Egyetlen igazi kudarca a Ciprus elleni hadjárat volt, bár ez is a sziget elfoglalásával végződött, ám a fenyegetés hatására létrejött Szent Liga hajóhada 1571-ben Lepantónál nagy vereséget mért a török flottára. Ez valóban megállította a földközi-tengeri oszmán terjeszkedést, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a nagyvezír erőfeszítései révén a következő évben már a lepantóinál is erősebb hajóhadat szerelt fel a Porta, amely továbbra is komoly fenyegetést jelentett a térség államai számára, a meglévő oszmán hódítások pedig még igen sokáig nem forogtak veszélyben. Szelimet gyenge kezű uralkodónak tartják, aki inkább a dorbézolással törődött, mintsem a kormányzással, a nép azonban kedvelte nagylelkűségéért. Élet és közélet a XVI. századi Oszmán Birodalomban: A testvér- és rokongyilkosságról 1555-ben | Türkinfo. Gondoskodott Mahidevrán szultánáról, a kivégzett első trónörökös, Musztafa anyjáról, aki Szulejmán utolsó éveiben szegénységben élt; emellett megépítette Musztafa sírját is. Az általa kiadott parancsokból látszik, hogy könnyíteni akart a Mekkába tartó zarándokokon és segítette azokat a muszlimokat, akik elnyomó hódítók uralma alatt éltek.
Úgy tűnt, az oszmánok éppolyan gyorsan eltűnnek a történelem süllyesztőjében, amilyen hirtelen felemelkedtek. Végül csodával határos módon I. A kalózból lett kormányzó, akire még Szulejmán is felnézett. Mehmednek sikerült normalizálnia a helyzetet, megszabadulni testvéreitől, de még hosszú évekig kellett küzdenie egyik halott fivére, Musztafa nevében fellépő csaló trónkövetelőkkel, az "álmusztafákkal". Az úgynevezett oszmán interregnum évtizede lidércnyomásként hatott a dinasztiára, ez indokolta a gyakorlatot, miszerint amelyik hercegnek sikerül megszereznie a hatalmat, annak a birodalom stabilitása érdekében ki kellett iktatnia fiú testvéreit és annak fiait – fogalmaz a történész. Életre-halálra Nem tudjuk, ők mit gondoltak minderről, rettegtek-e vagy sem, félelemérzetüket mennyire nyomta el saját sikerükbe vetett hitük, de annyi biztos: mai fejjel kevesen cserélnénk velük. Persze azokkal, kik nem voltak olyan szerencsések, mint például Nagy Szulejmán, hogy csak leánytestvérei legyenek. A hercegek 14-18 éves korukig a hárem aranykalitkájában nevelkedtek.
Fényes győzelme megnyitotta az utat az oszmánok előtt Tripoli és a Földközi-tenger keleti területei felé. A névhasonlóság korántsem a véletlen műve Az egykori kalóz ezután még számos további tengeri hadműveletet vezetett az Oszmán Birodalom szolgálatában. Ferenc francia király és Szulejmán korabeli portréiból készített képmontázs. Ferenc a Portával kötött szövetséget, és az oszmán haderővel együtt harcolt a Habsburgok ellen Forrás: Origo Miután Szulejmán a Habsburg-ház hatalmának megtörését tűzte ki legfőbb politikai céljának, ezért Barbarossa is szerepet vállalt flottájával azokban az 1543-1544-es harcokban, ahol az oszmánok a franciák mellett harcoltak a Habsburgok ellen. Barbarossa, vagyis Hayreddin kapudán pasa idős korában Forrás: Pinterest A sokat látott és számtalan fényes győzelmet aratott kapudán pasa 1546-ban hunyt el Isztambulban. I Szulejmán Oszmán Szultán Gyermekek - I Szulejman Oszman Sultan Gyermekek 2019. Róla mintázták a kasszasikert aratott Karib-tenger kalózai című filmsorozat Hector Barbossa karakterét. A névhasonlóság így nem a véletlen műve. Hayreddin pasa 1546-ban hunyt el Isztambulban Forrás: Origo A történetben a Fekete Gyöngy első tisztje egy zendülés után veszi át a kalózhajó parancsnokságát.
