Irodalmi működése is a szabadságharchoz kapcsolódik: saját memoárja mellett több forrásértékű kötetet publikált, elsősorban bátyja tevékenységéről, aki az emlékiratát is öccsének mondta tollba. Görgey István síremléke egykor a Kerepesi úti temető központi részén, a Deák-mauzóleumot övező parcellák egyikében állt. A kövön egy valaha virágzó, mára azonban teljesen kihalt irodalmi műfaj, az eredeti sírvers egy szép példája, Kozma Andor szerzeménye olvasható: "A hazáért vívott régi csaták képe / Vegyül itt a szívek néma keservébe / S híven emlékezve róla / Áldást kér a lentnyúgvóra. " A másik évszázados síremlék a tankönyvíróként páratlanul termékeny földrajz-, történelem- és nyelvtanár, Schwicker János Henrik emlékét őrizte az Óbudai temető 34. parcellájában, de ez a nyugvóhely már nem található meg. Óbudai temető parcellák térképe utvonal tervezés tiszabecs-göd. 1967-ben helyezték át az Óbudai temető 4. parcellájába a méltatlanul elfeledett építész, Fodor Gyula síremlékét, akinek számos megvalósult budapesti alkotása közül kiemelendő az Ernst Múzeum Nagymező utcai épülete.
Temetői séták A szép fekvésű óbudai temető az Arany-hegy és a Testvér-hegy lábánál húzódik, a Bécsi út, Pomázi út és az Aranyhegyi patak által határolt részen. Jelenlegi területe 25, 4 ha, a 60-as évek elején történt bővítéssel együtt. Az 1922 óta fennálló és ma is működő izraelita temető beékelődik területébe. A temetősétákkal lehetőség nyílik csoportoknak, hogy megismerjék az Óbudai temetőben nyugvó ismert emberek sírhelyeit. Bejelentkezés a kapcsolati adatoknál megtalálható elérhetőségeken. Tóth Vilmos: Sírkődiaszpóra - Óbudai Anziksz. Óbudai temető története A fák és épületek mellett a temető szépségét fokozzák a fennmaradó 60-70 éves sírok, sírboltok, síremlékei, bizonyítva az óbudai sváb polgárság jómódúságát. A századfordulóig egyértelműen svábok lakta Óbuda lakossága számára 1910-ben nyitották meg az óbudai új temetőt, mai nevén Óbudai temetőt. Korábban, a XVIII. -XIX. században több kisebb, különböző felekezeti temető szolgált temetkezési helyül. Az új terület megnyitása után számos család áthozta elhunytjait a lezárt temetőkből.
Eredetileg ott, a VIII. kerületben állt a szobrokban amúgy meglehetősen szegény Óbudai temető egyik legszebb képzőművészeti alkotása is. A síremlék az 1943-ban, fiatalon meghalt balettművész, Vera Ilona emlékére létesült, és első helye a Kerepesi úti temető 35. parcellájában volt, innen helyezték át 1973-ban az Óbudai temetőbe, a 36. parcellába. Vera Ilona az idősebb Harangozó Gyula első felesége, aki férjének több koreográfiáját és szereplőnőjét ihlette. 1932-től haláláig az Operaház magántáncosa volt, sírján is a "m. kir. operaházi tag" felirat olvasható. Óbudai Temető Telefonszáma. A síremlék főalakja egy elterjedt sírszobor-típus, az "Ad astra" ("A csillagok felé" vagy "A szférák felé") ábrázolások körébe sorolható, amelyek vezérmotívuma a földtől elrugaszkodó és az ég felé törő, átszellemült arcú férfi- vagy nőalak. A Vera Ilona-síremlék jelképes főalakja alatt, a talapzaton egy kisebb, különösen jól sikerült, táncosnőt ábrázoló dombormű is van. A szobrok alkotója a kevéssé ismert, még másodvonalbeli művésznek sem nevezhető Gáldi Gyula volt, akinek további művei, köztük egyéb síremlékei jelentéktelenek.
A koporsós temetkezés mellett halotthamvasztás 1968 óta folyik a fővárosban, de urnafalak már az 50-es évektől kezdve létesültek. Az 1902-ben létrejött első budapesti halotthamvasztó egyesület célkitűzéseit sem az állam, sem az egyház nem támogatta. Mára azonban a túlzsúfoltság miatt egyre inkább előtérbe került ez a temetkezési forma. Óbudai Temető elérhetőségei Budapest III. kerület - ügyintézés (BudapestInfo.EU). Újdonságnak számítanak még a szóróparcellák, amelyek jelenleg három temetőben működnek: a Kerepesiben, az Óbudaiban, és az Új köztemetőben. Nemrég megpróbálták a temetők üzemeltetésébe a magántőkét is bevonni. A két kisebb urnatemetőt (Tamás utcai és Angeli utcai) az amerikai Service Corporation International-nek akarták eladni, de a vállalat időközben csődbe ment. Az Új köztemető kihasználatlan 140 hektárját is egy vállalkozásnak szerették volna odaadni, de ez sem valósult meg a tiltakozás miatt. A peremkerületek temetői Nagy-Budapest létrejötte előtt önálló települési temetők voltak. Mikor 1950-ben a fővároshoz csatolták őket, önállóságuk megszűnt, és ennek jó néhány kisebb temető áldozatul esett.
