A gyorsulás-idő grafikon az idő tengellyel párhuzamos egyenes. A grafikon alatti terület mérőszáma a t idő alatt bekövetkező sebességváltozás mérőszámával egyezik meg. Út idő grafikonon egy fél parabolát kapunk. A sebesség idő grafikonon, ha nincs kezdősebesség, akkor egy origóból kiinduló vonal, ami annál meredekebb, minnél nagyobb a gyorsulás. A grafikon alatti területből kiszámítható a következő: s = \frac{v*t}{2} = \frac{a}{2} * t^2 Az álló helyzetből induló test pillanatnyi sebessége a test gyorsulásának és eltelt idő szorzatának eredményével egyezik meg ( v = a * t). Ha van kezdősebessége a testnek akkor a megtett út képlete megváltozik: s = v_0 * t + \frac{a}{2} * t^2 Az út tehát az idő négyzetével arányos, ezért ezt négyzetes úttörvénynek szokás nevezni. Szabadesés Az egyenletesen változó mozgásoknak vannak speciális fajtái. Ilyen a szabadesés. Egy test szabadon esik, amikor csak a gravitációs mező hatása érvényesül. 3. Egyenes vonalú egyenletes mozgás – Fizika távoktatás. A szabadon eső tetek gyorsulása Mo. -n 9, 81 \frac{m}{s^2}, amit g -vel szokás jelölni.
"Viszont szerintem egy út-sebesség grafikon egyértelműen megfeleltethető egy út-idő grafikonnak, szerintem megoldható. " Ha nincs lépték, akkor nem! Rajzolj csak bármilyen út-sebesség diagramot. Miből tudod, hogy az időben hogy zajlik le. Hiszen az, hogy melyik út kordinátához milyen sebesség tartozik, független az időtől. Nyílván csak speciális mozgásokra gondolsz, amiket megtanultál középiskolában, de a természet nem csak olyan szűk látókörű, és bonyolultabbat is produkál. Ja, és amit megtanultál a középiskolában, azok csak speciális modellek, és csak nagyon speciálisan igazak a függvénytáblában lévő képletek is, amibe beírod a számokat... Az integrációs konstansról: Rendben, hogy ott van, de azért az csak egy állandó, melyet a mérés módja dönt el, azaz hogy az elmozdulást honnan kezded mérni. Ha ismerjük is ott a sebességet (ami sokszor igaz is) akkor már peremfeltétel is van, és ezzel meghatároztuk az integrálgörbék közül azt az 1 megoldást, ami kell.
EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA 1. A kinematika és a dinamika tárgya 2. Egyenes vonalú egyenletes mozgás a) Kísérlet és a belőle levont következtetés b) A mozgás jellemző grafikonjai c) A mozgás dinamikai feltétele 3. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás a) Kísérlet b) Gyorsulás fogalma c) Gyorsulás-idő grafikon d) Pillanatnyi sebesség e) Pillanatnyi sebesség-idő grafikon f) Út-idő összefüggések g) Hely-idő grafikon h) A mozgás dinamikai feltétele 4. Átlagsebesség fogalma 5. Fizikatörténeti vonatkozás 1 Egyenes vonalú mozgások kinematikai és dinamikai leírása 1. A kinematika és a dinamika tárgya Pontszerű test mozgásának kinematikai leírása során olyan mozgásegyenleteket írunk fel, amelyből bármely pillanatban ki tudjuk számolni a test által megtett utat, a test sebességét és a gyorsulását. A dinamika azt vizsgálja milyen erő hatására milyen mozgás jön létre, vagy az erőből következtet a mozgásállapotra. Egyenes vonalú mozgások során azokat a mozgásokat vizsgáljuk, ahol a mozgás pályája egyenes.