Az ő sikerében nagy szerepe volt a janicsároknak, illetve agresszív és céltudatos fellépésének: Ahmed és Korkud félreállítása (később családostul való kiirtása) mellett minden jel szerint a trónról lemondatott apját, II. Bajezidet is megmérgeztette. I szulejmán oszmán szultán testvérek film. Hürrem és a változás A helyzet az 1520-as évek elején indult változásnak, amikor egy ruszin származású rabnő került Nagy Szulejmán szultán háremébe, a későbbi Hürrem szultána, aki Európában inkább Roxeláne néven vált ismertté. A páratlan politikai ambíciókkal bíró és rendkívül szuggesztív személyiségű asszony rendkívülis befolyást gyakorolt a szultán felett. Nem megyünk most bele Hürrem intrikáiba, témánk szempontjából most csak az a fontos, hogy felszabadíttatta magát a rabszolga státuszból, és elérte, hogy Szulejmán feleségül vegye. Hürrem ugyanakkor az addigi szokással ellentétben öt fiúgyermekkel ajándékozta meg a szultánt, pozícióját fölöttébb erősítette az is, hogy végül nem hagyta el a háremet, mindvégig Isztambulban maradt. Intrikáinak döntő része volt abban is, hogy riválisától, Máhidevrántól született fiát, a nagy népszerűségnek örvendő Musztafa herceget Szulejmán kivégeztesse.
Török levelek – Élet és közélet a XVI. századi Oszmán Birodalomban A testvér- és rokongyilkosságról 1555-ben Ogier Ghiselin de Busbecq I. Ferdinánd követeként Konstantinápolyban 1555-ben éles szemű szemtanúként számos érdekességről számol be az Oszmán Birodalom korabeli állapotával, szokásaival kapcsolatban. Busbecq Török levelek című, követjárásáról szóló latin nyelvű munkáját bemutató sorozatunk most következő részében arról olvashatunk, miként is írt a követ az Oszmán-dinasztiára akkoriban oly jellemző testvér- és rokongyilkosság jelenségéről. Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy Busbecq 1555 januárjában úgy érkezik meg Konstantinápolyba, hogy a szultán éppen Kis-Ázsiában hadakozik a perzsák ellen. A fővárosban van alkalma viszont találkozni Rüsztem pasával, a szultán vejével. I szulejmán oszmán szultán testvérek videa. Rüsztem, aki élete során közel 15 éven át viselte a nagyvezíri rangot, Busbecq érkezésekor éppen nem nagyvezír, bár még 1555-ben ismét visszanyeri majd a tisztséget. Ahogy sorozatunk későbbi darabjaiból kiderül majd, a szultán vejének tisztségéből 1553-ban átmenetileg az Oszmán-dinasztiára a korban jellemző rokongyilkosság miatt kellett távoznia.
Handan szultána – Mirza Beslan bég, egy cserkesz herceg lánya, Anapában született, Ayse szultána anyja. Nurbegüm szultána – Mahmud Giray krími tatár kán lánya, 1547-től Musztafa törvényes felesége, Murád és Oszmán hercegek anyja. Fiai Szulejmán (Manisa, 1534 – 1537) Orhán (Manisa, 1535 – 1553. december 10. ) Szelim (Manisa, 1538 – 1553. ) Ibrahim (Amasya, 1542 – 1553. ) Mehmed (Amasya, 1547 – 1553. ) Murád (Amasya, 1548 – 1553. ) Ahmed (Konya, 1552) Oszmán (Konya, 1552) Lányai Nergisşah szultána (Manisa, 1536 – 1592) Musztafa kedvenc lánya; 1555-ben férjhez ment Cenabi Ahmet pasához, Anatólia kormányzójához, de ezután is Bursában élt; apja sírjába temették. - Ayse szultánától Hatice szultána (Manisa, 1538 – 1603) - Nuricihan szultánától Handan szultána (Amasya, 1544 – 1621) - Nuricihan szultánától Ayse szultána (Amasya, 1546) - Handan szultánától Mihrişah szultána (Amasya, 1547 – 1598) - Fatma szultánától Şah szultána (Amasya, 1550 – 1597) 1562-ben férjhez ment Abdülkerim pasához, Amasya kormányzójához.
