T: 8 K: 482 – Azokat a költségeket, ráfordításokat amelyek a fordulónap után kerültek elszámolásra, kifizetésre, de időarányosan tárgyévet terhelik. Fontos, hogy nem szabad elhatárolnod a fordulónap után érkezett, de még a tárgyévet érintő áfát! – Azokat az egyéb ráfordításokat amelyek a mérlegkészítésig ismertté váltak és a tárgyévhez kapcsolódnak. Pl. : fizetendő bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok. – Minden olyan pénzügyi műveletek között elszámolandó ráfordítást, amely teljesítése a tárgyévet követően történik, de a tárgyidőszakot érinti. – A névérték felett vásárolt befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok névértéke és a korrigált bekerülési értéke közötti árfolyam veszteségnek a tárgyévi időarányos részét. Bevételek passziv időbeli elhatárolása. 3. Halasztott bevétel Itt kell elhatárolnod azokat az üzleti évben felmerült bevételeket, amelyeket a törvény tételesen ismertet. T: 98 K: 483 – Fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások, véglegesen átvett pénzeszközök összegét – Az elengedett harmadik személy által átvállalt kötelezettségek értékét.
Megjelenési formája lehet a bevétel növekedéseként, vagy a költség-ráfordítás csökkentéseként. Itt mutatjuk ki: Az üzletünk olyan költségeit, ráfordításait, az adott üzleti év mérlegének fordulónapja előtt, amelyek csak a mérleg fordulópontját követő időszakra számolhatók el. Ilyen például az előre megfizetett bérleti díj, vagy szolgáltatási díj. Ezt át kell vinni a következő évre. Azokat a bevételeket, amelyek ugyan csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra vonatkoznak. Az időbeli elhatárolás könyvelése, mi is ez?. Ilyen például a tárgyidőszak kamatkövetelése az adott kölcsön után, aminek a pénzügyi rendezését csak a következő tárgyévben rendeznénk, előre elszámoljuk bevételként. Hogyan kell nyilvántartásba venni az aktív időbeli elhatárolásokat? Célszerű, megjelölni azokat a bizonylatokat, amelyek nem annak az évnek a terhelő költségeit tartalmazzák. December 31. -ével összesítő nyilvántartást (leltárt) kell készíteni a bizonylatokról, hogy a főkönyvi könyvelés számára könnyen értelmezhetők és könyvelhetők legyenek a tételek.