Mit tehetünk, ha cégünknél elrendelik a kötelező oltást? És mit nem tehetünk meg? A hatályos kormányrendelet ugyan pontosított, de még így is van bizonytalanság az oltás kötelező elrendelésével kapcsolatban. A Pozderka ügyvédi iroda szakjogásza szerint a munkáltató nem elrendeli az oltás felvételét, hanem megállapítja, hogy a munkakör ellátásához szükséges az oltás felvétele. Ez azért fontos, mert a munkáltató nem korlát nélkül dönt az oltás elrendelésé ről, hanem azt kell megvizsgálnia, hogy az egyes munkavállalói csoportok munkavégzéséhez szükséges-e az oltás felvétele. Mit jelent, hogy kötelező oltást rendelhet el a munkáltató?. Van, ami azért nem egészen egyértelmű Ilyen például az, hogy az oltottságnak – mint a munkavégzés feltételének – az egészség megóvása érdekében kell fennállnia. Arról viszont, hogy mit jelent az egészség megóvása, nem határoz meg minőségi kritériumot a rendelet. Nem azt mondja, hogy az oltottság akkor lehet munkavégzési kritérium, ha szükséges az egészség megóvása érdekében. Pusztán azt rögzíti, hogy AZ EGÉSZSÉG MEGÓVÁSA ÉRDEKÉBEN LEHET AZ OLTOTTSÁGOT MEGKÖVETELNI.
Folyamatosan emelkedik az újonnan regisztrált fertőzöttek napi száma, péntekre négyezernél is többen voltak. Csütörtök éjszaka megjelentek a Magyar Közlönyben a friss járványügyi szigorításokról szóló intézkedések, kiderültek a kötelező oltás részletei. A legfrissebb adatok szerint péntekre 4041 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 863 419-re nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 37 beteg, velük a halálos áldozatok száma 30 729-re emelkedett. Kötelező munkahelyi oltás: kiderült, pontosan mit tehetnek meg a cégek. Az aktív fertőzöttek száma 34 780. Kórházban 2130 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük már 230-an vannak lélegeztetőgépen. Továbbra sem található részletes adat arról a kormányzati járványportálon, hogy a halottak, illetve a kórházban ápoltak közül hányan és milyen vakcinával voltak beoltva. A portál szerint a lakosság körében a beoltottak száma 5 950 259, közülük 5 731 651-en a második oltást is megkapták, 1 millió 191 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették. Megjelentek az új szabályok a Magyar Közlönyben Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, november elsejétől ismét kötelező a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön, a munkáltatók pedig kötelezővé tehetik alkalmazottaiknak az oltást.
A munkáltató azon munkavállalók tekintetében, akik a kötelező védőoltást határidőn belül nem vették fel fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Abban az esetben pedig, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésének napjától egy év eltelik és a munkavállaló továbbra sem igazolja oltottságát, úgy a munkáltató a dolgozó jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti. A Kormányrendelet tehát mint azonnali hatályú felmondási ok jelöli meg az oltás felvételének elmaradását, mely alapján a munkajogviszony azonnali hatállyal felmondható. 6. Kinek nem kell? Csehországban mégsem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás - Blikk. Nem írható elő kötelezettségként a védőoltás felvétele olyan munkavállalók számára, akik számára az oltás felvétele egészségügyi indokból ellenjavalt és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Ilyen esetben orvosi szakvéleményt elsősorban a munkáltató szerint illetékes foglalkozás egészségügyi szolgálat szakorvosától kell kérni, ennek hiányában a munkavállaló tevékenységére való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult orvostól, harmadsorban pedig a munkavállaló háziorvosátó a munkavállaló nem fordulhat közvetlenül háziorvosához az oltás ellenjavaltságának igazolása érdekében, azt csak akkor teheti meg, ha a foglalkozás egészségügyi szakorvos szakvéleményt valamely okból nem ad ki.
