteg kapta meg a brit-svéd gyógyszergyár oltóanyagát. Gyanús esetek: egy nővér tartja az AstraZeneca-vakcinát tartalmazó ampullát a németországi Senftenbergben 2021. március 3-án. Astrazeneca védettség első oltás utah beach. EPA/Sean Gallup / POOL Az elhunyt dolgozónak több rizikófaktorja is volt. A tudománynak gyorsan tisztáznia kellene, hogy a rizikócsoportba tartozó embereket szabad-e oltani AstraZeneca-vakcinával, mondta Christian Schmidt professzor, a kórház vezetője. Eközben a szintén németországi Euskirchen körzetben is történt egy gyanús haláleset: egy 47 éves nő hunyt el az eddigi információk szerint az AstraZeneca-vakcina mellékhatásai miatt, írta a Kölner Stadt-Anzeiger a helyi egészségügyi hivatal közlése alapján. Az esetet múlt pénteken jelentették a hivatalnak, amely vizsgálatot indított, valamint értesítette az illetékes tartományi és szövetségi hatóságokat. Németországban eddig több mint 1, 6 millió AstraZeneca-oltást adtak be. Több mint tucatnyi esetben érkezett jelentés agyi vénás trombózisról, amely az oltást követően lépett fel.
A szakértő ezzel együtt úgy véli, hogy a Covid elleni oltás biztonságos, a trombózisok pedig – ha időben felismerik – jól kezelhetők. A közelmúltban – még ha csak kis számban is – sok országból jelentettek hasonló, részben halálos kimenetelű eseteket AstraZeneca-oltások után. Emiatt legkevesebb 19 európai ország ideiglenesen szüneteltette a vakcina használatát. Mit mutatnak a vizsgálatok? Norvég szakértők az általuk végzett vizsgálatok után azt közölték: az előzetes eredmények szerint az AstraZeneca-vakcina okozta a vérrögök képződését három beoltott betegüknél a váratlan és erőteljes immunreakció nyomán. Gyakorlatilag erre az eredményre jutottak a német Greifswald Egyetemi Kórház szakértői is. A norvég vizsgálatra azután került sor, hogy három, 50 év alatti norvég egészségügyi dolgozót szállítottak kórházba vérrögök és alacsony trombocita-szint miatt oltás után. Astrazeneca védettség első oltás utah.com. Egyikük életét veszítette. Szakértők egy része már korábban felhívta a figyelmet, hogy a vakcinák kifejlesztése és vizsgálata a szokásosnál jóval rövidebb idő alatt történt összességében, illetve azok egy része olyan új módszeren alapszik, amit oltások esetében még nem vagy csak alig alkalmaztak.
A Magyarországon jelenleg elérhető valamennyi COVID-19 elleni vakcina hatásossága meghaladja az előírt 50 százalékot, így hatásosnak mondható. De mekkora védettséget nyújtanak, és mikor alakul ez ki, mire számíthatunk az első, és mire a második dózis beadása után? A vakcinák hatásossága alatt azt értjük, hogy egy adott készítmény hány százalékos eredménnyel tudja megelőzni az adott betegség kialakulását. Mindez egy kísérleteken nyugvó átlagérték, amit számos tényező befolyásolhat, például az életkor, a meglévő betegségek, az oltás beadásának módja és a beadás óta eltelt idő, a korábban történt fertőzés, a vírusvariáns. Egy vakcina akkor fogadható el hatásosnak, ha annak hatásossága legalább 50 százalék. Frissítve: A COVID 19 elleni oltások működnek, a beoltottak csaknem 99 százalékánál alakult ki védettség | Paraméter. Magyarországon jelenleg 5 COVID-19 elleni vakcina érhető el, a Johnson&Johnson vakcináját pedig 2021. március 12-én engedélyezte az Európai Bizottság, így várhatóan hamarosan ez is megjelenik hazánkban. Valamennyi engedélyezett vakcina esetében a hatásosság meghaladja az 50 százalékot, azaz hatásos.
