Feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig tartó szabadságvesztésből 38. § (1) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ügydöntő határozatában megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy – a (4) bekezdésben meghatározott esetekben – azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt. (2) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja a) a büntetés kétharmad, b) visszaeső esetén háromnegyed részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. (3) Öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén – különös méltánylást érdemlő esetben – a bíróság az ügydöntő határozatában akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső. (4) Nem bocsátható feltételes szabadságra a) a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani, b) az erőszakos többszörös visszaeső, c) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, d) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el.
§ (1)-(2) bekezdés], f) nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása [155. § (1) bekezdés], g) egyéb háborús bűntett (158. §), h) emberölés súlyosabban minősülő esete [160. § (2) bekezdés], i) emberrablás súlyosabban minősülő esete [190. § (3)-(4) bekezdés], j) emberkereskedelem súlyosabban minősülő esete [192. § (6) bekezdés], k) alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], l) rombolás súlyosabban minősülő esete [257. § (2) bekezdés], m) fogolyzendülés súlyosabban minősülő esete [284. § (4) bekezdés], n) terrorcselekmény [314. § (1) bekezdés], o) jármű hatalomba kerítése súlyosabban minősülő esete [320. § (2) bekezdés], p) közveszély okozása súlyosabban minősülő esete [322. § (3) bekezdés], q) zendülés súlyosabban minősülő esete [442. § (4) bekezdés], r) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [445. § (5) bekezdés], ha azt személy elleni vagy dolog elleni erőszakkal követik el. (2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni, ha az elkövető a) erőszakos többszörös visszaeső, vagy b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
A 2010-ben 7533 elítéltből 6079-et bocsátottak feltételes szabadságra, 2011-ben 7598 elítéltből 6037-et, 2012-ben 7334-ből 5900-at, 2013-ban 7427-ből 5945 elítéltet bocsátottak feltételes szabadságra. Így a kedvezményben az érintettek négyötöde részesült, ami indokolatlanul elnéző és enyhe gyakorlatnak tűnik a veszprémi büntetés-végrehajtási bíró szerint. Lajkó Péter, a Balassagyarmati Törvényszék bírája egy interjúban leszögezte: A feltételes szabadságra bocsátás az elítéltnek nem alanyi joga, és ilyen módon nem jelent feltétlen kötelezettséget a bíróra nézve. A büntetés-végrehajtási bíró szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége az elítélteket abba az irányba motiválja, hogy a büntetés végrehajtása alatt kifogástalan magatartást tanúsítanak, ezzel pedig kialakítsák azt a meggyőződést a bíróságban, hogy a szabadulásukat követően a társadalom hasznos tagjává váljanak, és törvénytisztelő életmódot folytassanak, tartózkodjanak az újabb bűncselekmények elkövetésétől.