A gyökérzet akadálytalan növekedése szükséges a biztonságos átteleléshez, ahhoz, hogy a mélyebb talajrétegekből is tudjon vizet felvenni a növény. Az alapművelés jellege lehet hagyományos forgatásos (eke – nyirkos talajállapot), valamint energia-, és költségtakarékos (nehézkultivátor, középmély lazító, sávművelő – szárazabb talajállapot). REPCE 360º - Hírek - Őszi káposztarepce - Termékeink- KWS SAAT SE & Co. KGaA. A magágynyitást magágyelőkészítő kombinátorral a vetés előtt néhány nappal érdemes elvégezni. A magágy legyen 4-6 cm mély, felülete annyira zárt, hogy alatta a talaj ne száradjon, de ha esővizet kap, a csapadékvizet befogadja. A repce termésképző elemeinek kialakulásában a növények fejlődésének őszi időszaka a döntően meghatározó. A termésképződés szempontjából optimális fejlettség ősszel: a legalább 8-10 leveles tőlevélrózsás állapot, az alacsony, maximum 2 cm-re kiemelkedő csúcsrügy, a minimum 1 cm átmérőjű gyökérnyak és a 30 cm-nél mélyebb gyökérzet. A vetés ideje és a vetett állomány sűrűsége meghatározza az áttelelés biztonságát és a növényállomány produktivitását.
A vezértehén rövid figyelés után megadta a jelet, "mindenki nyugodtan jöhet ebédelni"…(ugyanis napközben vagyunk, látszanak az árnyékok). Repcevetés aug. 25-től - Fórum - Agroinform.hu. Jelentős lehet a gímszarvasnak a puha talajon okozott taposási kára és a vaddisznó túrási kára, ahol a túráskár szinte minden esetben az előző évi kukoricából a földben maradó szemekre – csövekre irányul. ( Megjegyzés: amennyiben vadkárveszélyes táblában kukorica után nem őszi vetésű növény kerül a földbe, ajánlatos a tarlót minél tovább meghagyni, hogy a vad ez idő alatt – és lehetőleg a felszínen szedje össze a földre került szemeket és ne legyen ott ezért a következő tavasszal jelentős túráskár. ) Amikor egynél több szarvas vált ki a vetésre, ott – főleg nedves talajon – hasonló taposási károk keletkezhetnek…(még "szerencse", hogy távolabb volt egy repcetábla, ezért a rudli elsősorban azt látogatta)… Disznó túráskár (még mindig a tavalyi kukoricamaradványokat keresi- és meg is találja)… Ahol csak minimálisan is, de fennáll a vadkárosítás veszélye, ott ajánlatos elvégezni a teljes kelés utáni állapotfelmérést, a hektáronkénti tőszám megállapítását.
Az egyik ilyen a talajállapot. Nedves körülmények között inkább sekélyebben, szárazabb körülmények között inkább mélyebben ajánlatos vetni a repcét. Ami a talajművelési technikát illeti, a repce ehhez kiválón képes alkalmazkodni a hagyományos talajművelési módszerekhez, tehát a mélyszántáshoz, vagy a szántás nélküli vetéshez is, csak az a lényeg, hogy a magnak "jó kapcsolata" legyen a talajjal. A repce optimális vetésideje. Nem jó, ha poros, vagy túl nedves talajba kerül a mag. A vetéskori hőmérséklet is befolyásolhatja a hozamokat, a legideálisabb, ha az időjárás mérsékelt, és váltakozik a csapadékos idő a szárazzal. A túl korai vetés esetén megvan a veszélye annak, hogy túlnő a növény (ilyenkor ajánlatos morforegulátort használni), és ekkor felszaporodhatnak a kártevők és kórokozók is. A késői vetés miatt viszont előfordulhat, hogy nem fejlődik ki kellően a gyökérzet a tél beállta előtt. Mindezek mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a repce a kezdeti fejlődési szakaszában, vagyis a kelési és csíranövénykori fejlődési stádiumban rendkívül érzékeny növény.
A műtrágya adagok meghatározásánál vegye figyelembe a repce fajlagos műtrágyaigényét és a már korábban kijuttatott hatóanyag mennyiséget (50-70 kg hatóanyag/tervezett termés tonna) kén (S) és bór (B) tartalmú műtrágyák kijuttatása is javasolt, mivel ezek jelentős szerepet játszanak az olajrepce virágzásában növekedésszabályozó és gombaölőszerek alkalmazása tavasszal
Optimális vetésidő: augusztus 25 - szeptember 5., de -szükséges esetben - kitolható szeptember 10-ig. A repce a virágzati oldalágakon hozza becőtermésének 60-70%-át, ezért a cél a növény elágazódásának elősegítése. Az optimális állománysűrűség kiválasztásával az elágazások számát szabályozni tudja. A repce nyári vetésű növény, így a leggondosabb talajművelési eljárás esetén is előfordulhat, hogy a talaj felső 5-6 cm-es rétege kiszárad. Erre nyújthatnak megoldást a 76 cm-es sortávra történő vetéstechnológia és az azzal járó gépészeti megoldások nyújtotta lehetőségek. A repcét alapvetően 3 cm-es mélységre vetjük. Repce vetési ideje. A vetőgépre felszerelt magágyelőkészítő és sávtisztító egység segítségével a felesleges 2-3 cm-es száraz talajrészt eltávolítjuk, áttolva a sorközbe. Ez a technológia elősegíti a biztonságos kelést, mivel a mag számára a kellően nyirkos állapotokat megőrzi.