PEDAGÓGIAI VIZSGÁLAT következett: " Megállapították, hogy a beszéde alakilag ép, szókincse, mondatalkotása az általános tájékozottsága életkora átlagánál magasabb szintű. " Ily enkor az jut eszembe, hogy annyira mondják, hogy a diszlexiásoknak biztos nem olvastak elég mesét a szülei. Hát itt kell megcáfolnom, hogy ez nem minden esetben igaz! Üzenem, hogy az általánosításokkal nagyon vigyázni kell, az amúgy is lelkiismeret-furdalással küzdő szülőknek ez nagyon rosszul esik. Na de folytassuk: " Idői- téri tájékozódása kialakult. Vizuális észlelése, -figyelme gyengébb az elvárt szintnél. Logikai készsége, matematikai szabályalkotása megfelelő. " Hozzáteszem, hogy a jobb-bal irányokat még mindig téveszti, illetve matematikából mindvégig 5 volt, tehát több mint megfelelő. Az OLVASÁSI VIZSGÁLAT (Meixner: Pipitér) alapján diszlexiás tünetek kimutathatóak ("322/31 hiba). Hivatalos diszlexia vizsgálat menete. Tévesztései: betűcsere, szótagelhagyás, fordítás az olvasott szöveg értelmezését jelentősen befolyásolják. Szövegértése pontatlan és hiányos.
A nyomás miatt többször megpróbáltam letenni a nyelvvizsgát, de minden próbálkozásom sikertelen volt. A kudarcok és csalódások után mindig nehezemre esett újra belevágni az angoltanulásba. Mikor a tanfolyamra jelentkeztem, már volt valamennyi alapom, sok mindent megtanultam már, mégis úgy éreztem, hogy megint az elejéről kellene kezdenem. Ugyan a középfok felé haladt már a nyelvtudásom, mégis megrekedtem egy bizonyos szinten. Az első egyeztetésen még csak sejtettem, hogy problémáim hátterében a diszlexia áll. A szintfelmérő alapján egy kis haladó csoportba kerültem, ahol velem együtt hárman tanultuk az angolt, hetente kétszer 90 percben. A csoportba hamar beilleszkedtem, mert nagyon elfogadó, nyitott légkörben éreztem magam. Hivatalos diszlexia vizsgálat pécs. Bátorítottak, hogy nyugodtan merjek megszólalni, és kivárták, amíg nagy nehezen elmondtam valamit angolul. Fél évvel később megkaptam a hivatalos állami vizsgálat eredményét, ahol kiderült, hogy diszlexiás és diszgráfiás is vagyok, ezért a főiskolán felmentést adtak a nyelvvizsga letétele alól, és így kézhez vehettem a diplomámat.
Egészen addig a tünetekkel küzdöttem. Abban az időszakban a nyelvtanulással birkóztam és vesztésre álltam, ezért volt szükséges a hivatalos vizsgálat, ami beigazolta erős diszlexiámat. Azóta foglalkozom behatóan a témával, és a diplomamunkámat is ezzel kapcsolatban írtam, mint emberi erőforrás tanácsadó. Az hamar egyértelművé vált számomra, hogy a diszlexiával kapcsolatban súlyos félreértések és ismerethiányok alakultak ki a magyar társadalomban. Ezek a félreértések a diszesek életét nagymértékben megnehezítik, legyen szó gyermekről, vagy felnőttről. A csökkentértékűség érzése végigkíséri ezeket az embereket egész életük során, és csak kevesek tudják kibontakoztatni egyébként meglévő képességeiket, tehetségüket. Diszlexia és/vagy diszkalkúlia vizsgálat iskolásoknak - Wekerlei Fejlesztő-műhely. Kutatásom részeként számos interjút készítettem, és világossá vált számomra, hogy a diszlexiát, és általában a részképesség zavarokat még ma is jellemzően fogyatékosságnak tekintjük. Sőt, családon belül gyakran szégyellni valónak. Megdöbbentem pl. annak a családnak az esetén, amelyik elzárkózott a fejlesztéstől is, mivel nem akarta, hogy gyermeküket megbélyegezzék.