"Ki nyer ma? " - hangzott fel minden hétköznap 38 éven át a rádióban. Czigány György neve egybeforrott a legendás villámvetélkedővel, pedig cseppet sem villámkarrierje már az 1940-es évek óta íródik. A Sláger Téma Extrából kiderül, hogy tinédzserként Mindszenty József hercegprímás indította el őt a költői, írói pályán. Így mostanra, 87 esztendős korára már negyvennél is több kötetet számlál. A Sláger Téma Extrában a Czigány Györggyel készült beszélgetést hallgathatják meg a Sláger FM-en Forrás: Origo 1956-ban végzett zongoraművészként, de inkább a Magyar Rádiót választotta munkahelyéül. Nevéhez fűződik a zenei főosztály megújítása, számos legendás műsor elindítása, így például az előbb említett Ki nyer Ma. A Magyar Televízióban eltöltött évtizedekkel együtt közel félszáz esztendőnyi médiakarrierje során Czigány György egyszerre volt kiváló műsorkészítő, valamint vérbeli rádiós és tévés szakember. Czigány György kapcsán a vasárnapi adásból az is kiderül, hogy igazi dinasztialapító, a bencés diákként megkapott erkölcsi esszenciát lánya és fia is továbbviszi, akik a média, a művészet, sőt a polgári repülés legkülönbözőbb területein váltak sikeressé, néha szó szerint úttörővé.
fotó: Youtube/Petőfi Irodalmi Múzeum Zenés irodalmi esten köszöntötték pályatársai és barátai csütörtökön Czigány György írót, költőt, zenei rendezőt 90. születésnapja alkalmából az Óbudai Társaskörben. A Mit láttál az úton? – emlékek, versek, zenék című esten közreműködött mások mellett Ábrahám Márta hegedűművész, Mohai Gábor előadóművész, Szabó Győző tanár és Benke László költő. Az esten Czigány György Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető, érdemes művész a műsor címéről elmondta, hogy egy középkori gregorián szekvenciára utal, amely szimbólumként az egész emberi létezés, sors gondolatait sugallja. Felidézte, hogy életében, rádiós és televíziós munkái során is sok nagyszerű emberrel találkozott, s ezekből a találkozásokból barátságok is születtek. A tapasztalatai, felismerései közül kiemelte annak megértését, hogy csak az lehet szép a műalkotásban, ami igaz, tehát az igazság a legfontosabb a műveknél. Példaként említette Ottlik Géza, Weöres Sándor és Ferencsik János munkásságát.
2019. ápr 30. 3:20 Czigány Ildikó 14 évig volt a Malév hivatásos pilótája utasszállító repülőn Budapest — Vonzzák a kihívások, az új területek felfedezése, tudásvágya pedig jelenleg is csillapíthatatlan Czigány Ildikónak (57), a 2012-ben megszűnt Malév első női pilótájának. Magyarország első közforgalmi pilótanője kalandos életpályát tudhat maga mögött: belekóstolt a zenetörténetbe, évtizedekig repült, számos könyvet írt, dolgozott a Fővárosi Állat- és Növénykertben, most pedig elkötelezetten foglalkozik házi kedvencekkel, illetve jógaoktató és karateedző a Tűzmadár Sportegyesületnél. – A Zeneakadémiát leginkább családi indíttatásból végeztem el, majd egyre fokozódott a repülés iránti érdeklődésem. Utasként érteni is szerettem volna, hogy mi történik körülöttem – kezdte Ildikó, aki azt is elárulta: édesapja, a zenei szerkesztőként, újságíróként, költőként és íróként ismert Czigány György (87) először csodálkozott lánya azon bejelentésén, hogy pilóta szeretne lenni, az ötletet azonban egyáltalán nem ellenezte.
