A világpremier előtt három nappal megnéztük a Zack Snyder-féle Az Igazság Ligáját és bár számtalan prekoncepcióval indítottuk el, alaposan ránkcáfolt. A végeredemény egy koherens, jól átgondolt és szerethető film, ami bár filmideje miatt elég sokakat elrettenthet, nem okoz majd csalódást. A kritika a legapróbb spoilerektől is mentes. Az elmúlt pár évben már megszokhattuk, hogy az internet népe szinte mindennel kapcsolatban online petíciót indít, de az szinte elenyésző számban történik meg, hogy azokból lesz is valami. Persze akad néhány példa, hisz a Sonic sündisznóját újradizájnolták vagy a Star Wars 8. része körüli rinyának köszönhetően nagy hátraarc lett a 9. epizód, de ezeket tekintsük elszeparált eseteknek. De ami Az Igazság Ligája körül történt, az szinte példa nélküli. Mint emlékezetes, Zack Snyder családi okok miatt (fogadott lánya öngyilkossága után) kilépett a produkcióból (más pletykák szerint már korábban lapátra tették, miután a Warner-fejesek nézhetetlennek minősítették a rough cutot), és helyét Joss Whedon vette át, hogy befejezze a művet.
Ez Zack Snyder igaz története, az általa újrarendezett és befejezett film heroikus eposz, amely van, amiben sokkal jobb, és van, amiben gyengébb, mint az előző verzió. Az viszont tény, hogy alapvetően most is egy konvencionális szuperhősfilmet láthatunk. Felemás érzések Három és fél évvel ezelőtt sajtóvetítésen láttam az Igazság ligája előző verzióját. Szinte alig merem már leírni, de nekem az a verzió – hibái ellenére is – aránylag tetszett. Akkoriban más elvárásaim voltak a már 2017-ben is iszonyúan agresszív mértékben gyártott szuperhősfilmekkel szemben, amelyek minimum két és fél, de inkább három órán keresztül nyomták a pátoszt orrvérzésig, szélesvásznon. Én valahol hálás voltam az előző film készítőinek, hogy kétórásra – sokkal feszesebbre – vágták az előző Igazság ligáját, úgy éreztem, hogy bár az valóban logikai hibáktól, rosszul felépített karakterekről hemzsegett, tényleg "marvelesre" vette Joss Whedon a sokkal több geget és a DC-univerzum alapvetően "baljósabb" stílusához mérten túlzottan is optimista befejezést felsorakoztató alkotást, ugyanakkor egy pillanatig sem unatkoztam a vetítés közben.
Ugyanezt a részt Snydernél jó bő lére eresztve láthatjuk: Lois jó hosszan tapicskolja a párnát, felül, felkel, nyűglődik – komolyan, már arra számítottam, hogy felcsendül Francis Lai könnyfakasztó Love Story-melódiája, miközben Lois szenved. Ha nem egy "szerzői vágásról" van szó, egy ilyen jelenet egy moziverziónál egyértelműen a vágóasztalon végzi. És ez csak az egyik példa, a Cyborg háttérsztoriját felvázoló filmrész hasonlóan hemzseg a giccses jelenetektől, szappanoperákban ezerszer hallott párbeszédektől. Elgondolkodtató egyébként, hogy egy ilyen jelenet miért nem hat annyira giccsesnek egy képregényben, és mitől zsákutca valahol, amikor hagyják Snydert vágás nélkül képregényes adaptációkat készíteni. Hiszen amikor egy képregényben egy drámai vagy tragikus jelenetet látunk, akkor azt akár egyetlen képkockában is meg tudja oldani a tehetséges művész, viszont ezt az egyetlen képkockát a képregényes adaptációjánál Snyder szinte kötelességének érzi, hogy hosszú jelenetekben bemutassa. "Tovább is van, mondjam még? "
Tökletesen érthetetlen az a dilettantizmus, ami odáig vezetett, hogy Whedon elkészítette a szegény DC-ember Bosszúállók ját, mert ez a film valójában mindet tartalmaz, ami miatt szeretni lehet a szuperhősfilmeket. Persze tele van olyan marhaságokkal, amit Snyder egyszerűen nem tud levetkőznni (számolatlan szuperlassítás, indokolatlanul kékre-szürkére fényelt képek), de ha felülemelkedünk a szőrszálhasogatáson, ennek a filmnek van lelke, stenkje és eredeti ötletei. A forgatókönyvet tekintve is hatalmas az előrelépés az Acélember pátoszossága, és a Batman Superman ellen nézőt ostobának nézése után, hogy itt nemcsak a karakterek, de a jellemfejlődésük és cselekedeteik is valószerűek. És amiért állandóan ütik Snydert, hogy mindent túlságosan komolyan vesz, túldramatizál és patetikussággal fejeli meg, most még ebben is sikerült megtartóztatnia önmagát. Sőt, a forgatókönyvírókkal közösen sikerült poénokat is írni bele (és bár az összes whedoni tréfa ki van vágva, marad azért jónéhány így is).
