A Magyar Költészet Napja – április 11 jan. 19 Jeles napok, Magyarország, Napok A Magyar Költészet Napja Magyarországon, József Attila születésnapján, minden év április 11-én tartjuk meg. Ki kell hangsúlyozni, hogy ez a Magyar Költészet Napja, ugyanis létezik egy Költészet világnapja március 21 -én is. A Magyar Költészet Napja története A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. [1] A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket. Április 11 költészet napja hd. A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a rendezvényekhez. 1998-ban a költészet napját tizennégy költő úgy ünnepelte, hogy közösen írtak egy szonettkoszorút (a szonettkoszorú ugyanis 14 szonettből áll). Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 1900-ban.
Április 11. – A magyar költészet napja. Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. József Attila: Önarckép (részlet) Dacos, vad erdő sűrű nagy hajam. Már meggyötörte asszonyujj viharja, Forró száj baglya néha megzavarja. Alatta zúg a gondolatfolyam. József Attila: Töredékek Tizenöt éve írok költeményt és most, amikor költő lennék végre, csak állok itt a vasgyár szegletén s nincsen szavam a holdvilágos égre. A magyar költészet napja története Az első ilyen ünnepet 1956 júniusában tartották, a nyári ünnepi könyvhéten, és csak 1964-ben kapcsolták József Attila születésnapjához. Április 11 költészet napja online. Mintául a Szovjetunió szolgált, ahol 1955-től kezdve tartottak ilyen ünnepet. A következő költészeti ünnepet 1961-ben tartották. Majd a Magyar Írók Szövetsége javaslata alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya 1963-ban döntött az ünnepnap április 11-re való időzítéséról.
Hazánkban 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ezen a napon irodalmi előadóesteket, könyvbemutatókat tartanak, találkozókat szerveznek kortárs költőkkel, versmondóversenyekkel tisztelegnek a tragikus sorsú poéta emléke és a magyar líra előtt.
Lám hova jutna a müvészet Csak egy pár századig: De közbe ront a vad természet S belé kontárkodik. (1877. aug. 17)
Márai Sándor életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták. Márai írói stílusát leginkább Thomas Mann, Robert Musil, az osztrák Joseph Roth és Arthur Schnitzler stílusához hasonlítják. Márai Sándort ma már az őt megillető helyen, a 20. századi európai irodalom egyik kiemelkedő alakjaként tartják számon, külföldön és hazájában egyaránt. A Magyar Költészet Napja - április 11 - Napok - ünnep, szabadság, fesztivál. Életrajza ITT olvasható. Márai Sándor Az összeállítás nem lenne teljes József Attila nélkül. Szeretem a verseit, ott lehetek vele a Dunánál, és megtanulhattam a bölcs gondolatot: Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszín, hallgat a mély. Budapest, Ferencváros, 1905.