Esetleg Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa személyével hozható össze. ↑ Arszlán pasa létező személy volt, Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa fia volt. Johann von Katzianer 1537-es megveretésének hírét ő vitte meg a szultánnak, aki pozsegai béggé nevezte ki. 1554 októberében mint székesfehérvári béget említik, később végszendrei bég lett. E tisztségében 1564 júliusának végétől november végéig a budai pasaságot is felügyelte. 1565. Könyv: Jumurdzsák gyűrűje (Pierrot - Szélesi Sándor). május 19-én nevezik ki budai pasának, ám hamarosan kegyvesztetté vált, selyemzsinórt kapott, s 1566. augusztus 3-án Harsány mellett megfojtották. Források [ szerkesztés] Tótfalusi István: Irodalmi alakok lexikona - 163. oldal: Jumurdsák ( Móra Könyvkiadó, 1994 ISBN 963 11 7195 7) Gárdonyi Géza: Egri csillagok, További információk [ szerkesztés] Magyar Nemzeti Digitális Archívum - Egri csillagok (részlet),
A törökök mindig tiszteletben tartották a magyarságot a gyökerei miatt, és ezért is vannak megbékélve a török-magyar múlttal – magyarázta Erdal Salikoglu. "A török hódoltság – középkori szempontok alapján persze – normális esemény volt, a törökök és a Közép-Kelet megszokta a testvérek közötti háborúkat" – mondta a török doktor, aki magyarországi tartózkodása alatt viszont azt látta, hogy a magyarok "kicsit szorosabban megtartják a történelemből született érzéseket". Egri csillagok jumurdzsák jellemzés. Arra a kérdésre, hogy török hódítások emléke mennyire fontos, Erdal Salikoglu azt mondta, a több száz évvel ezelőtti eseményeket feldolgozó könyveknél és filmeknél őt többnyire azok a szép gondolatok érdeklik, mint amilyen a hazafiasság, a bátorság vagy a hűség, és ezek a gondolatok benne vannak Gárdonyi regényében, csakúgy, mint az országa történelmében. "Az bizonyosan mondható, hogy az én népem először a béke javára szavaz, főleg, ha a magyar testvéreinkhez kapcsolódó múltról van szó" - tette hozzá Erdal Salikoglu, akit különösen meghatott a török fordítás iránti magyar érdeklődés, amit leginkább a tavalyi kitüntetéséhez, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjének az átadásához tudott hasonlítani.
Vidnyánszky Attila Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni. Gárdonyi regénye igazi nagy történet: szerelemről, hűségről (és árulásokról), bátorságról, hazaszeretetről, hősiességről, a felnőtté válásról... Nem a regény színpadi adaptációjára készülünk. Egy különleges nézőpontot keresünk, amelyből érvényesen mesélhetjük el a Gárdonyi Géza által megírtakat fiataloknak úgy, hogy azok az érzelmek, tettek és kalandok, amelyek a regényt olyan élvezetessé teszik, mind megjelenjenek. Egri csillagok jumurdzsák talizmánja. Egy csapat várbeli gyerek szemszögéből látjuk majd a történetet, akik egy biztonságos helyről figyelik az eseményeket (hová a felnőttek zárták őket, nehogy bajuk essen az ostrom során)… Az ő szemükkel látjuk a felnőttek – Bornemissza Gergő, Cecey Éva, Dobó, Jumurdzsák és többiek – történetét.