Mindezek ellenére sokkal szélesebb réteg engedheti meg magának a kémiai szűrőket, mivel előállításuk, ezzel pedig áruk is jelentősen olcsóbb, mint a fizikai termékeké, így a legtöbben továbbra is ezeket az egészségtelenebb és sokszor kevésbé hatékony fényvédő termékeket alkalmazzák. Érzékeny típusú bőr esetén azonban a legjobb, ha a fizikai vagy ásványi fényvédők mellett tesszük le voksunkat. Fizikai fényvédő - mi az + top termékek - KrémMánia. Az ilyen termékek nem csak egyszerűen beszívódnak, hanem részben meg is száradnak, hogy összetevőik – védőréteget képezve bőrünkön – napernyő-szerűen visszaverjék a káros sugarakat. A fizikai fényvédőkrémek szűrőhatását jelentősen erősebbnek mutatják a felmérések, hiszen a termékekben leginkább előforduló cink-oxid és titán-dioxid a teljes UV-spektrum ellen védelmet nyújt. Mindkettő természetben is előforduló ásványi anyagok pozitív hatással van bőrünkre, a cink-oxid nem szívódik fel, a titán-dioxid pedig egyáltalán nem irritáló és nem allergizáló hatású. Meg kell említenünk, hogy az egyik legérzékenyebb bőrtípussal rendelkező csoport a gyermekeké, így esetükben mindenképpen ajánlott fizikai fényvédőkrémet választani.
Mindkét sugárnak átfedő hatása van (azaz mindkettő égési sérülést és idő előtti öregedést okozhat), de az UVA sugarak többnyire a bőröregedésért és a sötét foltokért felelősek, míg az UVB sugarak a legjelentősebb szerepet játszanak a bőrrákok és leégések előállításában. Mindenki aki nap alatt tartózkodik viseljen fényvédőt - évszaktól függetlenül. Ugyanis az UVA sugarak áthatolhatnak az üvegen is, egész éven át jelen vannak még otthonunkban is, így ajánlatos mindennap, még télen is fényvédőt használni arcunkra! Mennyit kell használnod a fényvédőből, hogy tényleg megvédjen, és milyen időközönként kell újra kenni? Legjobb fizikai fényvédő arcrachatcredits. Egy átlagos arcra 1, 2 gramm kellene, ami kb. negyed teáskanállal egyezik meg, vagy két ujjnyi hosszúságú mennyiséggel. Ha ennél kevesebb mennyiséget kensz fel, a fényvédőd biztosan nem adja azt a védelmet amit elvársz tőle. Nyáron azonban sokkal jobban kell figyelni, nem biztos, hogy a fényvédőd a megfelelő védelmet nyújtja, ha csak egyetlen egyszer kened fel reggel, ezért ha sok időt töltesz a szabadban (akár télen is), újra kell kenni szükség esetén, illetve akkor is érdemes, ha egy nagy ablakos irodában azok mellett ülve dolgozol.
Fotók:
A korabeli szaksajtó, a Tér és Forma 1932-től publikálta Bőhm-féle épületek alaprajzait, a homlokzatokról felvételeket. 8/23 Csengey Gusztáv utca 5. alaprajza és fotója (tervező Bőhm Viktor, 1931), átépítés/lebontás előtt. Forrás: Tér és Forma (1932) 5(3) p. 80. Linda Bohm személyes archívuma Bőhm első épülete a Csengey Gusztáv utca 5. szám alatt lévő lakóház. Az 1931-es épület homlokzati kialakítása a bejárat kiképzésétől eltekintve szimmetrikus, formavilágával alkalmazkodik a tervező funkcionalista elveihez. A pusztuló épület feltárja az építőanyagokat és szerkezetet, látható a hagyományos és a korabeli trendek ötvözésének kísérlete. Az 1930-as években már gyakoribbak a vasbeton szerkezetű épületek, a Csengey 5. azonban még nagyméretű téglákkal falazott kialakítású, vasalt beton teraszokkal és függőfolyosóval, az attika mögött nyeregtetővel. Az utca keleti térfala az 1930-as évek építészeti próbálkozásainak lenyomata, változatos építészeti nyelve ellenére is egységes megjelenését nagyvonalakban őrzi.
Az 1930-as évek Európája egy diktatúrákkal, autokráciákkal és totalitárius rendszerekkel teli, sajátos világ volt, mely a második világháború küszöbén számtalan feszültséggel küszködött. Jellemzően három államberendezkedés alakult ki: az első országcsoportba a politikai szélsőségek (nácizmus, fasizmus kommunizmus) totális államai tartoztak: a hitleri Németország, Mussolini Olaszországa, Franco spanyolországi diktatúrája (1936-tól) és a sztálini Szovjetunió kommunista rezsimje. A második csoportot a tekintélyuralmi rendszerek alkották, mint Lengyelország, Törökország, Bulgária, Jugoszlávia, Portugália, Magyarország és Románia. Végül voltak a parlamentáris demokráciák mint Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Belgium, Dánia és Svédország melyekben a parlamentek, vagyis a népakarat döntött mindenben. A kontinens politikai értelemben színes képet nyújtott tehát és csupán az országok alig feléről lehetett elmondani, hogy a demokratikusan működött. A nyugati hatalmak belső válságokkal küzdöttek: Franciaországot például belpolitikai és gazdasági gondok is sújtották (magas infláció, korrupció, munkás-sztrájkok), amit az is tetézett, hogy lakossága nagyon tartott egy újabb német agressziótól.
Mindeközben Louis Armstrong hatása egyre erősebb lett. Zenészek és zenekarvezetők, mint Cab Calloway majd később az énekes Ella Fitzgerald is csatlakoztak a halandzsás stílusú énekesek táborához. Emellett olyan popénekesek, mint Bing Crosby is felvették Armstrong improvizációs stílusát, és azóta amerikai dzsesszénekes talán nem is énekelt ki tisztán egy dallamot sem. Az 1930-as években a tánczenék és a show-szerű dallamok voltak népszerűek. Egy kürtjátékos ezeket "üzletemberek pattogó zenéjének" nevezte, a klasszikus dzsesszt játszó feketék pedig csak "Mickey Mouse-bandáknak" hívták a big bandeket. A big band-kor hajnalán a képzetlen fekete zenészek egy része tönkrement és embertelen körülmények közé került, mivel képtelenek voltak a hangszerelések kottáiból játszani. Azonban azok a zenészek, akiknek biztos állásuk volt egy nagyzenekarban és sokat koncerteztek együtt, óriási népszerűségre tettek szert. A harlemi Cotton Club zenekara (amit Ellington vezetett) és a több Kansas City -beli zenekarból alakult Count Basie Orchestra fémjelzik ezt az időszakot.