Czigány György: Fél perc nyár (Felsőmagyarország Kiadó, 2000) - Válogatott és új versek Kiadó: Felsőmagyarország Kiadó Kiadás helye: Miskolc Kiadás éve: 2000 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 185 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-9109-98-3 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Állapotfotók
Czigány György kapcsán a vasárnapi adásból az is kiderül, hogy igazi dinasztiaalapító, a bencés diákként megkapott erkölcsi esszenciát lánya és fia is tovább viszi, akik a média, a művészet, sőt a polgári repülés legkülönbözőbb területein váltak sikeressé, néha szó szerint úttörővé. A Sláger Téma második órájában, 21 órától Dósa Mátyás színművész lesz a vendég. Akit egy ország ismerhetett meg a Barátok közt Egresi Tónijaként. Hogy gyerekszínészként indult karrierjében a sorozatszerep törést jelentett, vagy éppen az igazi áttörést hozta-e meg, az is kiderül a Sláger Témából. Ahogy azt is megtudhatjuk, Dósa Mátyás 2007-ben gyerekszínészként miért nem a Madách Színházban, az Operettszínházban vagy éppen a Vígszínházban megkezdett fővárosi karrierjéhez tért vissza, hanem helyette a Szolnoki Szigligeti Színházat választotta, gyakorlatilag elölről kezdve ezzel a színészi pályát. Forrás:Sláger FM Szó esik majd a május végén bemutatásra kerülő Egri csillagok-musicalről is, amelyben Bornemissza Gergelyt alakítja egykori sorozatbéli apja, Szőke Zoltán, és Széles Flóra partnereként.
1951-1956 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre járt, ahol zongoraművész tanári diplomát szerzett, Kadosa Pál tanítványaként. 1956-tól 20 évig a Magyar Rádió munkatársa illetve zenei főosztályvezetője volt. Közben rendszeresen orgonált a krisztinavárosi templomban. [1] 1976–1996 között a Magyar Televízió munkatársa, 1990 januárja és áprilisa között az elnökség tagja, 1990–1992 között művészeti producere, 1993–1996 között a zenei műsorok stúdióvezetője volt. 1999-től az Írószövetség költői szakosztályának elnöke. Magánélete [ szerkesztés] 1960-ban házasságot kötött Jámbor Erikával, aki 2008-ban hunyt el. Három gyermekük született; Czigány Ildikó (1961) pilóta, Czigány Zoltán (1965–2011) filmrendező, író és Czigány Gergely operatőr (1970). Művei [ szerkesztés] Versek [ szerkesztés] 23 vers Borsos Miklós bevezetőjével (1971) A magunk kenyerén (1971) Aszfaltfolyók (1974) Hazát! (1979) Álmok Ninivéből (1983) Augusztus tárgyai (válogatott és új versek, 1987) Lacrimosa – 12 vers a Poesis Hungarica sorozatban (1989) Három gyertya (1992) Fények a vizen – 77 vers (1995) Itt van Pompeji (régi és új versek, 1997) Ima – 12 vers Borsos Miklós 12 rajzával (1998) Fél perc nyár (válogatott és új versek, 2000) Mézet ont az ég (2002) Huszonnégy vers négy tükörben (2003) Álmot, gyönge leánykát.
Ildikó több mint húsz éve karatézik /Fotó: Grnák László – Apukám is imádott repülni, így mondhatjuk azt, hogy picit az ő álmát is valóra váltottam – folytatta Ildikó, aki egészen a Malév megszűnéséig pilótaként dolgozott. Munkahelye elvesztése után végül úgy döntött, új kihívásokat keres magának. – Sok mindennel foglalkoztam a repülés előtt és közben is: elkezdtem karatézni, amit már vagy húsz éve csinálok, és a jógaoktatás világába is ekkor csöppentem bele. Emellett egy gyermekkori nosztalgia is előtört bennem, amelynek hatására tudtam, hogy biológiával, állatokkal is szeretnék foglalkozni – sorolta. Ma már nemcsak műveli, de oktatja is a hazánkban is népszerű küzdősportot /Fotó: Grnák László A természet iránti elköteleződését jól bizonyítja, hogy három évig dolgozott a Fővárosi Állat- és Növénykertben, majd létrehozta a Hippokampuszt, egy saját ismeretterjesztő stúdiót, amelynek középpontjában az állatokkal kapcsolatos tudnivalók, a természetközeli, egészséges életvitel áll. – Szeretem a kihívásokat, ezért is fogok bele mindig új dolgokba.