A környezetvédelem manapság igen szorosan összenőtt a Fair trade termékekkel. Definíció szerint a "fair trade", azaz méltányos kereskedelem azt a célt szolgálja, hogy a fejlődő országbeli termelő megkapja a megérdemelt fizetését, illetve a méltó bánásmódot. A termékek vásárlásával nemcsak az etikus vásárlói réteget gazdagítjuk, hanem a tudatos döntéshozatal képviselőivé is válunk azzal, hogy milyen beszállító termékét támogatjuk. Hogyan tudjuk jobbá tenni a Földünket azzal, hogy fair trade termékeket vesszük le a polcról? Mi is pontosan az a "fair trade", milyen alternatívákat ismerünk? A Tudatos Vásárlók Egyesületének egyik szakértője, Gulyás Emese volt a segítségemre. Mi fán terem a "fair trade"? Nem mindegy, hogy mit nevezünk Fair trade-nek, hiszen több kritériumnak kell megfelelnie. Ezek a kritériumok magukba foglalják a méltányos kereskedelem alapelveit. 1. A termelőknek méltányos árat kell megfizetni az áru átvételekor, amely fedezi a termelés összes költségét. Rendkívül elkeserítő volt olvasni, hogy számos nagyvállalat ültetvényein éhbérért dolgoznak az emberek, nem meglepő az sem, hogy a hét minden napján.
Európában egyre meghatározóbb A hatvanas években indult fair trade mozgalom, mára jelentős piaci tényezővé vált, közel 1 milliárd dolláros évi világforgalommal, amelynek több mint felét Európa adja. A legnagyobb európai forgalmazó a német Gepa. Hollandiában, Luxemburgban és Svájcban a banán és a kávé kereskedelmi forgalmának 3-4 százalékát adják a fair trade termékek. Az értékesítés több mint fele un. világboltokban (Worldshop, Weltladen) történik (Németországban több mint 800 világbolt működik), de már egyre több szupermarketben is találkozhat e termékekkel a vásárló. Magyarországon egy éve indult a fair trade A Védegylet, az Útilapu, a Planet Klub, a Zöld Fiatalok, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és az Ökotárs Alapítvány fair trade szövetség formájában tavaly tavasz óta folytat népszerűsítő tevékenységet ezen a téren kiadványokkal, középiskolai előadásokkal; tanártovábbképzéssel, fesztiválokon információs pontként szolgáló "mobil kávézókkal". Méltányos kereskedelemből származó termékek hazánkban még csak néhány bioboltban és kávézóban kaphatók, de a közeljövőben várhatóan Budapesten is megnyílik az első "világbolt".
Annak ellenére, hogy a fair trade gondolata több évtizedes múltra tekint vissza, a magyarországi történet messze nem ilyen patinás. Első ízben 1995-ben Pécsett forgalmaztak fair trade-termékeket, míg az első magyar cikk a témában 2001-ben jelent meg Boda Zsolt tollából, aki jelenleg is a Védegylet tagja. Budapesten az első fair trade-üzlet -Treehugger Dan kávézója - 2006-ban nyílt. A művésznév Daniel Swartz környezetvédőt, aktivistát, írót és fordítót takarja, aki 1990 óta él Magyarországon. "Az egész mozgalom lényege, hogy a vásárlók felelős döntést hoznak: a választásukkal támogatják a fenntartható fejlődést és termelést, sőt a fair trade-termékek esetében az emberi jogok védelmét is" - mondta a Lázár utcai könyvesbolt és kávézó tulajdonosa. A fair trade-termékek elterjedése egyelőre csekély, de folyamatosan növekszik, köszönhetően többek között a Védegylet munkájának, mely hét éve propagálja az eszmét. "Először a 2005-ös Ökofeszten jelentek meg a fair trade-termékek, innen kezdve folyamatosan jelen vagyunk fesztiválokon, rendezvényeken, valamint az iskolákban, képzés formájában" - mondta Újszászi Györgyi a Védegylet munkatársa, aki hozzátette, legalább 10 különböző nagykereskedő forgalmaz fair trade-termékeket.
– A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet ( ILO) az ENSZ szakosodott szervezete adatai szerint világszerte az 5-17 év közötti gyerekmunkások 60%-a mezőgazdaságban dolgozik, ami mintegy 98 millió gyerek et jelent. A gyerekmunka hátterében elsősorban a családok szegénysége áll. – A világon mintegy 50 millió ember mindennapi megélhetése függ a kakaótól. – A kakaótermés 80-90%-a kistermelőktől, kisméretű gazdaságokból származik. – Ecuadorban mintegy 220 000 család függ a banántermeléstől. A termelők 56%-a kistermelő, kevesebb, mint tíz hektár földtulajdonnal. – A banán számos latin-amerikai és karibi állam elsőszámú exportcikke. Ecuador exportbevételének 10%-a banánból származik, a törékeny dominikai gazdaság 60%-át a banántermesztés biztosítja. – Mindegy 25 millió kistermelő állítja elő a világ teljes kávétermésének 80%-át. – Közel 125 millió ember megélhetése függ a kávé előállításától. 12. Hol lehet a legtöbb fair trade terméket kapni? Nagy-Britannia a világ vezhető fair trade piaca. Az országban minden harmadik eladott banán méltányos kereskedelemből származik.
Olyan csokoládét, amely hordja magán a fair trade emblémát, ami egyértelművé teszi, hogy a gyártó valóban elkötelezett a méltányos kereskedelemre, nem találtam. Ha biztosra akarok menni és ilyen terméket szeretnék, akkor máshol kell keresni. Ezeknek a csokiknak a lelőhelye a bioboltok. Az egyik legtöbbet forgalmazott fair trade csokoládé a német Rapunzel terméke. Csomagolásán ott a jelölés, egy fehér és egy fekete kéz egymásba fonódása, világosan ábrázolja a méltányos kereskedelmet. Többféle ízben, különböző fajta csokoládéi vannak. Kapható kókuszos svájci krémcsoki, fehér csoki, félédes csoki mogyoróval, naranccsal, gyömbérrel, svájci keserű csoki. Más fair trade csokoládé termék, például az EZA márkájú, valamint a GEPA Fair Trade Company termékei. A termékek árai 798 Ft és 910 Ft között mozognak. A lelőhelyek például a Biokukac, Bionívó, Netbio boltok, a lista természetesen nem teljes, érdemes szétnézni más bioboltok polcain is és a világhálón is. Arra viszont felhívnám a figyelmet, hogy ha a csokoládé bio, még nem biztos, hogy fair trade.
A méltányos kereskedelemből származó banán még viszonylag új "termék", és körülbelül 0. 2%-át adja a teljes uniós banánpiacnak.