Ford Fiesta Teszt

Monday, 20-May-24 03:40:15 UTC

A tavaly bemutatott új Fiesta már a hetedik generációnál jár, és az 1976-tól eladott 16 milliós darabszám is jól mutatja, mennyire fontos modell ez a cég palettáján. A kifutó sorozat nagyon jól sikerült, s mivel szép eladásokat is produkált, a frissítéskor sem akartak formailag olyan nagyon eltérni tőle. A két korosztály külseje annyira hasonló, hogy akár a korábbi is követhette volna a mostanit. Pedig maga a kocsi teljesen új, és minden szempontból jobb lett. Nóvum, hogy az új kiadást felszereltségtől függően már kétféle orral is megvehetjük, melyeken máshogy vannak elhelyezve a ködfényszórók és eltérő rácsozású a hűtőmaszk. Persze nem nagy különbségek ezek, de mégis jól láthatóak. Az új, vízszintes elhelyezésű lámpáknak köszönhetően hátul azért már jobban érzékelhető az eltérés a régihez képest, a belső pedig már merőben más is. A stílusát a korhoz igazították, jóval modernebb és minőségibb lett az előző generációnál. A Ford Fiesta teszt alatt mindkét modellnél éreztük, hogy bármerre is jár a kezünk, bármihez érünk, kellemes tapintású anyagokkal találkozunk.

Ehhez tökéletesen passzol a rövid úton járó hatgangos manuális váltó, amellyel minden mozdulat élvezetes. Ennek és a rajtprogramnak köszönhetően 6, 5 másodperc alatt abszolválja az 1200 kg-os Fiesta ST a 0-100 km/órás sprintet, ami sokkal jobb élmény a valóságban, mint a számadatokat olvasva. A végsebességét pedig 230 km/órában limitálták. A futómű hangolására nagy hangsúlyt fektetett a gyártó, elöl MacPherson, hátul pedig csatolt hosszlengőkaros futómű található, itt a rugók nem egyformák a két oldalon, ennek az az oka, hogy így nagyobb oldalterhelés felvételére képesek és stabilabbá teszik a kasztnit a kanyarokban. A sperrdifivel kiegészülve sem dobálja a farát, éppen ellenkezőleg, könnyű íven tartani. Meglehetősen direkt módon reagál a legkisebb kormánymozdulatra is, nagyon kezes, ugyanakkor tisztelni kell a ménest, ami a motorháztető alatt lapul! A Fiesta ST vezetési élményét nehéz szavakba önteni, ezt át kell élni: a legnagyobb erőssége, a vezetés hatalmas élvezeti értéke. Kicsit hasonlít a Miatához, abból a szempontból, hogy mosolyra görbül az ember szája a volán mögött.

Jó képe van a tolatókamerának, de könnyen koszolódik [+] A 675 wattos összteljesítmény brutálisnak hangzik, feleennyiből is brutális hangot lehet kihozni – tapasztaltuk, a Seat Ibiza és a Volkswagen Polo Beats is 300 wattal nyújt remek minőséget és extrém szintre tolható hangerőt. A Fiesta esetén tényleg nem lehet szó erőhiányról, és ami még örömtelibb, hogy a beltéri elemek is jól tolerálják ezt: ebben a kategóriában, ekkora hangszórótömeggel sokkal könnyebb megtalálni a beltér, mint a hangrendszer leggyengébb láncszemét: sokkal előbb kezd el rezonálni egy díszléc vagy zörögni egy műanyagburkolat, mint a hangszórók lépnének át zavaró torzításba. Szerencsére a Ford ezt jól megoldotta, ilyen problémákkal nem találkoztunk, remélhetőleg ezt akkor is elmondhatják majd a példányok, ha nem csak 6000 km lesz bennük. [+] Az esetleges defekteket javítókészlettel kell orvosolnunk, hiszen a csomagtartó alján lévő pótkerék-üreget a mélynyomó tölti ki, ami alapbeállítások mellett szerencsére egyáltalán nem tűnik dominánsnak, a fiatalosra vett hangképhez tökéletesen passzol.

Ugyanis az új Fiesta ST kapta meg elsőként a gyártó 1, 5 literes, háromhengeres, turbós benzinmotorját. Sokan felszisszenhetnek ennél a pontnál a hengerek száma miatt, alapvetően én semleges vagyok ebben a kérdésben, viszont az emberek többsége megbotránkozva néz arra, aki elfogadja a technika fejlődését és azt, hogy a V8 alatt is van élet. Tény, hogy a nyolchengeres és az afölötti erőforrások inkább a léleknek kellenek, mintsem az autónak. A másfél literes egység 200 lóerő és 290 Nm nyomaték előállítására képes, sőt, utóbbi szinte állandóan rendelkezésre áll 1600 és 4000 fordulat között. Egyébként csak néha van háromhengeres hangja, az esetek többségében mély, morgós duruzsolás hagyja el a kipufogót. A takarékosság jegyében ez az erőforrás hengerlekapcsolásos rendszerrel működik, ami azt jelenti, hogy az egyes henger égésterébe nem jut benzin, így a másik kettő hatékonyabban működik magasabb terheléssel. Hengerenként négy szelep dolgozik változó vezérléssel és kettős befecskendezéssel, akárcsak egy vérbeli Mustang.