Paletta 2021. augusztus 30., hétfő 12:52 | HírTv Bemutatták az Íme, Isten hajléka az emberek között! címmel a Mátyás-templom gondnoksága kiadásában megjelent kötetet. A NEK tiszteletére kiadott, fotókkal illusztrált kötet az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, a Szent István-bazilika és a Budavári Nagyboldogasszony-templom történetét dolgozza fel. A kiadás apropója volt, hogy mindhárom épületnek és helyszínnek szerepe volt az 1938-as és az idei eucharisztikus világkongresszus megrendezésében. A Paletta vendége volt Süllei László, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főszervezője és Erdész Zoltán, a Mátyás-templom gondnoksága vezetője. További témáink: Fontos a sport Petri Viktor életében A stúdióban Petri Viktor színész, akinek a sport minden nap benne van az életében. Először láthatjuk az Operettszínházban a Nine musicalben Szilágyi Enikőt Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című remekműve a filmtörténet első rendezői önvallomása, egy zseniális és újító alkotás, ami nagy hatást gyakorolt más művészekre is.
Az 1938-as, budapesti Eucharisztikus Kongresszusról készült kép Akkor nem volt jelen a Szentatya, de mint minden kongresszuson jelen van a pápa legátusa. Egy olyan személy, akit elküld a pápa maga helyett és aki képviseli őt és Rómát is. Akkor történetesen Eugenio Pacelli bíboros jött, aki 1939-ben lett az egyház feje, XII. Piusz néven. Az elmondások szerint különösen jó kapcsolata lett Magyarországgal, jó szívvel gondolt a magyarok vendégszeretetére. Itt volt vele titkárként az a fiatal pap, aki az ő utóda lett VI. Pál néven. Az 1938-as magyarországi kongresszus idején az államfő Horthy Miklós volt, aki nem lehetett védnöke, mert ő református volt, ezért a felesége lett az. A mostaninak a köztársasági elnök, Áder János az állam részéről a fővédnök, az egyház részéről pedig Erdő Péter bíboros. Mind a ketten voltak kint az év elején a Szentatyánál és mind a ketten meghívták Ferenc pápát. Jelen pillanatban még nincs megerősítve és elutasítva sem a meghívás. Tehát ez kérdéses még. 1938, Budapest Hogyan készül erre az egyház?
20-án vasárnap lesz a záró szentmise a Hősök terén. A főterület a Hungexpo lesz, ahol 14-e hétfőtől 18-ig mindennap mindenféle tanítások, konferenciabeszélgetések, tanúságtételek, bemutatók lesznek. Bemutatkoznak a szerzetesek, az érseki tartományok, valamint különféle külföldi előadók is. Az oltáriszentségben lévő kapcsolatunknak a színessége vonul fel ebben a 8 napban. Rengeteg civil program fog hozzá kapcsolódni: Az Erkel Színháztól kezdve a Művészetek Palotáján át a Nemzeti Színházig mindenhol lesznek olyan programok, amelyek ehhez kapcsolódnak. 2-3 vagy 5 évente kerül megrendezésre, nem minden évben van megrendezve. A Fülöp-szigeteken volt legutóbb, ahol a zárómisén hirdették ki, hogy 2020-ban Magyarországon kerül megrendezésre. 1938 májusában volt már Eucharisztikus Kongresszus Magyarországon. Akkor Szent István királyunk halálának 900. évfordulója, másrészt az országunk Szűz Máriának felajánlásának a 900. évfordulójának szentelték, illetve harmadrészt az akkori Szentatyának az volt az elgondolása, miszerint a Szovjetunió és a német állam közé azért ékelte be a kongresszust Magyarországra, mert abban a reménykedett, hogy hátha békét találnak a felek.
Az Eucharisztikus Kongresszus ünnep. Meríthetünk az afrikai, az amerikai, az ázsiai, az ausztráliai egyház kincseiből is, és megélhetjük, hogy Krisztus egyetlen nagy családjának a tagjai vagyunk, valódi testvérek – mondta a Tudá Székely János. A szombathelyi megyéspüspökkel a szeptember 5-12. között Budapesten zajló nemzetközi találkozó egyszerű és különleges résztvevőiről és a Kongresszus "üzenetéről" is beszélgettünk. Elmagyarázná, mit jelent pontosan az eucharisztia? Az "eucharisztia" görög szó, jelentése hálaadás. Az első keresztények így nevezték a misét, amelyben hálát adtak Istennek a teremtés és főként a megváltás ajándékáért, és amelynek során részesedtek Krisztus testéből és véréből. Ez a szó lett azután Krisztus testének és vérének, a kereszténység legfőbb szentségi ajándékának neve. A kereszténység meggyőződése szerint Isten, a világegyetem Ősforrása, nemcsak valamiféle személytelen erő, hanem személyes valóság (hiszen az emberi személy is Őbelőle származik, az Ő teremtő ereje által jelenhetett meg az evolúció során).
Vajon a keleti és a nyugati egyház újbóli közeledését jelzi, hogy a keleti egyház feje is látogatást tesz a kongresszuson, beszédet mond az utolsó előtti napon és jelen lesz majd a pápai zárómisén is? Óriási dolog, hogy a Kongresszusra elfogadta a meghívást I. Bartholomaiosz Konstantinápolyi Pátriárka. Ő volt az, aki 2000-ben az ortodox egyház szentjeként ismerte el Szent Istvánt (és Szent Hierotheoszt). Az 1054-es szakadás óta először történt meg, hogy egy nyugati szentet az ortodox egyház is hivatalosan elismer, és a tiszteletét bevezeti. Erdő Péter bíboros hosszú évek óta ápolta és építette az ortodox kereszténységgel való kapcsolatokat. Mint az Európai Püspöki Konferenciák elnöke, több olyan találkozót szervezett, ahol katolikus és ortodox egyházfők, teológusok, tudósok beszélgettek a kereszténység mai helyzetéről, az egyház társadalmi tanításáról és más kérdésekről. Most ennek a hosszú munkálkodásnak az egyik gyümölcse érik be. Mit gondol, a koncertekkel, szórakoztató kísérőprogramokkal sikerül esetleg nem hívő fiatalokat is "bevonzani"?