Július 1-jétől több ponton változnak a szociális hozzájárulási adóra (szocho) vonatkozó rendelkezések. A módosítások két csoportba sorolhatók, egy részük az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) hatálybalépésével függ össze, a másik részük pedig a 140/2020. kormányrendelethez kapcsolódik. Cikkünkben pontokban szedve ismertetjük a főbb változásokat. A szociális hozzájárulási adó mértékének és alapjának módosítása A legfontosabb változás, hogy július 1-jétől 17, 5 százalékról 15, 5 százalékra mérséklődik a szocho mértéke. A csökkentett kulcsot a 2020 júliusára vonatkozóan bevallott jövedelmekre kell először alkalmazni. A másik változás a szocho alapját érinti, az alábbiak szerint: – Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére – kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették –, a megállapított jövedelem 87 százalékát kell a szociális hozzájárulási adónál jövedelemként figyelembe venni. – Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga (például a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján), akkor a szocho alapja az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a KSH által, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset.
A 10% nyugdíjjárulék, mint önálló járulék szűk körben marad meg az új Tbj. törvényben: a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban a fejlesztési foglalkoztatási díjban az álláskeresési támogatásban részesülő a rehabilitációs ellátásban részesülő a rendvédelmi egészségkárosodási kereset kiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási kereset kiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személyek az ellátásuk tekintetében. Amennyiben Ön is szeretne szakképesítést szerezni, jelentkezzen OKJ képzésünkre. Szólj hozzá jo tudni fontos es aktualis
A cikk bemutatja - a mind az egyedi, mind a konszolidált pénzügyi kimutatásokra kiterjedő standard – közzétételre vonatkozó előírásait, néhány példa alapján értelmezve a standardban használt fogalmakat. AZ ÚJ TBJ. TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSE A BÉRSZÁMFEJTŐ SZEMÉVEL A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj. ) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével olyan új szabályokat kell alkalmazni, melyek egyaránt érintik a munkavállalókat, a munkáltatókat, illetve az egyéni és társas vállalkozókat. Az új Tbj. hatályba lépését megelőző nappal a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (régi Tbj. ) és annak végrehajtási rendelete hatályát veszti, immár egységesítve találhatjuk meg a rendelkezéseket, a mellékleteket is tartalmazó, új Tbj-ben. Az alábbi cikkben a 2020. július 1-től hatályos szabályok részleteit tekintjük át. HATÁSA A PÉNZBELI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOKRA A Magyar Közlönyben 2019. december 18. napján került kihirdetésre a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. törvény, amely 2020. július 1-jén lépett hatályba.
A biztosított mezőgazdasági kistermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Ez esetben az állapítható meg a csökkentett alapot és a növelt járulékot figyelembe véve, hogy köztehernövekedés nem valósult meg az új szabály alapján. Szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász egészségügyi menedzser
Ilyen esetekben, amikor nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy az szja-törvény előírásai szerint nem keletkezik szja-előleg fizetési kötelezettség a biztosított részére kifizetett jövedelemmel összefüggésben, akkor a járulék alapjának meghatározása már új szabályok alapján történik. Itt kívánom megemlíteni, hogy a Parlament honlapján elérhető T/10856. számú törvényjavaslat 145. §-a pontosítja az idevonatkozó rendelkezést. Az egységes javaslat szerint "A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. törvény 1. 27. § (1) bekezdés b) pontjában az,, adóztatási joga" szövegrész helyébe az,, adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik" szöveg lép. Ennek köszönhetően a nem egyezményes országokban dolgozó kiküldöttek járulékalapja is egyértelművé vált. OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy a módosítást követően hogyan és mikortól változik külföldi kiküldetésnél a járulék alapja!