Pató Pál úr legendája. Hídlap, 2011. június 6. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. Petőfi Sándor: Pató Pál úr - Halász Judit előadásában - YouTube Ráadásul állást is kap a Pesti Divatlapnál. Korai versei elsősorban népies dalok voltak, melyek keresetlen őszinteségük és közvetlen, természetes hangjuk révén hamar közkedveltté váltak a nép körében is. Helység kalapácsa: a korabeli szalonok szentimentális líráját utánozza, parodizálja (dagályosság, érzelgősség, finomkodás) => "Így írtok ti... " János vitéz: a népnek - a nép nyelvén => "... Tényleg létezett! Így nézett ki Pató Pál, Petőfi versének főszereplője - Terasz | Femina. így írok én! " Irodalmi szerepvállalásának mozgatója kezdetektől a népiesség. Eleinte népiessége ösztönös (A népiességet nem lehet tanulni - vallja-, mert a benne rejlő intuitív azonosulás a néppel s a népi eszmével nem sajátítható el), majd politikai szerepvállalásával párhuzamosan tudatossá válik. Versek: A természet vadvirága Válság és tettvágy 1844-ben A természet vadvirága c. versében még magabiztosan áll ki azokkal szemben, akik költészetének egyszerűségét és ösztönösségét támadják, ám 1845-ben versei hirtelen elkomorulnak.
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.? ) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. "Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában. " 1848. | Magyar Tudat Bizony hús-vér ember volt Pathó Pál úr. március 15. a pesti forradalom s egyszersmind Petőfi napja. "Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel. " – emlékezett Jókai. Az eredetileg 19-ére tervezett nemzetgyűlést a bécsi forradalom hírére hozták előre március 15-ére.
"Puszta a kert, e helyett a Szántóföld szépen virít, Termi bőven a pipacsnak Mindenféle nemeit. Mit henyél az a sok béres? Mit henyélnek az ekék? … "Ej, ráérünk arra még! Pató pál úr vers. " Hát a mente, hát a nadrág, Ugy megritkult, olyan ó, Hogy szunyoghálónak is már Csak szükségből volna jó; Híni kell csak a szabót, a Posztó meg van véve rég… Életét így tengi által; Bár apái nékie Mindent oly bőven hagyának, Soha sincsen semmije. De ez nem az ő hibája; Ő magyarnak születék, S hazájában ősi jelszó: (Pest, 1847. november. ) Szócsinné Vitéz Léber Ottilia Magyar Tudat
Petőfi-sorok mai hangulatúvá átgyúrt verziói követik egymást ebben a lendületes dalban, ezek alkotnak egy összeálló egészet, ami talán hűen is tükrözi Petőfi gondolatait, csak éppen mai stílusban. A dalban feltűnnek a Szeptember végén, az Európa csendes, ujra csendes, az Egy gondolat bánt engemet, a Bordal és a Föltámadott a tenger sorai is. Ferenczi György és a Rackajam: A magyar politikusokhoz 1847 decemberében írta Petőfi A magyar politikusokhoz című versét Pesten. Pató pál úr vers la page. A műben az ország ügyeinek irányítóihoz szól provokatív hangon, ám kevésbé róluk szólnak a sorok, inkább a költőkről. A nagy urak, politikusok, a magyar nemesek fontosnak tartják magukat, pedig nem fontosabbak a költőknél, sőt: utóbbiak alkotnak igazán maradandót. A viszonylag hosszú versben kitér arra, hogy a magyar nemzet legnagyobb kincse a nyelv, aminek megmentését semmiképpen nem a politikusoknak köszönhetik, hanem a költőknek – utalva itt a nyelvújítási mozgalomra és az azzal szemben álló, a németesítési törekvéseknek behódoló arisztokráciára.
De ez nem az ő hibája; Ő magyarnak születék, S hazájában ősi jelszó: "Ej, ráérünk arra még! "