Az élő (LIVE) előadássorán a szakértők igyekeznek válaszolni a témával kapcsolatos legtöbb kérdésre. Az esemény végén lehetőség nyílik további kérdéseket feltenni az előadónak. (név nélkül) regisztráció Linkek:
Fogorvos Cím: Jász-Nagykun-Szolnok | 5000 Szolnok, Zagyvaparti s. 5. 56/413-336 Rendelési idő: n. a. Dr. Abony Zita Fogorvos, Szolnok, Somogyi Béla str 4. Dr. Abonyi Zita Fogorvos, Szolnok, Dr. Kronberg János utca 4. Bárdi Zsuzsanna Fogorvos, Szolnok, Széchenyi I. krt. 129 Dr. Bótyik Margit Fogorvos, Szolnok, Táncsics Mihály utca 8/A Fsz. 1. Bus Erika Fogorvos, Szolnok, Móra F. u. 9. Danyi Karolina Fogorvos, Szolnok, Damjanich u. Darázs Péter Fogorvos, Szolnok, Somogyi Béla str 4. Eckbauer Anita Fogorvos, Szolnok, Vörösmező u. 90 Dr. Faragó László Fogorvos, Szolnok, Vörösmező u. 90. Fekete Nóra Fogorvos, Szolnok, Óvoda út 7/b Dr. Gyurgyik Pál Fogorvos, Szolnok, Boldog Sándor István krt. Gyurgyik Pál Fogorvos, Szolnok, Szántó krt. 2. fszt. 3. H. Szűcs Attila Fogorvos, Szolnok, Táncsics Mihály utca 8/A Fsz. Kiss Edit Fogorvos, Szolnok, Baross G. 41. Kovács Éva Fogorvos, Szolnok, Móra F. Kovács Gábor Fogorvos, Szolnok, Sütő u. 7. László Ilona Fogorvos, Szolnok, Fiumei u. Dr. Papp Andrea háziorvos - háziorvos - Cégregiszter. 20. Losonczi Réka Fogorvos, Szolnok, Sólyom u. Lugosi Anna Fogorvos, Szolnok, Rozmaring u 9 Dr. Nagy István Fogorvos, Szolnok, Boldog Sándor István krt.
Rovat Rovatok – 0 db találat
62. február 5-én délután minden korábbinál nagyobb földrengés pattant ki a város térségében. A modern kor szakértői szerint a Richter-skála szerinti 5, 5-6-os erejű rengés súlyos károkat okozott a kikötői létesítményekben és a város lakóépületeiben is. A rengés nyomán tüzek pattantak ki városszerte, tovább növelve a pánikot és a pusztulást. Marija J. Szergejenko: Pompeji (Gondolat Könyvkiadó, 1960) - antikvarium.hu. Az egykori amfiteátrum rekonstrukciós látképe Forrás: DEA/G Dagli Orti/De Agostini via Getty A 62-es földrengés után ugyan elindult a helyreállítás, de a természeti katasztrófa hatására sok polgár végleg elköltözött Pompejiből. 62 után megnövekedett a kisebb rengések száma, ami szintén aggodalomra adhatott volna okot a helyben maradóknak, de az emberek mindezt gyorsan megszokták, és egy idő után már ügyet sem vetettek az apróbb rázkódásokra, "Vulcanus játszadozásaira. " Vulcanus haragja elpusztítja az őt ünneplő várost 79. augusztus 25-én, Róma alapításának 832. -ik, és az "isteni" Titus imperátorrá avatásának évében Vulcanus ünnepére készülődtek Pompeji polgárai.
Pompei és Herculaneum maradványait részben kiásták, s a felszínre kerültek a múlt emlékei, a menekülő, összegörnyedt emberek alakjai, és egykori tárgyai. Utcák, lakóépületek, mozaikpadlók, szerszámok kerültek közel 2000 év után a napvilágra. Az 1748-ban megkezdett ásatások legértékesebb leletei a közeli nápolyi Régészeti Nemzeti Múzeumban tekinthetők meg. Az utóbbi évtizedekben lehetőség szerint a romvárosok helyszínén konzerválják és mutatják be a falfestményeket, mozaikokat és a kisebb-nagyobb használati tárgyakat. Az ifjabb Plinius második levele a közeli településen (Misenum) történteket, az emberek érzéseit meséli el. "Már napokkal azelőtt földrengést éreztünk;…Azon az éjszakán azonban a rengés olyan erős volt, hogy a tárgyak nemcsak mozogni, de fölborulni is látszottak…És a tenger is olyan látványt nyújtott, mintha önmagát nyelné el s a földrengés elűzte volna a parttól. Legalább is a part visszahúzódott és a szárazon maradt homokon számtalan tengeri állat hevert. A másik oldalon egy fekete, rettenetes felleg megrepedt és hosszú lángsugarakkal minden irányba kígyózó tűztömegek nyilaltak ki belőle, amelyek villámokhoz hasonlítottak de jóval nagyobbak voltak….
A Kikládok szigetein már kr. 3500 körül is éltek telepesek, és nem sokkal később már élénk tengeri kereskedelmet folytattak. A krétai mínoszi kultúra kr. 2000-re elérte Szantoríni térségét, és a továbbiakban ez határozta meg a sziget gazdasági és kulturális fejlődését. Amilyen szorosan kötődött egymáshoz Kréta és Szantoríni kultúrája és társadalma, legalább olyan szorosnak látszik az összefüggés pusztulásuk között is. A bronzkori, mindent elsöprő vulkánkitörést megelőző földmozgások, a kitörést kísérő jelenségek, Szantoríni lakosságát a sziget elhagyására kényszeríthették. A menekülők többsége később valószínűleg mégis elpusztult. A heves, robbanásos vulkánkitörés természeti csapások sorozatát váltotta ki. Nem csupán Szantoríni, hanem tágabb környezetének, a virágzó mínoszi kultúra településeinek a jórésze is megsemmisült. Az emberek úgy érezhették, hogy egyszerre támadtak rájuk az elemek: elsötétült az ég, megmozdult a föld és mindent elsöpört a hatalmas tengerár. Kréta is ekkor indult gyors hanyatlásnak.