A lap birtokába került dokumentumok szerint Molnár Csilla már a szépségverseny ideje alatt is a magyar elhárítás ügynöke volt, Klemm Anna álnéven. Az elhárítási főcsoport pecséttel ellátott papírokból az olvasható ki, hogy a fonyódi lányt a titkosszolgálat utasítására választották meg szépségkirálynővé. Azért hogy külföldi útjai alkalmával hírszerzési feladatokat tudjon ellátni. Szerepel itt egy beszélgetés leírása, amely – állítólag – közte és az elhárítás vezérőrnagya között zajlott. Az iratok eddig őrzője szerint ezen a fotón Molnár Csilla szerepel, aki a legutolsó iratok szerint 1988-ban Paraguayból küldött képeslapot a rokonainak. Ez az elmélet sem nyert bizonyítást, de a szépségkirálynő halála körül máig sok a kérdőjel. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ Napi horoszkóp: a Bika belefullad a sok munkába, a Rák feledékenysége miatt kerül bajba, a Szűz végre túlteszi magát a szerelmi csalódásán Egészség kontra takarékosság: így használd fel a sütőolajat!
1985-ben, ötven év kihagyás után rendeztek szépségversenyt Magyarországon. Október 5-én, a budapesti Kongresszusi Központban megrendezett döntőn a mindössze 16 éves Molnár Csilla nyerte el a Magyarország Szépe címet és a koronát, kétezer induló közül. Kilenc hónappal később, azaz bő 35 évvel ezelőtt öngyilkos lett – a hír akkor a fél országot sokkolta. Cikksorozatunk első része. Molnár Csilla szomorú története sokakat foglalkoztatott a nyolcvanas években. Cikksorozatunk első részében felelevenítjük, honnan indult, hogyan jutott el a címig. Molnár Csilla Andrea 1969. január 20-án született Kaposváron, de később Fonyódon élt vendéglátással foglalkozó szüleivel és öccsével. 1984 vége felé jelent meg egy felhívás, amelyre nagyjából kétezer lány jelentkezett: akkor már sok évtizede nem rendeztek szépségversenyt Magyarországon. Jelentkezhetett minden 16-27 év közötti, 160 cm-nél magasabb, magyar állampolgárságú hajadon: az előzsűri 618 lányt választott ki, akik részt vehettek az elődöntőkön.
Magyarországon legelőször 1929-ben rendeztek szépségversenyt Miss Hungary címmel, aztán a második világháború után ötven éven keresztül nem rendeztek hasonló eseményt, egészen 1985-ig. Nem fért bele a kommunista életszemléletbe, és amúgy sem volt nagy divat, hogy a nők különösebben mutogassák magukat. Amelyik mégis, arra könnyen azt mondták, hogy "kurva". 1985-ben azonban már puha volt a rendszer, nyugatra is kacsingatott. Ebben az évben a Magyar Média Reklám és Propaganda Szolgáltató Vállalat országos szépségversenyt hirdetett, amire több mint kétezer lány jelentkezett. Közülük választottak ki huszonötöt, akiket a tévés közvetítés alatt osztályoztak, majd választottak királynőt, az akkor tizenhat éves fonyódi lány, Molnár Csilla Andrea személyében. Csilla mai szemmel nézve is igazi modellalkat volt: szép, íves szája, finom vonalai, sudár termete, kecses mozgása és élettel teli tekintete volt. Heccből jelentkezett, az atyai tiltás ellenére, egy osztálytársával együtt, aki már az elődöntőben kiesett.
Édesanyja felszaladt a lányhoz, aki akkor azt mondta: "Anyuka, nem akarok meghalni! " Segíteni azonban már az orvosok sem tudtak rajta. Meghalt, pedig nem is akart öngyilkos lenni. Molnár Csilla vasárnap lett volna 44 éves. Elsőnek lenni jó, de veszélyes is, mert nincs előttünk térkép. Nem tudjuk, merre tanácsos menni, hol nincsenek csapdák. Bizonytalanul lépkedett Csilla is, akiből az ország királynőt csinált akkor, amikor erre még senki sem volt készen. A királynőt aztán magára hagyták a média útvesztőjében, ott, ahonnan sokszor csak tragédia árán lehet kikeveredni.
