A halálozási aránya rendkívül magas – 30 százalékos –, a fertőzés pedig kullancscsípés útján terjed. Jakab arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus Ázsia, Afrika számos országában endemikus, de az azt terjesztő kullancsfaj már megjelent Magyarország déli határainál is, ezért a krími-kongói vérzéses láz kutatásába is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat, illetve alapkutatásokat is végeznek a vírussal. Ezt tegye, ha ilyen kullancsot lát! - EgészségKalauz. ( A legfrissebb hírek itt) A listán szerepel még a Nipah vírus, ami Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel a fejét, de egyelőre csak Dél- és Kelet-Ázsiában okoz kisebb-nagyobb járványokat. Ez a betegség az idegrendszert is érinti, a tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, és nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt. A szintén a listán szereplő ebola – Jakab Ferenc szerint – csak nagyon kis eséllyel okozhatna világjárványt.
Elsősorban szoros emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szüksége a terjedéshez, ezért nem tud évek óta "kiszabadulni" Nyugat-Afrikából. A világjárvány listán minden évben szerepel egy "X-kór" amelyet egy, még nem ismert vírus okozhat, és komoly pandémia előidézője lehet. A WHO azért szerepelteti listáján az X-kórt, hogy figyelmeztesse a világ kormányait: erre a megjósolhatatlan esetre is fel kell készülni. Végül is ez lett 2019-ben a koronavírus, amivel tulajdonképpen – bármilyen furcsán hangzik – Jakab professzor szerint szerencsénk volt, mert a SARS-CoV 1-ről már komoly ismeretekkel rendelkezett az orvostudomány. Kongói vérzéses láz kullancs angolul. Jakab Ferenc végezetül elmondta, hogy a PTE laboratóriumában mindegyik, a WHO listáján szereplő ismert kórokozóval végeznek kisebb-nagyobb kutatásokat azért, hogy felkészüljenek egy esetleges vészhelyzetre. kullancs veszélyes betegség járvány WHO
Olajokkal, krémekkel és minden egyéb házi praktikával helyesebb nem próbálkozni. A Lyme-kór és a krími-kongói láz ellen nincs védőoltás, a kullancsencephalitis ellen azonban igen, több fajta is. Ezt a kétéves kor felett adható vakcinát ideális kora tavasszal beadatni, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen. Az alapoltások után 3- 5 évente kell ismételni az oltást, amellyel folyamatos védettség biztosítható. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy bár a patikákban többféle kullancsteszt is kapható, amelyekkel kimutatható az élősködő Borrelia baktérium-fertőzöttsége, a pozitív kullancsteszt-eredmény nem jelenti feltétlenül, hogy azt is megfertőzte, akiben megtalálták. Jakab Ferenc: Magyarország déli határainál jelent meg egy halálos kórt terjesztő kullancs – Szegedi hírek | Szeged365. A negatív teszteredmény pedig hamis biztonságérzetet adhat, holott a kullancs, mint láttuk, többféle betegséget is terjeszthet.
2021. november. - A visegrádi királytalálkozó a Károly Róbert magyar király által összehívott, Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király részvételével 1335 október végén és november elején megrendezett diplomáciai találkozó volt. Eredményeképpen megszűnt a Lengyelország és Csehország közötti ellenségeskedés, helyette a három ország között szövetség és kereskedelmi együttműködés jött létre. Az események leírása a Thuróczi-krónikában (1488): "Az Úr 1335. évében, Szent Márton ünnepe körül János cseh király és fia, Károly, meg a lengyelek királya Magyarországra, Visegrád várába jött Károly királyhoz, hogy ott örök békeegyezséget kössenek. Ez meg is történt. A cseh király ebédjére a magyar király bőkezűségéből mindennap kétezer ötszáz kenyeret adtak, és a királyi étekből is bőségesen; a lovaknak pedig egy-egy napra huszonöt mérő abrakot. A lengyel király ebédjére pedig ezerötszáz kenyeret és élelmiszert bőségesen; borból száznyolcvan hordót mértek ki. Magyarország királya különböző drága ékszerekkel is megajándékozta a csehek királyát, úgymint ötven ezüstkorsóval, két tegezzel, két övvel, egy csodálatos sakktáblával, két felbecsülhetetlen értékű nyereggel, egy szíjas tőrrel, amely kétszáz ezüstmárkát ért, meg egy csodálatos munkával kidolgozott gyöngykagylóval.
