Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Gasztroapro előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges. Copyright © 2020. Minden jog fenntartva
Üdvözöljük Electrolux, AEG, Zanussi, Gorenje, Bosch márkaboltunkban!
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
A "normális", úgynevezett öregségi nyugdíj – ami akkor kapható, ha valaki betöltötte a jogszabályban betöltött életkort (62-65 év között) – összege alapvetően két dologtól függ: mennyi elismert szolgálati időt gyűjtöttünk össze és mennyi a havi nettó, úgynevezett életpálya átlagkereset. (Ez utóbbi nem azonos az utolsó években kapott bér átlagával, mint ahogy azt sokan gondolják. ) Ez eddig egyáltalán nem bonyolult, mint ahogy a nyugdíj induló összegének számítási képlete sem: a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári naponként) mért tartamától függő nyugdíjszorzóval meg kell szorozni a havi nettó "életpálya" átlagkereset összegét. Ettől kezdve már csak két dolgot kell tisztázni: mennyi a nyugdíjszorzó és mennyi az életpálya átlagkereset. Ez utóbbi miatt válik kissé komplikálttá a nyugdíjszámítás. Mennyi nyugdíjam les plus. Lássuk tehát, milyen számítási lépéseken kell átesni, hogy megtudjuk, mennyi az annyi! Átlagoljunk! Az életpálya átlagkeresetet úgy számolják ki, hogy 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért, nyugdíjalapot képező keresetek és jövedelmek havi átlagát vesszük.
Ez azonban csak akkor érvényes, ha a fenti időszaknak legalább a felében rendelkeztünk olyan keresettel, ami után fizették a nyugdíjjárulékokat vagy pedig ennek fizetése alól törvényi mentességet kaptunk. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak kereseteit lehet figyelembe venni, ha pedig erre az időszakra sincs keresetünk, akkor az arra az időszakra érvényes minimálbért kell a számítás alapjaként venni. Járuléktalanítsunk és adótlanítsunk! Mennyi nyugdíjam les concerts hors. Az életpálya átlagkeresetet meghatározásakor a bruttó éves kereseteket ezen kívül csökkenteni kell a bérfizetéskor érvényes járulékokkal, ami lehet természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék. Ezt a folyamatot hívják "járuléktalanításnak". Ezt követően tovább kell csökkenteni a kapott összeget a személyi jövedelemadónak az adott évben aktuális mértékével – ez pedig az "adótlanítás" folyamata.
Nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ). Ezek közül az elsőt inkább felejtsük el, mert túl drága. A harmadik nagyon jó megoldás, de ott mindenkinek magának kell kezelni a megtakarításait, ami sok időt és szaktudást igényel. A pénzügyi összehasonlító portál szakértői az önkéntes nyugdíjpénztárat tartják az átlagember számára a legjobb megoldásnak. Aki 20 évesen havi 10 ezer forintot kezd el félrerakni az önkéntes nyugdíjpénztárába, és fegyelmezett marad, annak 22 millió forintja gyűlhet össze nyugdíjig! Ráadásul úgy, hogy csak alig több, mint 5 milliót fizetett be, tehát 15 millió forintnál is nagyobb "ajándékot" kapott. 2. Mennyi Lesz A Nyugdíjam Kalkulátor / Nyugdíjmegtakarítás Kalkulátor 2021 | Bankmonitor.Hu. Érdemes ellenőrizni az ONYF-nél nyilvántartott adatokat! Az öngondoskodás mellett, azért nem szabad lemondani az állami kifizetésekről sem. Érdemes akár többször is ellenőriznie, hogy helyesen szerepelnek-e az adatai az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál. A Bankmonitoros csapatból nemrég ketten is végeztek ilyen ellenőrzést ismerősöknek, s mind a két esetben találtak hibát a nyilvántartásban.
Ez tulajdonképpen a nyugdíjjárulék alapját képező kereseteinkből kiszámított nettó átlagkeresetünk. A számítás természetesen nem ad pontos képet az átlagos jövedelmünkről, hiszen egy húsz évvel ezelőtti fizetés összege mai értéken elenyésző – így hát szükség van ennek kompenzálására, vagyis arra, hogy a régi kereseteinket a mai értékre emeljék. Erre az úgynevezett valorizációs (valorizáció = értékessé tétel) szorzót alkalmazzák. Ezt a százalékos mértékű szorzót minden év márciusában aktualizálják, és attól függően, hogy hány szolgálati évvel rendelkezünk, az adott százalékkal megszorozzák azokat a jövedelmeinket, amelyeket a nyugdíjba vonulás éve előtt szereztünk. Nem mindegy tehát az sem, hogy mekkora a valorizációs szorzó értéke, hiszen ha épp olyan évben vonulunk nyugdíjba, amikor magas ez a szorzó, akkor nagyobb nyugdíjra számíthatunk (az idei év szorzója például 9, 7 százalékkal magasabb a tavalyinál). „Mennyi lesz a nyugdíjam?” – Két óvintézkedés, amit érdemes megtenni. Itt csupán nagy vonalakban vázoltuk az alapokat, de a számos szabály és részletszabály segítségével a nyugdíjfolyósító határozza majd meg a nyugdíjunk pontos összegét.