Linkek a témában: Hellinger családállítás A Hellinger féle családállítás rendkívül sikeres és hatékony módszer a tudatalattinkban lévő rejtett traumák, berögződések feltárására és helyretételére. Családállítás megoldásokat ad feszültségek, szorongások, szorongásos betegségek, sikertelenségi érzés megszüntetésére, párkapcsolati feszültségek megoldására, vagy akár a hivatásunk megtalálására. Hirdetés Meghatározás A család lap azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa a családi fogalmakat, értékeket, funkciókat, szerepeket valamint, hogy hasznos linkekkel megkönnyítse a családok életét. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: A család funkciói Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Sokan azt mondják, hogy a legfontosabb funkció az érzelmi. Ezen meghatározás szerint a család funkciói közé soroljuk az egyén kiegyensúlyozottságát, a szeretet átadását és a problémák megoldását. A feszültségeket tehát ajánlatos a szűk rokoni körben megbeszélni, ezáltal megkönnyebbülhetünk és lelki támaszt nyújthatunk egymásnak. Megemlíthetjük még a kulturális funkciót is, ami azt jelenti, hogy a családtagok átadják az úgynevezett hagyatékokat és szokásokat, melyeket az új tagok tovább visznek. A vélemények megformálásában is fontos szerepet játszik az intézmény, hiszen itt tanulnak meg a gyerekek gondolkodni és különböző szempontokat kialakítani. A család funkciói között megemlíthetjük még a gondozó funkciót is, hiszen a kisgyerekeket vagy a nagyon időseket a családon belül gondolkozni és ápolni kell. Amennyiben szeretne többet megtudni az oldalunkról, vegye fel velünk a kapcsolatot, hiszen nálunk a család áll a középpontban és minden, ami vele kapcsolatos: idézetek, meghatározások, támogatások, szerkezet stb.
Check Also A család fontossága A mindennapjainkban nagyon fontos szerepet tölt be az a közösségi forma, ami rokonokból tevődik össze....
Lehetőség van az esetleges negatív érzések, indulatok megélésére is, de a család képes és tud is utána ezekről beszélni – ezáltal lehetőséget teremtve arra, hogy a jó és a rossz érzések is jobban feldolgozásra kerüljenek. Ezekben a családokban a családtagok megtanulják érzelmileg is támogatni és tisztelni egymást és saját magukat is. A bizalom és a megértés ugyancsak az egészséges családok működésének egyik gyümölcse, ami az életben sokszor erőt adó támasza lehet a család tagjainak. Fontos és magától értetődő a kommunikáció, a feladatok és a felelősségek családon belüli megosztása is. A minősítés és az áskálódás, bármilyen jellegű agresszivitás távol marad az ilyen családoktól, nem megmérgezve azok napjait és tagjait. Az egészséges családokra még az is jellemző, hogy váratlan helyzetek esetében is képesek úgy reagálni, hogy a rendszer meg tudja őrizni stabilitását. A diszfunkcionális család jellemzői Ezzel szemben a diszfunkcionálisan működő családok élete számtalan nehézségnek van kitéve.
A család nemcsak társadalmanként és kultúránként, hanem a történelmi időben is – mind a családi kapcsolatok, mind pedig a családi funkciók tekintetében – változásokat mutat. A történelmi változások esetében például köztudomású, hogy a fejlett világ társadalmaiban a XX. század során általános jelenséggé vált a nukleáris család elterjedése, a nők munkába állása, vagy az, hogy jellemzően a fiatal családok földrajzilag nagyobb távolságban telepedtek le származási családjuktól. Az is nyilvánvaló, hogy az ipari társadalmak kialakulását megelőző korszakokban is voltak változások a családi kapcsolatokban és funkciókban. A családi funkciók elemzése során a nevelésszociológia (Kozma 1999) tárgyalja a biológiai, a gazdasági és a társadalmi funkciókat. Az elsőben kiemelésre kerül a reprodukció (azaz a népesség utánpótlása) és a szexuális igények kielégítése, a másodikban a termelés és a fogyasztás, míg a harmadikban a társadalmi különbségek átörökítése és a szocializáció. Felhívja a figyelmet a változásra a gazdasági funkción belül, miszerint korábban a termelési funkció erőteljesebb volt, manapság viszont a fogyasztási funkció dominál, vagyis ma már nem megtermeljük, hanem inkább megvásároljuk a fogyasztási javakat.