Az előterjesztés szerint bizonyos bűncselekményeknél a miniszter már az ítélet kiszabásánál véglegesen ki akarja zárni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. A Magyar Helsinki Bizottság szerint "a feltételes nem csak az elítéltnek és a büntetés-végrehajtásnak hasznos, hanem a társadalomnak is". Szerintük ezt bizonyítja a Btk. indoklása is: a feltételes szabadság lehetősége a büntetés-végrehajtás rendjének megtartására ösztönzi az elítéltet. Ráadásul ha megfosztják az elítélteket a korábbi szabadulás reményétől, akkor az újabb terhet jelent a börtönök amúgy is leterhelt dolgozóinak, hiszen így már nem függ az elítéltek kedvezménye attól, hogy hogyan viselkednek bent. Különösen rossz ötlet az elemzés szerint az, hogy a 16-18 év közöttieknél bizonyos esetekben a bíró már az ítélet meghozatalakor kizárhatná a feltételes lehetőségét. "A fiatalok, gyerekek büntetésének elsődleges célja az, hogy a helyes irányba fejlődjenek. Már az ítélethirdetésnél végérvényesen kimondani, hogy erre az állam képtelennek tartja őket, semmiképpen nem szolgálja a fejlődésüket, minden esélyt elvesz tőlük" – írta a Magyar Helsinki Bizottság.
Ha valakit végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, akkor lehetősége van feltételes szabadságra kerülni, amennyiben megfelel bizonyos feltételeknek. Ugyanis, ez csak egy lehetőség, ez az elítéltnek nem jár automatikusan: hamarabb szabadulni nem alanyi jog. A jogintézmény lehetőségeiről, szerepéről és a bíró mérlegelési jogköréről dr. Lajkó Pétert, a Balassagyarmati Törvényszék bíráját kérdeztük. Mi a feltételes szabadságra bocsátás szerepe és célja az igazságszolgáltatásban? – Főbb céljai többek között a szabadságvesztés káros hatásainak csökkentése és a fogvatartottaknak a társadalomba történő be-, illetve visszailleszkedésének elősegítése. Melyek a feltételes szabadságra bocsátás feltételei? Mi az a "feles kedvezmény"? – A feltételes szabadságra bocsátásnak egyik feltétele, az úgynevezett objektív feltétel, amely a bíróság mérlegelésétől független körülmény. Az elítéltnek főszabály szerint a büntetése kétharmadát, ha visszaeső, háromnegyedét, de legkevesebb három hónapot ki kell töltenie a büntetéséből.
Az elsőfokú bíróság végzését az elítélt és védője tudomásul vették, míg az ügyész fellebbezést jelentett be az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának mellőzése érdekében. Tekintettel arra, hogy a végzéssel szembeni fellebbezés halasztó hatályú, az elítélt szabadon bocsátására nem került sor. A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa az elsőfokú bíróság végzését felülbírálta és azt megváltoztatta. Álláspontja szerint az elítélt vonatkozásában nem kétséges, hogy a büntetés-végrehajtási intézet kontrollkörnyezetében tanúsított magatartása kifogástalan, jutalmai, eltávozásokat követő viselkedése, az általa elvégzett tanfolyamok és a sértettnek juttatandó kártérítés mindezt támasztják alá, azonban a társadalom elítélttől való védelme körében az elítélt törvénytisztelő életmódra való készsége vizsgálandó. E körben az állapítható meg, hogy az elítélt szabadulása esetén korábbi környezetéhez közel kerülne, és nem zárható ki, hogy a kontrollált, zárt környezetből a kriminalitás szempontjából veszélyeztetett társas környezetbe visszakerülve ezen készsége mérséklődik.
Ezzel legalább egyharmadával megnő az őrzési költség, ami elítéltenként ma s mintegy 10 ezer forint naponta. Növelni kell majd a börtön személyzetét is. A kormány január 27-éig várja az észrevételeket a tervezethez. A törvényjavaslatot az Országgyűlés várhatóan a tavaszi ülésszakon fogja tárgyalni.