A szórásos temetés iránti igényt az évről-évre növekvő megrendelések száma bizonyítják. A temető megújulásának szép példája a 26-os parcellában kialakított, újszerű formákkal megoldott és esztétikusan elrendezett urnás temetkezési hely, ahová 1994-től kezdve szívesen temetik a családok elhunytjaikat. 1998-ban megépült a főbejárattal szemben a kegyeleti park, ahol a temetőlátogató gyertyát gyújthat, virágot helyezhet el távol nyugvó hozzátartozói emlékére. A park közepén az örök élet jelképét, a mondák szerint tűzből újjáéledő főnixmadarat, Mészáros Mihály szobrászművész alkotását láthatjuk. Igazi történelmi múlttal nem rendelkezik, de számos közismert személyiség, mint óbudai polgár talált itt örök nyugalomra. Óbudához tartózik szervezetileg a Békás-Ófalu lezárt régi temető teljes felszámolása után. Egyetlen megmaradt építménye, a bejáratnál lévő kápolna. A hangulatos hegyoldali temető a régi hárs és vadgesztenye fasoraival, bővítési lehetőséggel, még sokáig tud örök nyughelyet biztosítani azoknak, akik itt szándékoznak végleg megpihenni.
holdra növekedett területével a második legnagyobb volt egész Európában, a szomorú emlékezetű franciaországi Verdun temetője után. A II. világháború ideje újabb friss sírokat hozott. 1955 után a hősi parcellák nagy részét felszámolták; megmaradt ma is láthatók. Az 1950-es években a politikai okokból halálra ítélteket, a koncepciós perek áldozatait majd az 1956-od forradalom és szabadságharc után kivégzetteket is az Új Köztemető félreeső parcellákban temették el. június 16-án, feltehetőleg a szomszédos Gyűjtőfogházban kivégzett Nagy Imre miniszterelnöknek és társainak sokáig titkolni igyekezett nyughelye. Az elmúlt évtizedekben a temetkezés számos újdonságát Rákoskeresztúron vezették be először. 1968-ban itt kezdte meg működését Debrecen után országosan a második, a fővárosban pedig az első krematórium. A létesítmény Pompás János tervei szerint épült; bővítésére az 1970-s években került sor. A hamvasztásos temetkezések növekvő számával megjelentek az urnasírok, illetve urna kripták is. Itt alakítottak ki először hant nélküli, úgynevezett amerikai típusú parcellákat, gyepesített sírfelülettel és álló síremlékekkel.
Megmaradt viszont a zsidó temető szertartási épülete a Laborc utca elején (hátul hozzátoldva valamilyen újabb felhasználás üvegfala). A hatágú csillag már eltűnt köralakú helyéről, de fenn van még a törvény-tábla. Látszik a háromosztatú épületen a hagyományos - ortodox - elrendezés: középen a ravatalozó, kétoldalt külön a férfi és a női halottrnosdató helyiség. E temető idővel megtelt, ráadásul a csuszamlós agyagtalajú lejtő is sok gondot okozott, ezért már 1905-ben elhatározta a főváros új temető létesítését a Külső-Bécsi úti Törökkő dűlőben, amit végül 1910-ben nyitottak meg. A sírok egy részét a családok áthelyezték az új temetőbe. És ettől kezdve a Táborhegyi temető az Öregtemető nevet kapta. A szép kis kápolna, a kiürített kripták romantikus környezete, a temető főútjának – még ma is kivehető – csodálatos vadgesztenye-sora még az '50-es években is a helyiek kedvelt kirándulóhelye volt. Mára a hajdani területét határoló utcák vonala beépült, a belső területen a kápolna lebontva, az elvadult erdőben néhány bekerített szabadidős létesítmény.
Nincs termék a kosárban! Gyártó: Martin Opitz Kiadó Fogyasztói ár: 18. 500 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: star Fogyasztói ár: 2. 500 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 3. 900 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 8. 900 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 5. 600 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 5. 000 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 1. 500 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 4. 200 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 4. 900 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 4. 600 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 6. 990 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 2. 600 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 15. 000 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 2. 900 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Prohászka Péter: Az ozora-tótipusztai avar fejedelmi sírok Az ozorai-tótipusztai leletek különleges szereppel bírnak az avarkor régészeti kutatásában.
A Martin Opitz Kiadó könyvbemutatója az elmúlt időszak legújabb köteteivel ismertet meg bennünket. Egy kötetlen beszélgetés során az alábbi könyvek kerülnek bemutatásra: 14. 00 - Tóth Csaba: Pénzek színes világa 14. 30 - Kovács S. Tibor: Hárman sem birnátok súlyos buzogányát... és Janicsárpuska, türkiszes kard és rubintos bot 15:00 - Ridovics Anna: Történelem pipafüstben 15:30 - Debreczeni-Droppán Béla: Múzeumkerti kalauz 16:00 - Szalontai Csaba: "Hát atyámfia a muzeum nem komédia". A szentesi múzeum történetének első 70 éve a korabeli sajtó alapján 16:30 - Simonyi Erika: 10–14. századi települések Magyarországon és a régió Árpád-kori kerámiája. A beszélgetés moderátora Pallos Lajos az Éremtár tárigazgatója, numizmatikus és szakmuzeológus. A kiadványok megvásárolhatóak 14:00 és 24:00 között a Díszteremben, a Martin Opitz kiadó standjánál.
1 oldal 1-52 találat, összesen 52.
Az avarkor régészeti emlékanyagának meghatározása részben az 1871 őszén veremásás közben megbolygatott temetkezéseknek köszönhető... Fogyasztói ár: 1. 900 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Prohászka Péter: Kincsek a levéltárból II. A szerzõ azonos címmel megjelent tanulmánygyûjteményének anyagát egészíti ki a most közreadott kötet, mely térképek, leletrajzok, fekete-fehér fotók segítségével mutatja be a kora... Fogyasztói ár: 3. 490 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Fogyasztói ár: 5. 900 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: