A tárgy I. (23. óra 11. 28. ) - a tárgy az a bővítmény, amelyre a cselekvés irányul, vagy ami a cselekvés eredményeképpen létrejön - jelölése: _ _ _ _ _ _ _ - kérdései: kit?, mit?, kiket?, miket?, milyet?, mennyit? - T + igével, igenévvel kifejezett mondatrész = tárgyas szerkezet - fajtái: eredménytárgy= a cselekvés eredményeképpen jön létre: iránytárgy = a cselekvés rá irányul: határozott tárgy: határozatlan tárgy: A tárgy II. (24. 30. ) Mit tanultunk az egyszerű mondatokról? - összefoglalás (25. óra 12. 05. ) Az egyszerű mondatok - témazáró dolgozat (26. 07. ) Mit határoznak meg a határozók? (27. 12. ) - határozó olyan bővítmény, amely a cselekvés, történés, létezés, állapot körülményeit nevezi meg - elnevezése és kérdése összefügg az általa kifejezett körülménnyel jelölése: ~~~ ábrázoláskor: H A helyhatározó (28. Névszó szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. 14. ) - a helyhatározó a cselekvés, történés, létezés helyét határozza meg - jelölése: ~~~ h, H h - kérdései: hol?, honnan?, hová?, merre?, meddig?, kihez?, mihez? + az alaptag - szaladt a virágok felé = helyhatározós szószerkezet - kifejezőeszközei: ragos névszó, névutós névszó, határozószó, ragos és névutós névszó A képes helyhatározó (29.
Az igei személyragokat elvileg akkor is tudod, ha alaposan végiggondolod; ezért nem kell bemagolni, csak ha elbizonytalanodsz. Itt találsz egy táblázatot, rákattintással ki tudod nagyítani: [link] Nagyon fontos, hogy az úgynevezett ikes igéket CSAK egyféleképpen ragozzuk: a tárgyas ragozás igei személyragjait használjuk. Ikes ige az az ige, amelynek jelen idejű, kijelentő módú, E / 3 alakjában az igei személyragja -ik, pl. eszik, alszik, iszik, álmodik, úszik, gondolkodik, veszekszik stb. Ezeknél jelen idő, kijelentő mód, E / 1-ben az igei személyrag mindig -m. eszem, alszom, iszom, álmodom, úszom, gondolkodom, veszekszem stb. Úgy tudod bevésni, ha addig gyakorlod, amíg könnyen nem megy: 1. Mi a ragos névszó. Alkoss kétféle jelen idejű mondatot szabadon választott igékkel úgy, hogy a cselekvést végző személy ugyanaz legyen: pl. rajzol(ni); én. --> Alanyi: Rajzolok egy házat és egy kutyát. Tárgyas: Lerajzolom a házunkat és a kutyánkat. A többi személyről se feledkezz meg (te, ő, mi, ti, ők). Válassz egy igét, és ragozd végig először az alanyi, majd a tárgyas ragozás szerint (kijelentő módban, először jelen időben, aztán múlt időben).
19. ) - vannak helyek, amelyek csak képzeletben, gondolatban, álomban, mesében léteznek, illetve olyanok, amelyeknek átvitt értelmük is van - a képes helyhatározó átvitt értelmű helyet jelöl - kérdései: ugyanaz, mint a a valóságos helyhatározónak jelölése: ~~~ kh, H kh Határozók és a szövegek - gyakorlás (30. 21. ) Az idő- és a számhatározó (31. óra 01. 04. ) - az időhatározó olyan bővítmény, amely a cselekvés, történés, létezés idejét, időtartamát határozza meg - jelölése:~~~ i, H i - kérdései: mikor?, mióta,, meddig?, mennyi ideig?, mikorra? + az alaptag - hatig tart = időhatározós szószerkezet - kifejezőeszközei: ragtalan névszó, ragos névszó, határozószó, névutós névszó - az olyan időféle határozó, amely az események gyakoriságára, ismétlődésére utal a számhatározó - jelölése: ~~~ sz, H sz - kérdései: hányszor?, hányadszor? Mi a névszó. + az a laptag - kifejezőeszközei: ragos névszó, névutós névszó, határozószó A módhatározó és tekintethatározó (32. 09. ) - a módhatározó a cselekvés, történés, létezés módját határozza meg - jelölése: ~~~ m, H m - kérdései: hogyan, mi módon, miképpen + az alaptag - kifejezőeszközei: ragtalan névszó, ragos névszó, névutós névszó, határozószó, határozói igenév gyalog járok = módhatározós szószerkezet - a tekintethatározó azt fejezi ki, hogy az állítmánnyal kifejezett megállapítás milyen szempontból érvényes - jelölése: ~~~t e, H te - kérdései: milyen tekintetben, milyen szempontból Gyakorlás (33.
Névszói állítmány CSAK jelen időben, kijelentő módban és 3. személyben fordulhat elő, hiszen a névszók max. többes számot tudnak "állítani", de nincs idejük és módjuk, azt segédigével fejezzük ki. Pl. ha az állítmány főnév: Ági orvos. (Most, kijelentem, és "ő". ) De ha már múlt időbe kerül: orvos VOLT, orvos LETT VOLNA. Jövő időben: orvos LESZ. Jelen időben, de nem kijelentő módban: orvos LENNE, orvos LEGYEN. És ha változtatom a személyt: orvos VAGYOK, orvos LETTÉL VOLNA, orvosok LEGYÜNK stb. Névszó – Wikipédia. Ezekben a szószerkezetekben a névszói állítmánnyal együtt a nagybetűvel írt szavakat is alá kell húzni, és együtt alkotnak névszói-igei állítmányt. Összehasonlításképp, mert nem minden létige névszói-igei állítmány igei része: Otthon vagyok. -> 3. személyben: Otthon van. -> (Lét)igei állítmány. Diák vagyok. személyben: Ő diák. -> Névszói-igei állítmány volt az eredeti mondatban.
London / New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-13287-4 (Hozzáférés: 2018. március 27) Bokor József. Szófajtan. A. Jászó Anna (szerk. ) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 197–253. o. (Hozzáférés: 2018. március 27) (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (angolul) Eifring, Halvor – Theil, Rolf. Linguistics for Students of Asian and African Languages (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2018. március 27) (angolul) Göksel, Aslı – Kerslake, Celia. Turkish: a Comprehensive Grammar (A török nyelv átfogó grammatikája). 2005. ISBN 0-203-34076-0 (Hozzáférés: 2018. március 27) (angolul) Rounds, Carol. Hungarian: an Essential Grammar Archiválva 2018. március 28-i dátummal a Wayback Machine -ben (Magyar alapvető grammatika). Mi az a névszó. 2001. ISBN 0-203-46519-9 (Hozzáférés: 2018. március 27) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Elöljárószó Határozó Személyes névmás
Hatékonyabb, ha egész mondatokat mondasz. : Én írok egy levelet. Én írom a levelet. Én írtam egy levelet. Én írtam a levelet. Ezt most végigragozom, a tárgyat (egy / a levelet) mindig mondd hozzá magadban: Jelen idő, alanyi: én írok, te írsz, ő ír, mi írunk, ti írtok, ők írnak; Jelen idő, tárgyas: én írom, te írod, ő írja, mi írjuk, ti írjátok, ők írják; Múlt idő, alanyi: én írtam, te írtál, ő írt, mi írtunk, ti írtatok, ők írtak; Múlt idő, tárgyas: én írtam, te írtad, ő írta, mi írtuk, ti írtátok, ők írták. Tehát addig gyakorold (más igékkel is), amíg már folyamatosan megy. 3. Bármilyen szövegben keress igéket, és állapíts meg róluk mindent, amit csak tudsz (idő, mód, szám, személy, alanyi vagy tárgyas ragozás). Ebben segítenek a kérdések: - Mikor? Névszó | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár. A jelenben --> jelen idő; a múltban --> múlt idő; a jövő idő kétféle módjával biztos nincs gondod. :) - Hány személy végzi a cselekvést? Ha egy személy, akkor EGYES SZÁM (jelölése: E); ha több, akkor TÖBBES SZÁM (jelölése: T). Ezután meghatározhatod pontosan a személyt is(E / 1 - én, E / 2 - te, E / 3 - ő, T / 1 - mi, T / 2 - ti, T / 3 - ők.