Károly Róbert halála után 1342-ben, legidősebb fia, Nagy Lajos követte a trónon (1342-82). 1370-től lengyel király is lett. [1] Hivatalos koronázási rend: az esztergomi érsek, a szent koronával. [2] Kassa város polgárai fellázadtak az abák ellen, Károly Róberthez fordultak segítségül, aki segített a városnak, ellenfelét a csákok támogatták. [3] Bécsnek árumegállító joga volt. 1308 -ban (hivatalos): a pesti Domonkos kolostorban. Az összes kiskirály jelen van. 1309- ben, a mai Mátyás-templomban. Ez volt a legünnepélyesebb. 1310 -ben pedig a Szent Koronával. A kiskirályok elleni harca (térkép: 32. oldal) A tartományurak megerősödtek az interregnum alatt. A tartományurak elleni sikerei 1312 -ben kezdődtek [2], amikor a rozgonyi csatában legyőzte az abák hadseregét. Őket még Csák is támogatta katonailag. Ezután következtek a borsák, a kánok, a kőszegiek és a gyengébbek szép sorban. 10 év alatt mindenkit legyőzött, kivéve Csák Mátét, a legerősebb kiskirályt. Károly Róbert kivárta a halálát (1321).
A szétbontást ezután kezdték meg a régész, történész, numizmatikus, restaurátor és fotós szakemberek. A kiállítás ősszel nyílt a simontornyai várban és márciusig lesz a helyszínen látható. Hunyadi Mátyás aranyforintja, Fotó: Mayer Jácint A lelet összesen 1646 darab érmét tartalmaz, mely majdnem kizárólag magyar, osztrák és török ezüstpénzekből áll. Többségük Hunyadi Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos és I. Ferdinánd jó minőségű dénárjai, melyeket kiegészít 104 török akcse, valamint osztrák és német területről származó garasok, batzenek, 12 krajcárosok, illetve kevés számú hamis pénz. A legértékesebb 5 aranyforint, Hunyadi Mátyás és Szapolyai János uralkodásának korából. Szapolyai János aranyforintja, Fotó: Mayer Jácint A középkor híres és folyamatosan jó minőségben készültpénzei voltak a firenzei mintára vert aranyforintok, melyeket Károly Róbert idején vertek először Körmöcbányán. A pénz a latin "florentinus" neve "firenzeit" jelent, ami a magyar "forint" szó alapja. Simontornya fő látnivalója a reneszánsz vár.
A kereskedelem fellendülésének egyik kézzel fogható eredménye volt az európai pénzforgalom megélénkülése. Bár a pénzverés elvileg minden európai országban regáléjognak számított (vagyis kizárólagos uralkodói jogkörnek), nyugaton a késő középkorra már számos egyházi és világi főúr, valamint város szerezte meg az érmeverés feletti jogot. 14. századi francia pénzverde korabeli ábrázolása Magyarországon ez a szétaprózódás nem következett be, a pénzérméket mindvégig a királyi kincstár, a kamara verte, ráadásul a pénzverés kisajátításával együtt járt a különböző nemesfém-lelőhelyek monopolizálása is. A középkori magyar nemesfémbányászat igen kedvező adottságokkal rendelkezett, hiszen a mai Csehország, Kelet-Németország és Ausztria bányái mellett a Kárpátok hegyvonulatai alatt húzódtak Európa legjelentősebb ércbányai. Az árpád-kori nemesfémbányászat és pénzforgalom jelentőségét jól mutatja az az összeírás, amelyet III. Béla királyunk készíttetett a királyi kincstár bevételeiről. Az összeírásból jól látszik, hogy a magyar uralkodó legjelentősebb bevétele a pénzváltásból származott.
Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben egyre több nemzetközi szervezet állt elő olyan mérésekkel, amelyek a társadalmi-gazdasági fejlődést nemcsak a GDP változásával, hanem indikátorok széles körének vizsgálatával értékelik. Pontosan ez a célja a Magyar Nemzeti Bank új, átfogó elemzésének is, ahol Magyarország fenntarthatóságát négy dimenzióban: környezeti, pénzügyi, társadalmi és gazdasági vetületben értékeljük, több mint száz objektív, számszerűsíthető mutató alapján. A jelentés megállapítása szerint hazánk a fenntarthatóságot illetően az európai uniós rangsor középmezőnyében, a 15. pozícióban helyezkedik el. Magyarország a legtöbb pontot a pénzügyi és társadalmi fenntarthatóságban érte el, de e dimenziókban az EU még jobban teljesít. Az EU átlagához képest a relatív pozíciónk a környezeti fenntarthatóság és a gazdasági növekedés terén a kedvezőbb, bár e területeken az egész Uniónak meg kell újulnia. A szerző cáfolatot jelentő adatok helyett ezen a ponton inkább kételyeit kezdi sorolni, jelezve, hogy nem lehet Magyarország fenntarthatósága ilyen kedvező a világban.