A szerzői jog értékesítése nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, így járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. A magánszemélynek költségelszámolásra, valamint adókedvezmény igénybevételére szintén van lehetősége. Az adóelőleget a kifizetőnek kell megállapítani és levonni, továbbá szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is fennáll. Magánszemélyek között értékesített alkotás A magánszemélyek egymás közötti szellemi termék értékesítése esetén nincs kifizető, aki levonja az adót, tehát a magánszemélynek önadózással kell a bevallási és fizetési kötelezettségeit teljesíteni. A bevétel összevont adólapba tartozó, önálló tevékenységből származó bevételnek fog minősülni, amelyből költséget lehet elszámolni. A 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 15, 5% szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is keletkezik. Mivel a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a magánszemély a kötelezett, úgy az adókat a jövedelem 87%-a után kell teljesíteni.
Melyek az immateriális javak mérlegtételei? -1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke -2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke -3. Vagyoni értékű jogok -4. Szellemi termékek -5. Üzleti/cégérték -6. immateriális javakra adott előlegek -7. immateriális javak értékhelyesbítése Hogyan határozzuk meg a bekerülési értéket? -Vásárlásnál: beszerzési érték -Saját előállításnál: előállítási költség -Apportként átvétel: létesítő okirat szerinti érték -Térítés nélküli átvétel:piaci érték -Ajándékként átvétel: piaci érték -Követelés fejébe történő átvétel: szerződés szerinti érték -Beszerzés csere útján: csereszerződés szerinti érték -Leltári többlet esetén: piaci érték Mennyi a terv szerinti értékcsökkenés időtartama? -alapítás-átszervezés aktivált értéke: maximum 5 év -kísérleti fejlesztés aktivált értéke: maximum 5 év Az immateriális javak bruttó értéke és az elszámolt értékcsökkenése a főkönyvi elszámolásban elkülönülten jelenik meg, a két számla összevont egyenlege adja az eszköz nettó értékét.
2018. 27. Szellemi termék vagy igénybe vett szolgáltatás? Egyik vállalkozási szerződés tárgya a megrendelő fejlesztési stratégiájának elkészítése (helyzetelemzés, kohézióanalízis, forrástérkép). A szerződés 4. pontja kimondja, a szerződő felek tudomásul veszik, hogy a szerződés tárgyát képező termékekben szellemi alkotásnak minősülő, és így jogi oltalom alatt álló megoldás alkalmazható, illetve jöhet létre. Továbbá leszögezték, hogy a szerződés teljesítése során létrejött szerzői mű jogi jogosultja a vállalkozó. Kérdésem az, hogy a létrejött szerzői művet szellemi termékként kell-e könyvelni, vagy ez igénybe vett szolgáltatás? Köszönöm a válaszát. 2018. 19. Dalszerzés Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni. Adott egy egyszemélyes kft., amely az ügyvezető személyes közreműködésével dalszerzéssel, kiadói tevékenységgel, művészeti tevékenységgel, médiareklámok készítésével foglalkozik. Saját szerzésű dalai és klipjei is vannak, amiket egyéb közreműködőkkel hoz létre, akik számlát adnak a művészeti tevékenységről, operatőri, egyéb tevékenységekről.
Kérdésem, hogy az így létrejött "szellemi terméket" a szellemi termékek között kell-e nyilvántartásba vennünk a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben, és értékcsökkenést számolunk el a dalok, klipek után a tao szerinti 50 százalékos kulccsal? Vagy ha nem jó a gondolatmenetünk, hogyan történik a dalszerzés számviteli elszámolása? A kft előadói és kiadói jogdíjat is kap a dalok után, viszont a szerzői jogdíjat az ügyvezető kapja, mint magánszemély. Köszönöm válaszát. {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Kérdések és válaszok Bérbeadás Adózóna szakértő kérdések és válaszok Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Két kedvezmény is kapcsolódik az adó megállapításához Egyrészről nem kell megfizetni az adóévben az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem utáni adónak a 30 000 Ft-ot meg nem haladó részét. Amennyiben pedig a magánszemély ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 000 Ft-ot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme és személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége. Számla-, nyugtaadási és áfa-fizetési kötelezettség nem jelenik meg ebben az esetben. Önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül Ha arra a következtetésre jut, hogy az ingóságai értékesítése gazdasági tevékenységnek tekinthető, akkor az ingó átruházásából származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Természetesen ebben az esetben az önálló tevékenységből származó jövedelmek megállapításánál alkalmazható költségelszámolási szabályok is alkalmazandók lesznek. A 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó mellett 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
Fontos továbbá, ha egyéni vállalkozóként, ha nem választotta az alanyi adómentességet, számla-, nyugtaadási kötelezettség terheli az interneten értékesített ingó után és az szja mellett az áfa kötelezettsége is lesz. Kérdés hogyan fogja az adóhatóság kezelni, ha Ön egyéni vállalkozó ugyan, de az egyéni vállalkozói tevékenysége nem terjed ki a kereskedelmi tevékenységre, ám az ingó értékesítéseire megállapítható a gazdasági tevékenység végzése. Elviekben ez a tevékenysége független az egyéni vállalkozói tevékenységtől, ugyanakkor, ha valaki már egyéni vállalkozóként adószámmal rendelkezik, akkor "adószámos magánszemélyként" nem tud az áfa hatálya alá bejelentkezni, azaz újabb adószámot nem kérhet. Rendszertanilag tehát elmondható, hogy az szja törvény elvileg megengedi azt, hogy egy magánszemély ne egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként végezze gazdasági tevékenységként az ingó értékesítéseit, azonban az adóigazgatási eljárás már nem engedi az adóköteles tevékenységek ilyenkénti elkülönítését.
Egy alanyi mentes adózó szemével így viselkednek ezek a nemzetközi gazdasági események: Az alanyi mentes adóalany azokban az esetekben nem járhat el alanyi mentesként (azaz az ilyen bevétel nem számít bele a 12 millió Ft-os korlátba), amikor a szolgáltatás helye nem belföldre esik, hanem EU más tagországába, vagy harmadik országba, tehát ezekről ÁFA bevallást, valamint közösségi ügyletek esetén közösségi adatszolgáltatást kell beadni a NAV felé: ha a szolgáltatás igénybe vevője adóalany (rendelkezik EU-s adószámmal, vagy harmadik országbeli vállalkozás). Ilyenkor is adómentesen számlázhat az alanyi adómentes adóalany, viszont közösségen belül vagy harmadik országban teljesített szolgáltatásnyújtásra kell hivatkoznia, és bevallás és adatszolgáltatási kötelezettsége is keletkezik. ha magánszemélyeknek elektronikus szolgáltatást értékesít EU-n belül (pl. telekommunikációs, rádiós és audiovizuális szolgáltatások, tárhely és honlap üzemeltetés, számtech. eszköz távkarbantartása, szoftver, kép, szöveg, zene, film, játék rendelkezésre bocsátása, adatbázis hozzáférés nyújtása, távoktatás).