A hódmezővásárhelyi Emlékpont galériájában megnyílt a Tiltott kastélyok. Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében című, nemzetközi multimédiás kiállítás, amely a tizenhatodik századtól napjainkig tartó időutazásra hívja a látogatókat. A tárlat kurátorai, Margittai Gábor és Major Anita évtizedek óta kutatják az erdélyi magyar arisztokrácia történetét, a huszadik és a huszonegyedik században folytatott harcukat, amely során igyekeznek ismét gyökeret verni szülőföldjükön. DEmedia.hu | Cikk. Erről Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője szólt köszöntőjében, hangsúlyozva, hogy a történelmi magyar családok leszármazottai nemcsak gazdasági, de művelődési és jószolgálati tevékenységet is igyekeznek folytatni, s a magyar kultúrát megjeleníteni a magyarság őrhelyein, az erdélyi kastélyok világában. – Közel áll szívemhez a kiállítás és a témát feldolgozó kötet is, amelyek érzelemdús képekkel teszik megfoghatóvá a kastélyok, s a magyar nemesi családok sorsát – fogalmazta meg a megjelenteket köszöntve Juhász Tünde kormánymegbízott.
A díjjal ezt a fajta szerepvállalást kívánjuk elismerni. Az ünnepélyes díjátadóra október elején kerül sor, melyen részt vesz a Batthyány család hercegnője is, özvegy herceg Batthyány-Strattmann Veronika. (Ez is érdekelheti: "Nekünk már ez a végzetünk" – Megszólaltak a világhírű magyar orvos, Semmelweis Ignác leszármazottai – Így élik a mindennapjaikat) nemesi család utód Batthyány Lajos jótékonyság gazdálkodás
A geszti Tisza kastély 1901-ben Tisza lakhelye a Zaránd vármegyei Borosjenőben volt, onnan intézte ügyeit. Közhivatalt is vállalt 1649-ben Zaránd vármegye szolgabírája, 1651-ben országgyűlési követe, majd alispánja lett. Ambícióját ez nem elégítette ki s e tekintetben helyzete is kedvező volt, meghitt barátja a történetíró Szalárdi János és sógora Csulay püspök az erdélyi fejedelmi udvarnál befolyásos emberek voltak, s célja elérésében hathatósan támogatták. Így történt, hogy amikor II. Rákóczi György elhatározta magát arra, hogy megszerzi a lengyel koronát, Tisza Istvánt szemelte ki, hogy a vállalat iránt hangolja kedvezőleg a török udvart. Összefog a magyar nemesség | Magyar Idők. Tisza István gyermekkorától ismerte a törököt s a mellett ügyes, éles eszű s óvatos embernek ismerték és erre a szerepre éppen ilyen ember kellett. 1656-ban foglalta el Tisza a kapitihai állását s bár elég óvatosan járt el, nem háríthatta el a Rákóczi bukását, sőt magát is baj érte, miatta, mert mikor Konstantinápolyban meghallották, hogy Rákóczi Lengyelországból visszavonul, követtársaival együtt elfogták és a Héttoronyba zárták.
ÉRINTETTI KÖR Hozzávetőleg 130 család mintegy 600 tagja él jelenleg idehaza az egykori főnemesek közül. A nemesi családok leszármazottainak a számát azonban csak megbecsülni lehet, miután a történelmi Magyarország területén több mint százezer família nyert nemesi kiváltságot, s ebből még pár ezer család él. Ugyanakkor az egykori főnemesek négyötöde emigrációba kényszerült, és a rendszerváltozás után is csak kevesen jöttek vissza. A teljes létszámuk 2500 körül lehet. A magyarországi főnemesi famíliák között sok az idegen eredetű, amely nem kapott honfiúsítást, csupán itt telepedett le, elsősorban házasság révén. Az egykori főnemesek többsége nem is 1945-öt megelőzően, hanem 1956-ban és azután hagyta el a hazáját. Ehhez hozzájárult a Rákosi-éra során szerzett "élményük": mint például a kitelepítés, a bebörtönzés, a továbbtanulástól történő elzárás. Közülük sokan a tengerentúlra kerültek, sokan Európában maradtak, csak nyugatabbra mentek, főként Ausztriába és Németországba. Ezek is érdekelhetnek
– Több évtizedes kényszerű hallgatás után újra lehet beszélni az osztályként és magyarként is kisebbségi létbe szorított réteg dicső és tragikus múltjáról – jelentette ki Major Anita. A tárlat egyik kurátora szólt történelmi családok mai leszármazottjainak a rendszerváltást követő restitúció, azaz a visszaszolgáltatás során a folyamatot hátráltató hivatalos fórumokkal szemben vívott harcáról, amelyet a témáról megjelentetett könyvben, filmsorozatban és a Hódmezővásárhelyen 2020. január 20-ig látható kiállítás formájában is dokumentáltak. A megnyitón a Németh László Gimnázium, Általános iskola diákjai működtek közre erdélyi népdalcsokorral.
[ 2104] Szólj hozzá! Kövess minket a facebookon:
Hogy mi a közös egy őrült feltalálóban és egyben bombamerénylőben, egy hajdanvolt titkos rakétabázisban és jó pár meghökkentően szép sziklaformációban? Nos, nem egy James Bond filmről van szó és még csak az Urálig sem kell elutazni, elég ha az ember elberreg Biatorbágyig, ahonnan járhatunk egyet a Budai-hegység legdélnyugatibb csücskében. A két elődből (Bia, illetve Torbágy) egyesített településről indulunk 2015. 05. Nyakas kő biatorbágy. 02. -án 10 órakor. Találkozási pont a Viadukt alatt, a Fő-utca és Szabadság utca sarkon. Érkezés saját gépkocsikkal, tömegközlekedéssel, vagy a telekocsi szolgáltatásunkkal. Először az ipari műemlékként megmaradt viaduktot tekintjük meg. Az impozáns völgyhídról ha más nem is, az bizonyára mindenkinek eszébe jut, hogy 1932-ben bizonyos Matuska Szilveszter felrobbantotta, a rajta áthaladó Budapest-Bécs járattal egyetemben. A nem kevéssé izgalmas életútra az életfogytiglani börtön sem tudott pontot tenni, hiszen negatív hősünket 1945 óta eltűntként tartják számon, ekkor lépett le ugyanis a váci börtönből.
A kilátás pazar, hatalmas panoráma van, rálátni a Biai-tóra, és látszik innét a Madár-szirt nevű, hosszan elnyúló mészkőképződmény. A Madár-szirten végig lehet menni, mi most kihagytuk, egyszerűen azért, mert ezt a cipő-dolgot kissé elszámoltuk… és az odavezető út hasonló, mint amin a Nyakas-kőhöz másztunk fel. Más folytatást választottunk tehát, a Nyakas-kőtől még fölfelé kapaszkodtunk egy kicsit, majd egy erdei úton haladtunk egészen fönn a hegy tetején. (Nem kell túl magas hegyre gondolni egyébként, egy domborzati térképen megnézve mindenki megnyugodhat: néhány rövid meredek szakaszt leszámítva könnyű sétának számít a túra többi része. Turista Magazin - A biatorbágyi Nyakas-kő titkai. ) Átvágtunk egy kis ligeten, ahol épp fantasztikus orgonavirágzás volt – csodálatos a természet ilyenkor tavasszal! Az út ezután felér oda, ahol már elkezdődnek a borpincék. Kis utcácskák vannak pincékkel, hétvégi házakkal, a legtöbb utca valamilyen szőlő- vagy borfajtáról van elnevezve, van pl. Kadarka utca meg Otelló utca és még számos más, Betyárszőlő is.