E. K. Vasziljeva: A család és funkciói (Művelődési Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya, 1981) - Demográfiai-statisztikai elemzés Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A család a modern társadalmi rendszer elidegeníthetetlen része.
A társadalmi nevelési intézmények és a család kapcsolatában problémák is felmerülnek. Előfordul az a szélsőségesen negatív jelenség is, hogy a család igyekszik kivonni magát a nevelési feladatok alól. A család nem csupán a gyermeket formálja társadalmi értelemben vett személyiséggé, hanem általában is befolyásolja a családtagok magatartását, azaz tovább él ellenőrző- irányító funkciója is. E funkció érvényesülése sokszor járhat konfliktusokkal, különösen az egyes generációk különböző értékei folytán, de kialakulhat konfliktushelyzet a házaspár között, sőt a család és a társadalom között is. A család más funkciói nincsenek annyira előtérben, mint az eddig vázoltak. érzelmi funkciók tekintetében pótolhatatlanul alkalmas az egyén érzelmi stabilitásának, pszichikus kiegyensúlyozottságának biztosítására státuszkijelölő funkció elsősorban osztály-és réteg-meghatározottságot közvetít, amelynek jelentősége az iskoláztatástól a politikáig igen nagy. Még a mai társadalomban is a család státuszát elsősorban a férj társadalmi rétege, helyzete szabja meg.
Hoyer Mária gondolatai alapján ezek a családok ellentétben az egészségesen működőkkel, nem tudnak a problémáikkal azonosulni és nem képesek kezelni a rossz érzéseiket. Képtelenek a saját magukkal és a másokkal való egyenességre, őszinteségre. A túléléshez szükségük van arra, hogy elkerüljék a problémákkal, és a saját magukkal való szembenézést. A bizalom szinte teljesen ismeretlen fogalom számukra. Azonban a bennük felgyülemlő rossz érzést és stresszt valamilyen módon le kell, hogy vezessék, így ennek teret engednek, leginkább a viselkedésben. Olyan az élet ezekben a családokban, mintha a család tagjai között falak lennének. Sokszor azt is megfigyelhetjük a diszfunkcionálisan működő családokban, hogy a valódi családi szerepek eltolódnak, felcserélődnek. Nagyon sok idő és energia elmegy az ilyen családokban veszekedésekre, érzelmileg manipulatív játszmákra, zsarolásokra, haragtartásra, a kifelé mutatott, mi jól vagyunk élet látszatának fenntartására. Gyakoriak az egymásra mutogatások, a bizalmatlanság és a családon belüli instabilitás.
(Horváth-Szabó, 2016: 20-21) A család működés szerinti megközelítése A családot, mint rendszert Hoyer Mária gondolatai alapján két szempont szerint közelíthetjük meg: ha a tagok egymás közötti viszonyai alapján szeretnénk vizsgálódni, akkor interakció alapú megközelítésről beszélünk, ha pedig a család működésének szempontjából szeretnénk vizsgálatokat folytatni, akkor működés szerinti megközelítésről beszélünk. (Hoyer, 2010) Én most a működés szerinti megközelítés alapján szeretném tovább vizsgálni a családokat. Ez alapján megkülönböztethetjük egymástól az egészségesen működő és a nem egészségesen – diszfunkcionálisan működő családokat. Az egészséges család jellemzői Az egészséges család tagjai Hoyer Mária gondolatai alapján valódi értékrend szerint élnek egy kiszámítható, nyugodt környezetben, ahol nem kell félni a hirtelen, kiszámíthatatlan és meggondolatlan döntésektől, a káosztól és a hibáztatástól. Ez egy olyan család, ahol fontosak a családi rituálék, az ünnepek és az egymás felé történő érzések megélése és kimutatása.