Téli versek ovisoknak – Itt találod a verseket! Várnai Zseni: Hull a hó Hull a hó, hull a hó, lesz belőle takaró, ráborul a vetésre, hogy a fagytól megvédje. Vastag hóbunda alatt kenyérmagvak alszanak, puha ágyban telelnek, s kikeletkor kikelnek. — Sarkady Sándor: Hóember Szikrázik a hótenger, elkészült a hóember! Hótenger, hótenger- répaorrú hóember! Seprűnyél a kezében, vaskalap a fejébe! Zelk Zoltán: Téli fák Nem fáztok, ti téli fák, mikor meztelen az ág? Eldobtátok a nyári zöld s az őszi aranyruhát. Ejnye, ejnye, téli fák, ez aztán a furcsaság: hideg télben levetkőztök, nyáron viseltek ruhát! Ez a cikk Téli versek ovisoknak – Itt találod a verseket! először a Kví. Diós versek ovisoknak- Itt találod a verseket! - Divatikon.hu. oldalunkon jelent meg. Hirdetés
oldalunkon jelent meg.
Diós versek ovisoknak- Itt találod a verseket! Kemény dió, mogyoró, kis mókusnak ez való. Odújába elrakja, télen elropogtatja. — Volt ám nekem zöld kabátom, Azt viseltem egész nyáron. Nagyot nőttem pár hét alatt, a zöld kabát széjjel szakadt. Gesztenye Gusztika zöldfaágon lakott, Nem volt ködmönkéje, nem viselt kalapot. Addig izgett-mozgott, míg kirepedt a bőre, leesett a földre. Hej, de fényes legényke lett belőle! Vadgesztenyefának, de vastag az ága, szomszédék Gyurija két kezével rázza. Potyog a gesztenye, kipp kopp – Gyurka, tüskés az én bundám vigyázz az orrodra! Tavaszváró versek ovisoknak – Itt találod a verseket! – Ingyenes nyereményjátékok, lottószámok, vetélkedők egy helyen. Osvát Erzsébet: Ribillió Ez aztán a ribillió, lepottyant egy rakás dió. Hogy lepottyant, összekoccant, összekoccant, nagyot koppant. A tolvaj szél járt a kertben láthatatlan köpönyegben. A diófát megtépázta, megtépázta, megdézsmálta. Aztán eltűnt, mint a pára, köd előtte, köd utána. Veres Csilla: Gesztenyefa Szelíd még a vadgesztenye lombja, nevet a nyár, nincsen semmi gondja. Majd ha ősz jő, bálba megy, mérges lánynak vélheted, zöld ruhája helyett rőt kabátot szerez.
Szebb a somfa gyenge szirma mint a szürke jégvirág. Március van, március van. Ember s állat érzi már, dong a kaptár, szárnyat rezget százezernyi kismadár. Jó volna a nagykabátot, félredobni s könnyeden játszani és birkózni a városvégi zöld gyepen. Jó volna már munkálkodni, arra vár a kert, mező. Szép reményhez, szorgalomhoz kell a fény, a jó idő. Pacsirtának kék magasság, vetőmagnak tiszta föld – Jöjj el, tavasz, földről, égről már a telet eltöröld! Vasvári István: Tavasz Szél, szél, szél, tág tavaszi szél. Kertek alján barna dongó vígan döngicsél. Tavaszi versek ovisoknak. Ág, ág, ág, rügyet bontó ág. Fürödnek az ezüst tükrű tóban a kacsák. Ég, ég, ég, az ég tiszta kék. Totyognak a kotlós mellett puha kiscsibék. Zöld, zöld, zöld, minden csupa zöld. Vidám daltól, friss kacajtól tündöklik a föld.
Bár még a fánk kopaszodik, rügy fakad már, tavaszodik! Fazekas Anna: Sándor, József, Benedek Azt mondják a bölcs öregek: Sándor, József és Benedek zsákkal hoznak jó meleget. Én meg tudom: ilyen zsákot emberfia még nem látott. Eme sosem látott zsákban tavaszi langy napsugár van. Ettől bomlik a rügyecske, hazaindul gólya, fecske, éled a rét, erdő, mező, aranylik a déli verő. Ámbár megeshetik néha: nem ajándék, de csak tréfa, mintha hozna meleget Sándor, József, Benedek. Tavaszi versek ovisoknak – Itt megtalálod a verseket!. Nevük napján előfordul, hogy a hó is megcsikordul csizmás lábuk talpa alatt, és az idő rideg marad. Napsugár és meleg helyett havat hoznak s jeges szelet. Várhatjuk a kikeletet! Lukács Ottó: Tavaszváró Felhők szélén kandikáló kikelet, Nap-szelekkel fújjad szerte a telet. Jégcsap könnye utolsókat csorduljon, A kertekbe pázsit-szőnyeg guruljon. üzenet, Jöjj el, jöjj el, ülj le közénk kikelet. Szécsi Margit: Március Téli szellők, fújjatok csak, játsszatok a hajamon. Olvassz havat, melengető márciusi szép napom. Fagyos folyó megáradjon, vessen bimbót minden ág.