Miután nyert, mindenki vele kezdett foglalkozni. Hirtelenjében lett egy ismeretlen sztárja az országnak, akiről mindenki mindent tudni akart, mert ilyet még nem láttak. Csilla celeb lett egy olyan országban, ami azt sem tudta még, mi az a celebség. Jobbra húzták, balra tolták szegény lányt, mindenki úgy tett, mintha ő fedezte volna fel és követelésekkel álltak elő, rengeteg pénzt kerestek rajta, míg neki alig jutott valami. Az irigyek köszörülték a nyelvüket, mindenfélét pletykáltak, telefonon zaklatták a családot, feljelentették őket. A rosszmájúak csak mondták, csak köpködtek. Becsületes, jóakaratú embereket bántva ezzel. Meg is lett az eredménye a sok fröcsögésnek. Az addigi családi nyugalom megbomlott, mindenki ideges volt, zaklatott, a feszültég pedig ráment az egészségükre és kapcsolatukra is. Nem lehetett tovább bírni, Csilla sem bírta tovább, hogy így összecsaptak a feje fölött a hullámok és végzetes döntésre szánta el magát. 1986. július 10-én fájdalomcsillapító gyógyszereket vett be, de megbánta.
"Én úgy képzelem el, hogy nagyon szégyellhette volna magát előttem, ha egy olyan dolgot csinál, ami az én intelmeim ellenére való, és kiderülne, és én ezt megtudnám. És azt is tudta, hogy én belehalnék abba. " Ezek Molnár István szavai a lánya halálát követő interjúban. Az apa megtudta egy cimborájától, hogy a lánya egy húsz évvel idősebb diszkótulajdonos szeretője. Csilla a halála előtti napokban azt is pedzegette a szerelmének, hogy elköltözik hozzá, és új életet kezd vele. Ám erre már nem kerülhetett sor. 1986. július 10-én, egy óra körül harminc darabot vett be édesapja szívgyógyszeréből. Az anyukájától kért segítséget, akinek azt mondta a haláltusa közben, hogy mentse meg, de már késő volt. Ebből arra következtettek a barátok, a szülők és Csilla osztályfőnöke is, hogy pillanatnyi rossz döntés volt a fiatal lány öngyilkossága. Valójában azonban rossz döntések sorozata. És a kegyetlen bánásmódé, ahogy őt szépségkirálynővé válása óta kezelték. A tragédia valódi okozói soha nem vállaltak felelősséget a tetteikért.
-ről. Kiemelte: hazatérése után Bak a magyar konstruktivista hagyományra, a népművészetre, valamint a legfrissebb nyugati tendenciákra reflektálva hozott létre nemzetközi viszonylatban is jelentős műveket. Az aukció másik szenzációja a Szölke-gyűjtemény, amelynek magját a nyolcvanas, kilencvenes években készült művek alkotják. Szölke László több száz művet számláló kollekciója nemcsak festményeket, hanem szobrokat, grafikákat, érméket is magában foglal, ez a sokszínűség ritka a magyar magángyűjtők körében. Március 28-án grafikai aukcióval folytatódik a Virág Judit Galéria tavaszi árveréssorozata. Kádár Béla: Akt Rippl-Rónai József: Lazarine olvas A válogatott, kiemelkedő kvalitású alkotások teljes keresztmetszetét nyújtják a huszadik századi magyar művészetnek. A századfordulót Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József és Vaszary János alkotásai reprezentálják. Kalapács alá kerülnek még többek közt Patkó Károly, Kádár Béla, Victor Vasarely, valamint Nádler István, Konok Tamás és Maurer Dóra munkái.