"Óriási genetikai sokféleség jellemzi immunrendszerünket, ez az oka a különbségnek" - tette hozzá Eleanor Riley. Ami azt jelenti, hogy egyes emberek immunrendszere hajlamosabb az agresszív, túlzó reakcióra, mint ahogy például James Gallagheré is. "Akik ilyet tapasztalnak, lehet, hogy egy megfázás vagy influenza után is nagyon rosszul érzik magukat. Nem feltétlenül van így, de előfordulhat" - hangsúlyozta Riley. Egy másik tényező is növelheti a mellékhatások esélyét: a korábbi koronavírus-fertőzés, amely hihetetlenül erős immunválaszt válthat ki az oltás után. Egy oltott elmesélte: így érezte magát az AstraZeneca után - HáziPatika. A mellékhatások erős immunválaszt sejtetnek? Sokan reménykednek benne, hogyha már megszenvedik az oltás utáni pár napot, "cserébe" erős védettséget szereznek: erre utaltak egy korábbi influenzajárvány alatt szerzett oltási tapasztalatok is. De a koronavírus elleni vakcinával sajnos nem ez a helyzet Pollard szerint. Mint mondja, ennek az oltóanyagnak a hatására nagyjából mindenkinél egyforma immunválasz alakul ki a fertőzéssel szemben.
Azonban a legújabb kutatások szerint az áfonya a szellemi tevékenységünkre is nagyon jó hatással van. 70 év körüli alanyok 15 dkg áfonyát fogyasztottak el ivólé formájában és a 3 hónapig tartó teszt alatt jelentős javulás mutatkozott a kognitív funkciókban, beleértve a memória vizsgálatát is. A memóriát segítő hatása nem csupán az időseknél, de a fiatalabb életkorúaknál is eredményes lett, melyet szintén az antocianidinnek tulajdonítanak. Ősszel, amikor az áfonya bokor levelei vörössé válnak, készíthetünk belőle teát. A teának szintén kiemelkedő az antioxidáns tartalma. Kék áfonya hatása a szervezetre. Legyen áfonya a kertedben is. Fotó: Legyen a kertedben áfonya Sajnos még mindig nagyon kevés kertben terem az áfonya hazánkban. Leginkább Nyugat- Magyarországon, a Nyírségben, Pest, Nógrád és Zala megyében találkozhatunk vele. A legfontosabb követelmény, ha áfonyát szeretnénk termeszteni, hogy a hűvös, párás, de napos helyeket kedveli, ahol laza, jól szellőző, savanyú kémhatású, 4, 2-5, 2 pH értékű talaj van. Ha ez mind rendelkezésre áll, akkor nagyon szerencsések vagyunk.
Ültessük nagyméretű, lapos edénybe, az áfonya sekélyen gyökeresedik. Fenyőkéreggel takarjuk, ami megvédi a kiszáradástól, savanyítja is a talajt, és lassú bomlásával tápanyagot is szolgáltat. Szereti a vizet, lehetőleg esővízzel locsoljuk, ha van. A túlöntözésre azonban vigyázzunk, könnyen kirohadhat. Tápoldatozzuk rendszeresen általános tápoldattal. Én kevertem a földjébe tartós táp granulátumot is ültetéskor. Időnként Volldüngerrel meglocsolom. Szereti a sok napfényt, és a tápdús talajt. A hazai klíma egyébként megfelel az áfonyának, a téli fagyok nem ártanak a növénynek, -30°C-ig télálló. Nem kell bevinni teleltetni, bátran kint hagyhatjuk a szabadban. Áfonyával az egészségünkért - Szeretem a mezőgazdaságot. Ahol nálam van, délelőtt 10 órától süti a nap egészen 17-18 óráig, télen-nyáron, mert mindig ott van, nem viszem sehova. Ha több fajtát ültetünk, június végétől szeptember végéig szemezgethetjük a terméseit. Metszeni nem igazán kell, főleg nem az ágvégeket, mert ott fog következő évben teremni. Csak a beteg, sérült ágakat távolítsuk el, és a nagyon vézna kicsi ágakat, ami termést úgysem hozna.
(Képek: Getty Images Hungary. )
Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek Örömmel vesszük az olvasott tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, kiegészítő megjegyzéseit, értékelő minősítését, amit a KAPCSOLAT menü Üzenet helyén beírva érdeklődve várunk. Véleménye segít minket abban, hogy a további dolgozataink az olvasók tartalmi igényei szerint formálódjon. Figyelem: A weboldalon ismertetett étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. Kék áfonya hatása a bőrre. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására. Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez.