Az USA viszont szerintem biztosan támogatta ebben mert bármilyen káosz jó volt neki arrafelé. De hogy az USA ötlete lett volna, azt kétlem. Előzmény: Cs_ (15) 15 Csábító gondolat, hogy USA áll a dolog mögött, de itt jön a képbe, hogy a Közel-Keleten vagyunk. USÁ-nak és a helyi arab és zsidó szövetségeseinek sem lett volna jó egy a háborúban győzedelmes és az iráni olajmezőkkel megerősödött Irak, ami ráadásul ez időben teljesen szovjetbarát volt. Egy esetleges iráni győzelem meg aztán még inkább nem lett volna jó. Győztes nélkül ért véget az iraki-iráni háború » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Izrael-nek abban a korban meg Irak jelentette a nagyobb veszélyt. A háborúnak voltak előzményei határviták, határ menti összecsapások, titkos akciók, vallási és kulturális szemben állás stb, tipikus ellenséges viszony. Az iráni forradalom, a nyugati embargó, és az óriási tisztogatás a hadsereg sorai között a padlóra küldte az iráni hadsereget. 1980-ban nagyon keveset lehetett tudni a valós állapotáról, igen nagy lutri volt, hogy összeomlik-e rövid idő alatt vagy sem. Szerintem semmiképpen sem volt olyan állapotbán, hogy egy olyan nagyívű tervet lehessen rá építeni, hogy jól ugrasszuk össze a két országot.
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A két ország a legképtelenebb vádakkal illette egymást: Teheránban azt állították, hogy Szaddám Huszein "az amerikai imperialisták irányvonalát követi" és "egy gyékényen árul a cionistákkal", Bagdad válaszul "az egész emberiség ellenségének" minősítette az iráni vezetőket. 1980. szeptember 17-én Irak felmondta a vitatott megállapodást, öt nappal később csapatai megindultak Irán ellen. Szaddám Huszein azt remélte, hogy a meglepetésszerű támadással kihasználhatja a sah bukása utáni bizonytalan iráni helyzetet. A meglepetésszerű támadás kezdetben sikereket hozott, az irakiak elfoglalták a vitatott területet, sőt bevették Horramsahr iráni kikötővárost is. 1982-ben Irán vette át a kezdeményezést, ezután óriási emberáldozatokat követelő offenzívák követték egymást mindkét oldalon, de egyik fél sem tudott áttörést elérni. Az iráni hadsereg számban háromszor múlta felül az irakit, de az képzettebb volt, és korszerűbb fegyverzettel rendelkezett. 1984-ben kezdődött "a városok háborúja": Irak és Irán négy éven át pusztította rakétákkal egymás településeit, s hadszíntérré vált a Perzsa-öböl is, ahol 546 tankhajó szenvedett kárt.