2021. dec 31. 9:40 #Szilágyi Liliána #dr szilágyi zoltán #zaklatás #Bántalmazás Szilágyi Liliána Fotó: Blikk/Pozsonyi Zita Döbbenetes dolgok láttak napvilágot. Kevés embernek van több híresség a családjában, mint Szilágyi Liliánának. Anyai nagyszülei Gyarmati Dezső vízilabdázó és Bara Margit színésznő voltak, édesapja Szilágyi Zoltán szintén úszó, édesanyja Gyarmati Eszter tornász, nagynénje Gyarmati Andrea, az ezüstlány. Így tehát egyáltalán nem mondhatjuk, hogy a család ne lett volna reflektorfényben. Éppen ezért annyira megrendítő és fontos, amit Liliána tett: 25 évesen elérkezettnek látta az időt, hogy megossza a nyilvánossággal az életét teljesen átható traumasorozatot, aminek gyújtópontjában az édesapja állt - adta hírül a Story. A Európa-bajnok ezüstérmes úszónő D. Tóth Kriszta Elviszlek magammal! című műsorában beszélt először arról, hogy az édesapja rendszeresen bántalmazta. A több mint egy órás, felkavaró beszélgetés számos mondata szíven üti az embert. Liliána őszintén beszél arról, hogyan bántalmazta fizikálisan az édesapja, és arról is, hogy miután úszó lett, gondosan ügyelt rá, hogy lányán ne látszódjanak sérülések, ezért úgy büntette, hogy az édesanyját verte meg, amit Liliánának végig kellett néznie.
A Magyar Úszó Szövetség vizsgálja Szilágyi Liliána bántalmazási bejelentését, amit édesapja, dr. Szilágyi Zoltán ellen tett. A Magyar Úszó Szövetség Fellebbviteli Bizottságának elnöke dr. Borbély Zoltán büntetőjogász, aki elfogultságot jelentett be, a várható fejleményekről beszélt. "Régi és jó kollegiális viszonyban vagyok dr. Szilágyi Zoltánnal, másrészt pedig újságíróként két hosszabb portréinterjút készítettem lányával, Liliánával. A testületi tagok a történteket a legaprólékosabban megvizsgálják. Többen érdeklődnek, Liliána ügye elévülhetett-e? Nos, erre válasz akkor születhet, ha pontosan tudható, mi történt édesapa és leánya között" - nyilatkozta a Borsnak Borbély és hozzátette, nem tilthatják meg Szilágyi munkáját a Stamina TK nevű úszóklubnál, mert nem fegyelmi vizsgálat folyik, "ez egy ad hoc bizottság". Borbély Zoltán arról is beszélt, hogy az ügyben semmiképpen nem bizonyító erejűek Liliána fotói. "Mivel műteremben készült illusztrációk, profi fényképész termékének tűnnek, nem kezelhetők bizonyítékként.
Szilágyi Liliána D. Tóth Kriszta Elviszlek magammal című műsorában előállt az igazsággal. Az igazsággal, ami végigkísérte élete eddigi 25 évét, amit 12 éves kora óta tervez elmondani, és ami ép ésszel felfoghatatlan mélységekben befolyásolta az ifjúsági olimpiai bajnoki címmel és Európa-bajnoki ezüstéremmel is tarkított, mégis valami miatt hiányos úszókarrierjét. A karriert, amit tavaly félbehagyott, és ami 2022-ben újraindul. Úszás Szilágyi Liliána ügyét külön bizottság vizsgálja az úszószövetségnél 05/01/2022 14:31 A valamit immár mindenki tudja. A bő egyórás beszélgetés során elárulta, fél az apjától, dr. Szilágyi Zoltán korábbi olimpikon úszótól, mert ügyvéd, de nagy csapatmunka eredményeként, valamint a Turi-ügy hatására elért addig a szintig, hogy beszélni merjen a múltjáról. Elmondta, hogy édesanyja többször is elment otthonról vele és testvérével, a szintén úszó Szilágyi Gerdával (akit egyébként mindig is védeni akart, és aki miatt nem lázadt korábban, alávetve magát a bántalmazásnak), de az apjuk olyan sötét jövőképet festett eléjük, amiről nem beszélhet.
