A fehérje diéta az utóbbi idők egyik népszerű diétás étrendje, amely a kiemelkedően magas fehérjefogyasztást részesíti előnyben az álomalak eléréséhez. A "fehérje diéta" kifejezéssel rengetegszer lehet találkozni, hiszen egy napjainkban kimondottan népszerű diéta fajtáról van szó, amely arra az alapfeltevésre épül, hogy ha megemeljük a fehérje mennyiségét a mindennapi táplálkozásban, akkor sokkal könnyebben érhetjük el álmaink alakját – mindenfajta éhezés és koplalás nélkül. De vajon tényleg így van? Nem hiába, hogy a IdealBody® étrendjének alapja is a nagy mennyiségű fehérje, hiszen a fogyasztása valóban rengeteg előnnyel jár, mind a testsúly csökkentésekor, mind az egészséges életmód kialakításakor. De mit is jelent pontosan a fehérje alapú fogyókúrás étrend? Csak és kizárólag fehérjét szabad enni? Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Mi a helyzet a szénhidráttal, vagy a zsírral? Teljesen el kell hagyni a pékárut és a cukrot? Ezekre a kérdésekre adunk választ ebben a blog bejegyzésünkben: Fehérje diéta fogyni vágyóknak!
Mind a versenyszerűen sportolók, mind a szabadidős sportokat végzők esetében a nagyobb fizikai terhelés egyértelműen növeli a fehérjeszükségletet, így ezt a fokozott igényt mindenképpen szem előtt tartva kell a sportoló étrendjét összeállítani. A fehérjepótlás mindamellett, hogy az építő folyamatokat segíti, a zsírmentes izomtömeget növeli és a regenerálódást is támogatja. Az optimális fehérjeszükséglet megállapítását azonban feltétlenül sportdietetikusra érdemes bízni, mert az elégtelen bevitel is, de a túlzott fogyasztás is teljesítményromláshoz vezethet, ezen kívül különböző betegségek kockázati tényezőjét hordozhatja magában. A fehérjefogyasztás egyéni igényektől is függ Milyen típusát mikor fogyasszuk? Mi a fehérje?. Az edzés után válasszunk tejsavó fehérjét, mert ez a fehérjetípus hasznosul a testedzést követően a legjobban. Ezt, - az energiaraktárak visszatöltése érdekében - szénhidráttal együtt javasolt fogyasztani. Lefekvés előtt kazeint érdemes bevinni, amely lassú felszívódású fehérjéként segít mérsékelni az izomzatban zajló lebontó folyamatokat.
A fehérjéknek a sportban betöltött szerepe, a teljesítményre gyakorolt hatása, az egyik legtöbbet kutatott és vitatott terület a sporttáplálkozással foglalkozó szakemberek, az edzők és a sportolók körében. A témát Angyal Viktória sportdietetikus segít körbejárni. Mik azok a fehérjék? Mi a fehérje. Az emberi szervezetben 20 féle nitrogén tartalmú aminosavból felépülő fehérjelánc található meg, amelyek nagyon fontos sejtépítő funkciót látnak el. Bizonyos aminosavakat szervezetünk képes előállítani megfelelő arányban, némelyekhez azonban a csak a táplálékkal tudunk hozzájutni. Biológiai értékük alapján megkülönböztetünk teljes értékű fehérjéket (állati fehérjék), amelyek tartalmazzák az esszenciális aminosavakat, optimális arányban, illetve nem teljes értékű fehérjéket (növényi fehérjék). Mi határozza meg a fehérjeszükségletet? A fehérjeszükségletet befolyásoló tényezők közé tartozik az életkor, a nem, a fizikai és egyészségi állapot, - ezen belül is főként a tápláltsági státusz - illetve a végzett fizikai aktivitás mértéke.
A szükséglet ideális esetben ötven-ötven százalékát kell növényi, illetve állati eredetű fehérjeforrásból bevinni. Fogyókúra esetén a fehérjék kiemelt fontosságúak, hiszen rosszul összeállított, alacsony fehérjetartalmú diéta esetén a szervezet lebontja a saját fehérjéit is, hogy energiához jusson. Szigorúbb fogyókúránál éppen ezért a fehérjék fogyasztását növelni kell, 1, 2-1, 5 grammra testtömeg-kilogrammonként. (akit az élelmiszerek fehérjetartalma érdekel, utánanézhet különböző tápanyagtáblázatban, például a dr. Bíró György - dr. Protein szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. Linder Károly által szerkesztettben is (Medicina Könyvkiadó Rt, 1999)). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy jól összeállított fogyókúra tartalmaz állati eredetű élelmiszereket is, de nem fölös mennyiségben, hiszen a fehérjék is energiát szolgáltatnak, mégpedig grammonként 4, 1 Kcal-át, ami figyelembe véve azt a tényt, hogy egy átlagos hazánkfia bő másfélszer annyi fehérjét visz be a szervezetébe, mint amennyit kellene, jelentős energiaforrássá lép elő.