A munkáltató azon munkavállalók tekintetében, akik a kötelező védőoltást határidőn belül nem vették fel fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Abban az esetben pedig, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésének napjától egy év eltelik és a munkavállaló továbbra sem igazolja oltottságát, úgy a munkáltató a dolgozó jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti. A Kormányrendelet tehát mint azonnali hatályú felmondási ok jelöli meg az oltás felvételének elmaradását, mely alapján a munkajogviszony azonnali hatállyal felmondható. 6. Kinek nem kell? Nem írható elő kötelezettségként a védőoltás felvétele olyan munkavállalók számára, akik számára az oltás felvétele egészségügyi indokból ellenjavalt és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Ilyen esetben orvosi szakvéleményt elsősorban a munkáltató szerint illetékes foglalkozás egészségügyi szolgálat szakorvosától kell kérni, ennek hiányában a munkavállaló tevékenységére való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult orvostól, harmadsorban pedig a munkavállaló háziorvosától.
A védőoltás felvételének kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozást jelent, ezért a védőoltás felvételére kötelező munkáltatói utasítás a jelenlegi veszélyhelyzet tartama alatt is csak a legszükségesebb esetben rendelhető el, feltéve, hogy a védőoltás arányos intézkedést jelent az adott munkahelyen dolgozók egészségének védelme érdekében. – hangsúlyozta dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje. A védőoltás felvételének kötelező előírása fajsúlyos beavatkozás a munkavállaló önrendelkezési jogába, ezért a csak a legszükségesebb esetben rendelhető el. A munkáltató számára elsőként azt érdemes vizsgálni, hogy milyen mértékű az átoltottság, melyek azok a munkakörök, amelyek ellátása magas kontaktszámot igényel, továbbá a távmunkavégzésben és a hibrid munkavégzésben dolgozók aránya is fontos. Amennyiben a kötelező védőoltás mellett dönt a munkáltató az érintett munkavállalókat írásban köteles tájékoztatni az oltás felvételének határidejéről - amely legalább 45 nap kell, hogy legyen - továbbá a felvétel elmulasztása miatti jogkövetkezményekről is.
Ez álláspontunk szerint azt jelenti, hogy a védőoltási kötelezettség csak általánosságban írható elő a munkavállalók számára, vagyis nem lehet kivételt tenni az egyes munkakörök között;a munkáltató vagy mindenki számára előírja az oltási kötelezettséget vagy senki számára nem írja elő. 9. Személyes adatkezelés A Kormányrendelet egy külön szakasza foglalkozik az adatvédelemmel, mely szakasz előírja, hogy a munkáltató, mint személyes adat kezelheti a munkavállalók védettségi igazolványában, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő személyes adatokat. A Kormányrendelet tehát a személyes adatok kezelése terén is "kiterjeszti" a munkáltatók jogkörét és felhatalmazza őket, hogy az eddigieknél jóval szélesebb körben kezeljenek a munkavállalókról személyes adatokat. Fontos, hogy ebben az esetben is meg kell felelni a vonatkozó adatvédelmi jogi előírásoknak, tehát a munkavállalókat adatkezelési tájékoztató útján tájékoztatni kell az adatkezelések ezen új típusáról és munkáltatóként különös figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy a most tárgyalt személyes adatok többsége különleges személyes adatnak minősül, hiszen azok a munkavállaló egészségi állapotára vonatkoznak.
Vagyis a munkavállaló nem fordulhat közvetlenül háziorvosához az oltás ellenjavaltságának igazolása érdekében, azt csak akkor teheti meg, ha a foglalkozás egészségügyi szakorvos szakvéleményt valamely okból nem ad ki. Továbbá a GYES-en, GYED-en lévők, valamint a más okból tartós távollevő munkavállalók sem kötelezhetők a védőoltás felvételére. 7. Érdemes-e kivárni? A Kormányrendelet, mint a veszélyhelyzet idején kiadott oly sok más kormányrendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályához igazodik, vagyis amennyiben az előbb említett törvény hatályon kívül helyezésre kerül, úgy a Kormányrendelet is hatályát veszti. A törvény jelenleg 2021. december 31-éig hatályos, tehát a mai napi tudásunk szerint a fent részletezett Kormányrendelet is 2021. december 31. napjáig tartalmaz kötelező rendelkezéseket. Ahogyan azonban a rendkívüli jogrendben hozott törvény hatályát az Országgyűlés már több alkalommal meghosszabbította egyáltalán nem kizárt, hogy a december határidőt követően is fennmaradhat a veszélyhelyzet, ezáltal pedig a korlátozó rendelkezések.