Mester Tibor: Virág Judit - Kortárs aukció (Virág Judit Galéria és Aukciósház, 2007) - Árverési ismertető/ Kiállítás 2007. november 19-től 26-ig minden nap 10-től 18 óráig a Virág Judit Galériában/ Árverés, 2007. november 27-én (kedden) 18 órakor a Budapest Kongresszusi Központ Bartók termében Kiadó: Virág Judit Galéria és Aukciósház Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2007 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 129 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 26 cm x 21 cm ISBN: Megjegyzés: Színes reprodukciókkal illusztrálva. Árverési ismertető. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó 1. A Mű-Terem Galéria mint Árverési Ház az árverést az árvereztetők megbízásából mint kereskedelmi megbízott szervezi, rendezi és vezeti.
A kortárs aukció színhelye a Kongresszusi Központ, a grafikai aukció helyszíne a Virág Judit Galéria lesz. Nádler István: Feketebacs Nr5 Az érdeklődők a két árverés anyagát személyesen is megtekinthetik március 16-26. között a galériában, online, valamint virtuális túra formájában.
Fotó: Virág Judit Galéria A tavaszi aukció egyik legfontosabb darabja Bak Imre Festmény II. című alkotása, a hazai absztrakt festészet egyik ikonikus remekműve. A 30 millió forintos kikiáltási árról induló festmény minden eddigi rekordot megdönthet Bak életművében. Az idén 25 éves Virág Judit Galéria tavaszi aukcióján Nádler István, Reigl Judit, Maurer Dóra, Keserü Ilona alkotásai és a Szölke-gyűjtemény is kalapács alá kerülnek. Az árverés teljes anyaga március 16–26. között ingyenesen megtekinthető a Falk Miksa utcai galériában. Március végén, két egymást követő napon tart árverést a Virág Judit Galéria. Március 27-én a Kongresszusi Központban háború utáni és kortárs festészeti aukció lesz, olyan alkotókkal, mint Nádler István, Reigl Judit, Maurer Dóra és Keserü Ilona. Az aukció egyik szenzációja a Szölke-gyűjtemény, amelynek magját a 80-as, 90-es években készült művek alkotják. A több száz művet számláló kollekció rendkívül sokszínű, nemcsak festményeket, hanem szobrokat, grafikákat, érméket is magában foglal.
A Vételi megbízás formanyomtatványát le tudja tölteni az alábbi linkre kattintva és kitöltve, aláírva el tudja küldeni e-mail címünkre. Vételi megbízás letöltése Online a LiveAuctioneers vagy az Invaluable rendszerén keresztül A Virág Judit Galéria online árverési platformján, élő video közvetítés segítségével, képernyőjén keresztül, bárhol a világon, akár kényelmes otthonából licitálhat és élvezheti az aukcióizgalmá licitálás esetén az online platformok extra 5% jutalékot számolnak fel a normál aukciós jutalékon felül.
Bejegyzés navigáció
Az idén elhunyt festőművész alkotásai a világ legnagyobb modern közgyűjteményeiben foglalnak helyet, a nemzetközi aukciókon pedig eladási rekordokat döntenek. Reigl 1973 és 1980 között a Folyamat képcikluson dolgozott – később teljes munkásságát is e gyűjtőfogalom alá vonta –, a képen az anyag és hordozó viselkedésén, a különféle faktúrák tulajdonságainak kiaknázásán túl, maga az alkotás folyamata került a középpontba. Rozsda Endre Danse de la guerre, vagyis Háborús tánc című festménye munkássága egy különleges időszakában keletkezett Párizsban, amikor a festő elindult a szürrealista stílus felfedezésének irányába. Festői nyelvezete ekkor egymást követő kísérletekből és azok kidolgozásából állt össze. A körülötte zajló háborús események hatására megjelenik művein a befelé fordulás, az emberi természet vizsgálata, a szabadságvágy, illetve a kutatás, mint az életének egy alapvető mozgatórugója. Lakner László néhány évig tartó szürnaturalista időszakának egyik izgalmas darabja a Konyhai csendélet, mely a téma barokk változatát eleveníti fel.