↑ " Megszólalt Szilágyi Liliána apja ",, 2021. ) ↑ " MÚSZ-közlemény ",, 2021. ) ↑ " Az úszók elnöke megdöbbent és vizsgálatot indít Szilágyi Liliána nyilatkozata után ",, 2021. ) Források [ szerkesztés] Kataca Ki kicsoda a magyar sportéletben? : III. kötet (S–Z). Szekszárd: Babits. 1995. 161. o. ISBN 963-495-014-0 Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Régi mondás, "hideg fej, meleg láb", ami a holland kertészeknek is a szlogenje, nemcsak az emberi gondolkodásra értik – bár többnyire így élnek, ez az alaptermészetük –, a zöldséghajtatásban, ha nem is egészen szó szerint, de fiziológiai törvényként a termesztés-technológiában is alkalmazzák. Legyen a gyökér mindig meleg közegben! A növény tápanyagfelvételét befolyásoló tényezőket alapvetően három csoportba soroljuk: talaj és gyökérközeg tényezők, klimatikus tényezők és növényi tényezők. A talaj, illetve a talaj nélküli, vízkultúrás termesztésben a víz- és a tápanyagfelvétel esetében a hőmérsékletnek meghatározó szerepe van. Ez vonatkozik a vízre és a tápanyag-hasznosulás sebességére, de értendő különböző mértékben az egyes tápelemekre, és azon belül az ionformákra is. Tápoldatozás - Uborkatermesztes.ro. A meleg igényes zöldségfajok esetében (uborka, sárgadinnye, paprika, tojásgyümölcs, paradicsom) a közeg hőmérsékletének 10 ° C-al való növelése – de csak bizonyos határok között (! ), az úgynevezett biológiai küszöbértéktől a hőoptimumig – megkétszerezi a vízfelvételt, és adott idő alatt a növények szárazanyag-produkcióját is, ami 1 °C-onként 10%-kal nő.
A zöldségnövények esetében a következő ion-antagonizmus jelenségekkel lehet gyakrabban találkozni: • ammónium és kálium (NH4-K), • ammónium és mész (NH4-Ca), • magnézium és kálium (Mg-K), • foszfor és vas (P-Fe), • mész és bór (Ca-B), • mész és vas (Ca-Fe). Van elég tápanyag a talajban, a növény mégis éhezik – mit tehetünk? - Agroinform.hu. Ritkábban fordul elő: • bór és a molibdén (B-Mo), • nátrium és a kálium (Na-K), • cink és vas (Zn-Fe), • magnézium és mangán (Mg-Mn), • kalcium és kálium (Ca-K), • mangán és vas (Mn-Fe). A túltrágyázás, azaz a magas sótartalom (EC) – amellett, hogy jellegzetes tünetei vannak (haragos sötét levélzet, vékony szár, apró levelek, barna gyökérzet) – szintén kiválthat hiánytünetet. Leggyakoribb a növényben legnehezebben mozgó mészhiánytünetek, paprika- és paradicsomtermésen csúcsrothadásnak nevezik, salátán levélszélbarnulás-betegségnek. Indexkép: Shutterstock
Az uborka esetében a gyökérzóna optimális hőmérséklete kedvező fényviszonyok esetén 20-25 °C, gyenge fényviszonyok mellett 19-21 °C, minimálisan 18 °C, több meleget a többi zöldségféléhez hasonlóan a palántanevelési és ültetés utáni időszakban igényli, káros hatással van a 18 °C alatti és 35 °C feletti hőmérséklet. A gyökérközeg hőmérsékletének kiegyenlítettnek kell lennie, csak minimális napi ingadozás lehetséges, minél közelebb áll az optimumhoz, annál jobban tűri az uborka a kedvezőtlen stresszhatásokat. Padlizsán számára az optimális gyökérközeg-hőmérséklet 18-20 °C nappal, mely éjszaka vagy borús időben csökkenhet 2-3 °C-kal. A salátánál a nagy meleg kifejezetten hátráltatja a kelést, 30 °C feletti hőmérsékleten a csírázás vontatottá válik, esetenként a mag teljesen el is fekszik. A hidegtűrők esetében (fejes saláta, káposztafélék, hónapos retek) kisebb a jelentősége a talaj hőmérsékletének, a szárazanyag képződését és a terméseredményeket kevésbé befolyásolja. Csírázás már 2-3 °C-on megindul, optimálisnak a 10-15 °C közötti, egyes fajok esetében (pl.
Ezzel szemben a túl magas talajhőmérséklet – fényhiányos időszakban – virág- és terméselrúgást okozhat, súlyosabb esetben a vízfelvétel egyensúlyának felborulása a szár és levélerek repedését is kiválthatja (1. kép). 1. kép: Túl meleg közeg és az intenzív öntözés következtében felrepedt levélerezet Paradicsom esetében az optimális közeghőmérséklet – a fejlődési fázistól függően – 17-20 ° C, talaj nélküli termesztésben, ahol lehetőség van a pontosabb szabályozására, nappal 17–20 °C, éjszaka pedig 16–18 °C tartása indokolt. Ennél 1-2 ° C-kal magasabb hőmérsékletet a palántanevelési és gyökeresedési időszakban igényli, ugyanakkor tartósan fényszegény, borús időben indokolt az optimumhoz képest ugyancsak 1-2 ° C-kal alacsonyabbat tartani. Az optimálisnál alacsonyabb talajhőmérsékleten a gyökér növekedése mérséklődik, és a tápanyagfelvétel is lelassul. Az uborka az a zöldségnövény, amelynek fejlődését és terméshozamát a termesztőközeg hőmérséklete a legnagyobb mértékben meghatározza. Ezzel magyarázható a korábban széles körben sikeresen alkalmazott szalmabálás uborkahajtatás, amely alkalmazásakor a bomló szerves trágya a gyökereket melegen tartotta.