Első autója megsérült az edzésen, és egy régi modellel kellett rajthoz állnia. Ezenkívül a versenyen technikai hibák is előfordultak, és Peterson borzalmasan kezdett. Miközben megpróbált visszajutni a pályára, autója a korlátokba ütközött és kigyulladt. Lábai olyan súlyosan megsérültek, hogy az orvosok 27 törést találtak. Peterson sérülései azonban túlmutattak néhány egyszerű törésen. Zsírembóliát és veseelégtelenséget diagnosztizáltak nála. Végül szeptember 11-én a baleset következtében elhunyt. 1980 Német Nagydíj – Patrick Depailler Nem minden halálos baleset a versenyen történik, néha veszélyes lehet az autók verseny előtti tesztelése is. Kubica: A Bianchi-baleset majdnem megtörtént korábban. Ez történt Patrick Depaillerrel, az Alfa Romeo pilótájával az 1980-as Német Nagydíjon, aminek következtében életét vesztette. A Hockenheimringen tesztelte Depailler autóját, azonban a nagy sebesség miatt felborult és súlyos fejsérülést szenvdett. Ez a végzetes baleset arra késztette a hatóságokat, hogy változtatásokat hajtsanak végre a hockenheimi pályán, hogy a sofőrök nagyobb sebességgel is biztonságosan irányíthassák a versenyautókat.
Az F1 kereskedelmi jogait birtokló Bernie Ecclestone független vizsgálatot sürget az ügyben, Jean Todt, a nemzetközi szövetség (FIA) elnöke pedig még hétfőn "teljes és részletes" beszámolót kért Charlie Whiting versenyigazgatótól a Japán Nagydíjon történtekről. © AFP / Toru Yamanaka A francia pilóta szülei – Christine és Philippe Bianchi – hétfőn érkeztek meg Jokkaicsibe, Gérard Saillant, a FIA orvosi bizottságának elnöke, valamint Bianchi ügynöke, Nicolas Todt pedig kedden csatlakozott hozzájuk. Matteo Bonciani, az F1 szóvivője hétfő este kritikusnak, de stabilnak nevezte Jules Bianchi állapotát. Martin Brundle korábbi F1-es pilóta – aki manapság kommentátorként dolgozik - aktív versenyzőként nagyon hasonló balesetet szenvedett, mint most Bianchi. "Majdnem meghaltam egy ugyanilyen esetben, épp hogy elkerültem a darut, de emlékszem, becsuktam a szemem, és azt gondoltam, itt a vég" – mondta Brundle. Hozzátette, már jó ideje felhívta a figyelmet arra, hogy a mentést végző járműveknek nincs helyük a bukótérben.
Az esőgumit a mostani extrém és intermediate közötti szerkezetűvé módosítania, hogy ne legyen túl nagy hátrányban az, aki használja, s könnyebben döntsenek a váltás mellett. A Japán Nagydíj hajrájában ugyanis hiába vált intenzívebbé az eső, mindenki ragaszkodott az intermediate gumikhoz, még akkor is, amikor veszélyes volt a vízre futás miatt. Ha nagyon esik, úgyis az a legjobb, ha a mezőny leáll a boxutcában, ahogy Szuzukában is láttuk. HIÁBA A SOK ELLENZŐ, AZ ASZFALTOZOTT BUKÓTÉRÉ A JÖVŐ Amióta Hermann Tilke építi az F1-es pályák nagy részét, s a kanyarok mögött hipermarket-parkoló méretű aszfaltozott bukóterek terülnek el, megy a vita arról, ez a fajta menekülőzóna a jobb, vagy a kavicságy. A szakértők és szurkolók nagy részét azért zavarja a trend, mert így, ha hibázik egy pilóta, és kisodródik a pályáról, közel sem jár annyira rosszul, mint a klasszikus bukótérbe csúszva. Az aszfaltozott menekülőzónából ugyanis néhány tizedmásodperces időveszteséggel vissza tud térni a pályára, mintha mi sem történt volna, míg ha kavicságy van a kanyar külső ívén, vagy beragad oda és vége a versenyének, vagy csak nagy nehézségek árán, több másodperces veszteséggel folyathatja a száguldást.