A fehérjék bevitele gyakran nem elegendő, kifejezetten a szegényebb lakosság körében. A fehérjehiány jellemzően a szükségletekhez képest kevesebb kalória-bevitellel is jár, ezért a tünetek átfedhetik egymást. Fehérjehiány esetén lecsökken a sejtek tömege, a folyadékok a sejtek közötti térbe kerülnek, ödéma jelentkezik a lábon és az arcon. Emellett zavart szenvedhet a vérképzés, a hormontermelés, csökken az immunrendszer védekező képessége, és a fizikai teljesítőképesség, romlik az emésztés és a felszívódás, tovább súlyosbítva a megbetegedést. A fehérjéket jellemzi a biológiai értékük is. Ez az érték a fehérjéknek azt a százalékát fejezi ki, amelyeket a testünk a fehérjéinek felépítésére képes hasznosítani. Az anyatej és az egész tojás biológiai értéke 100, azaz teljes mértékben hasznosulnak felszívódás után. A tehéntej biológiai értéke 88-95 között van, a csirkehúsé 82, a burgonyáé 73. Az elsőrendű, vagy más néven komplett fehérjék az összes aminosavat megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák.
Ezek általában állati eredetű termékek (például tojás, tej, húsok, halak). A másodrendű, vagy inkomplett fehérjék néhány aminosavban hiányosak, ezért önmagukban nem elegendő fehérjeforrások, ki kell egészíteni (idegen szóval komplettálni) másik ilyen, vagy elsőrendű fehérjével. Ezt a csoportot főleg növényi fehérjék alkotják. Komplettálás az, ha például a lizinben szegény kenyérre lizinben gazdag sajtszeleteket teszünk. Normális, kiegyensúlyozott, vegyes étrend mellett egészséges személyeknek nincs szüksége fehérjekiegészítésre, hiszen az étrend minden fehérjét megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmaz. A túlzott fehérjefogyasztás és szabadaminosav-bevitel (testépítők esetén) veszélyes, bizonyos mennyiség felett pedig már egészségkárosító hatással is számolni lehet. (WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember) Hozzászólások (0) Cikkajánló Dehidratáló ételek - Ezeket... Szinte mindenki tisztában van azzal, hogy a nyári kánikulában fontos a megnövelt folyadékfogyasztás, hiszen magas külső hőmérséklet esetén a... A rostok szerepe az étrendben Az élelmi (diétás) rostok a táplálékban lévő emészthetetlen, összetett szénhidrátok, más néven poliszacharidok.
Ezeket hívjuk esszenciális aminosavaknak, azokat a fehérjéket pedig, amelyek ezt a tizet is tartalmazzák, teljes értékű fehérjéknek. Ebből következik, hogy amelyek nem, azok nem teljes értékű fehérjék, de az nem, hogy ezek "másodrangú" fehérjeforrások lennének. A teljes értékű fehérjéket állati eredetű élelmiszereinkben találhatjuk meg, a nem teljeseket pedig a növényiekben. Így például nem igaz az e feltevés sem, hogy például a szója teljes értékűen pótolhatja a húsféléket, mert sajnos néhány esszenciális aminosav hiányzik a fehérjeláncából. Természetesen lehet megfelelő módon kombinálni növényi élelmiszereinket, úgy, hogy aminosavaik kiegészítsék egymást, ilyen például a burgonya és a gabonafélék "összepárosítása", mint a burgonyás kenyérben. Természetesen ez nem pótolhatja a húsféléket egy étrendben, de jó alternatíva például vegetáriánusoknak. A fehérjék ajánlott napi bevitele egy gramm testtömeg-kilogrammonként, de nem az aktuális, hanem a módosított Broca-index szerinti ideális testsúllyal számolva, ami például azt jelenti, hogy egy 180 centiméter magas férfinak 72 gramm fehérjére lenne szüksége, akkor is, ha például száz kilogramm a súlya.