Szerencsére az elképzelés az elővárosi vasúti közlekedési koncepció átértékelésével köddé vált, immár mindenki számára világos, hogy ezeknek az üzemi pályaudvaroknak nem Budapesten, hanem az elővárosi fordulóállomásokon van a helye. A Somogyi út számára fenntartott terület is megmaradt, azóta várja, hogy ez az út végre megépüljön és az Etele tér féloldalas helyzete helyrebillenjen. Aki arra várt, hogy a metró megépülése után az Etele téri tervezetten kaotikus helyzet majd javulni fog, annak csalódnia kellett. Igaz, hogy a vasúti járatok és a metró között mintaszerű, világszínvonalú átszállási kapcsolat jött létre, amelynek építészeti keretét sem lehet eléggé megbecsülni, a közösségi közlekedés további eszközei változatlanul a perifériára szorítva élik tovább életüket. Intermodális csomópont, az elmélet és a gyakorlat - 2. rész: Az elpaza.... A tér környezetében a közlekedés üzemi létesítményei minden szóba jöhető területet felfaltak. A beígért, a végállomás által indukált, korábban minden lehetséges fórumon színes szavakkal az égre festett városfejlődésnek – lényegében az intermodális központnak – nem maradt hely.
Más karbantartási lehetőség híján ezen a területen végezték a járművek karbantartását és tárolását, ami jelentős zajjal járat. A Lövőház utcai lakói többször panaszt is tettek, mivel ez zavarta a nyugalmukat. Váróteremmel ugyan rendelkezett az akkori indulási hely, de az nem volt alkalmas 15-20 embernél több befogadására, de ez nem volt elegendő a napi több ezer utas fogadására. Eközben az utasszám is folyamatosan nőtt, amivel a járműpark nem tudott lépést tartani. 1962-ben az Esti Hírlap kérdésére Tóth Mihály, a MÁVAUT igazgatója elmondta, hogy az ötéves terv keretében ( 1965-ig – a szerk. ) készül majd el a Széna téri állomás bővítése. 1964 januárjában bejelentik, hogy tavasszal nekilátnak az új állomás megépítésének, de ez ismételten elmarad. Még ez év májusában átadták az Andor utcai garázst, mely végül 47 millió forintból épült meg. Erzsébet tér: temető, piac, buszpályaudvar is volt a legnépszerűbb városi zöldplacc helyén. Ide kerültek át az addig Széna téren és környékén elvégzett karbantartások. Érdemes megjegyezni, hogy ekkoriban a Széna teret nagyjából 90 járatpár érintette és ezek napi utasforgalma megközelítette a 8000 főt.
1958-ban a MÁVAUT kihirdette, hogy intenzíven elkezdi fejleszteni állomásait, garázsait. Az egyre elavultabb színvonalat képviselő, kis befogadóképességű garázsokat nem csak a járműállomány darabszáma, hanem azok méretei is elkezdték meghaladni. Az 1958-as tervek arról szóltak, hogy egy éven belül megkezdik egy 150 személyes váróterem, valamint egy 10 induló és 3 érkező kocsiállással, fedett peronokkal rendelkező autóbusz-állomás építését. Ugyanebben az évben határoztak az Andor utcai telep megépítéséről is, melyre 32 millió forintot szántak. Pesti postapalota, gyulai kastély, Etele téri pláza - tervtanácsi beszámoló. A jövőbeli autóbusz-állomás helyén többek között a parkosítást, a közvilágítás és a csatornahálózat áthelyezését is meg kellett oldani, ezért anyagi nehézségek léptek fel, valamint egy transzformátor-berendezés áthelyezése is egy hosszan elnyúló vitát eredményezett a Posta és MÁVAUT között. Továbbá az Andor utcai telephely megépülése is húzódott. A fennálló helyzet senkinek nem kedvezett. A Lövőház utca, Retek utca és a kettő között található foghíjtelek nagy részét már a MÁVAUT járművei foglalták el.
Az ülésen a tervezők és a beruházó képviselőjén kívül felszólalt többek között a 11. kerület főépítésze, Takács Viktor, a MÁV, valamint a VEKE képviselője. A főváros viszont nem képviseltette magát. A Tervtanács tagjai elé a kereskedelmi létesítmény engedélyezési, az intermodális központ elvi engedélyezési, a tér egészére készült koncepció pedig programterv szinten került. A bemutatott tervek legfontosabb elemei a kereskedelmi létesítmény, az intermodális csomópont, a P+R parkolóház és magának a térnek a rekonstrukciója. Az elképzelés része a vasúti sínek fölött átvezetett gyalogoshíd is. "Olyan helyszínről van szó, ahol víziók kellenek" – emelte ki Zoboki Gábor építész. "A metróépítési projekt miatt kötelező az intermodalitás, amelyhez budapesti léptékben magasan a legjobbak az adottságok; a jövőben a téren országos jelentőségű közlekedési és infrastrukturális csomópont jöhet létre. " Bár a metró elkészülte javít az infrastruktúra amúgy is kiváló adottságain, ugyanakkor Zoboki szerint a 4-es metró "a szakma szégyene"; véleménye szerint az olyan szinten teszi tönkre a tér környezetét, ami rendkívül megnehezíti majd a jövőben a további fejlesztést.
Ahogy fogalmazott: annak idején anélkül tervezték meg a metrót, hogy a felszíni rendezésre gondoltak volna. Így fordulhatott elő, hogy a metró műtárgy miatt nem lehet megépíteni bizonyos felszíni létesítményeket – a tervező szerint ennek köszönhetően kellett például U alakban elhelyezni az intermodális csomópont épületét. A felvázolt koncepció több ütemmel számol: 2014-re tervezi a pláza és az intermodális központ létrejöttét, amelynek becsült költségei 120 millió euró (mintegy 40 milliárd forint), utóbbié 2, 5-3 milliárd forint. Számol továbbá az új BKV-Volán pályaudvar, a P+R parkoló létrejöttével, valamint a meglévő MÁV pályaudvar-épület felújításával. Utóbbi új funkciót kapna. Zoboki szerint "jól érezné magát a Barabás-villa elvei mentén", azaz lehetne szolgáltató központ. Az építész hangsúlyozta: a pláza és az intermodális központ tervein kívül minden más vízió. Tatár Tibor a fejlesztő Futureal képviseletében kifejtette: a cég szeretné egyszerre megvalósítani a kereskedelmi létesítményt és az intermodális csomópontot, ez ügyben már tárgyalások is folynak a fővárossal.
A 2014-ig tartó első ütemben a bevásárló-, és az intermodális központ, az új autópálya-csomópont, a P+R parkolók, a BKV-Volán pályaudvarok és a tér felújítása készülne el, a 2020-ig tervezett második ütemben pedig a sínek fölött átkötő gyalogos tengely.