Letöltés PDF Ingyen könyv letöltés A hazáért - ""a patakokat a mi vérünk festette pirosra'''' epub PDF Kindle ipad Szerző: Demeter Lajos 180 Oldalak száma: 206 ISBN: 3000001458258 Nyelv: Magyar Formátum: Epub, PDF Fájl méret: 13. 43 Mb Download A hazáért - ""a patakokat a mi vérünk festette pirosra'''' free book sichcehercocont13 70rostplacGEguine66 Free download ebook PDF, Kindle, epub, mobi, iPhone, iPad, Android
Ez a nap azonban nemcsak az emlékezésről szól, hanem arról is, hogy mi milyen célokat tűzünk ki magunk elé, milyen követendő mintát teszünk magunkévá, hogyan tudjuk jobb hellyé tenni ezt a világot és úgy átadni majd utódainknak, hogy büszkeség töltse el őket, amikor emlékezetükbe idéznek minket. Hangsúlyozták, minden élet értékes, mindenkinek helye és szerepe van az igazságos és békés világ megteremtésében. Minden erőnkkel és képességünkkel ezt a célt kell szolgálnunk és felmenőink jó példájából merítve mások javát keresnünk. Hozzáfűzték: amikor az előttünk járókra gondolunk, elsősorban elhunyt szeretteink jutnak eszünkbe, hiányuk még inkább tudatosítja bennünk legszűkebb közösségünk fontosságát, amelynek biztonságáért, jólétéért elsősorban mi vagyunk felelősek. Ima a hazáért szöveg. Ez azt jelenti, hogy a családok összetartásán múlik a következő generáció lelki és fizikai egészsége, így végső soron ezen nyugszik a nemzet megmaradása. Emlékezzünk a múltra, tanuljunk belőle és szeretteink emléke adjon mindannyiunknak erőt és hitet a hétköznapok küzdelmeiben!
KÉPGALÉRIA – klikk a képre! A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt Sziklatemplom rendszerváltás utáni újranyitásakor Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára ajánlotta fel a Magyar Pálos Rendnek az új oltárt, az ambót, valamint a szentélyben található padot. Vaskarika - Lélekemelő tartalom Pünkösdre. A liturgikus berendezési tárgyakat, melyek a pécsi Zsolnay-gyárban készültek, Sikota Győző keramikus tervezte. Az oltár felállításának évfordulóját közös hálaadó szentmisével ünnepelte a Széchenyi Társaság és a Magyar Pálos Rend. Az ünnepi szentmise kezdetén Györfi Szabolcs pálos szerzetes, a Sziklatemplom igazgatója köszöntötte Alberto Bottari de Castellót, majd felidézte, hogy az oltár szentelésekor Aczél László Zsongor volt a templomigazgató, aki aztán sokszor beszélt róla, hogy szeretne majd ünnepi szentmisével emlékezni a szentelés évfordulóján, amire meghívná a nunciust. "Zsongor atya 2014-ben elhunyt, és én úgy éreztem, ezzel az ünneppel tartozom neki és a jótevőinknek is. Köszönöm a nuncius úrnak, hogy elfogadta meghívásunkat ebbe a családias templomba, erre a családi ünnepre" – tette hozzá Györfi Szabolcs.
Fotó: T. Szántó György/Demokrata A Pálosok című tárlat kolostori kerengőt idéző installációja A kiállítás első termében középkori kolostori kerengőt idéző installáció fogadja a látogatót. Ima a hazáért szövege. A hófehér árkádsor centrumában terepasztal áll: a rajta körbefutó kisvasút az évente Budapestről induló Fekete Madonna zarándokvonatot szimbolizálja, nyomvonala összeköti a négy magyarországi és az egy hargitafürdői pálos rendtartománybeli kolostort a częstochowai főkolostorral. A szerzetesrendnek ma is igen népes közössége van világszerte; négy kontinensen hetven székhelyen működnek. Sötétben gyúló fény A hagyomány szerint a tatárjárás utáni években Boldog Özséb esztergomi kanonok otthagyta az egyházi intézményrendszerben vállalt tisztségét, és a pilisi erdőkbe vonult vissza. A szent magányban élő Özséb egyik éjjel ima közben apró fényekre lett figyelmes, amelyek egyre-másra gyúltak körülötte a sötétben, majd az előtte magasodó Szent Kereszt előtt fellobbanó lángnyelvben egyesültek. Megértette, Isten arra hívja őt, hogy gyűjtse össze a pilisi remetéket, és szervezze őket renddé.