A 2011-es bezárás óta kibővítették, a romos pincét és a kazánhelyiséget korszerű kiállítótérré építették át. Az idén január végén átadott, megújult múzeum 300 négyzetméteren várja a Biblia iránt érdeklődő közönséget.
Lucas Cranach fejére hull, mert fia apját halála után annak festette meg,, akit Jézus vére minden bűntől megtisztít" (1Ján 1, 7). A középkori hívők számára a képzőművészet minden formában, legyen az freskó, oltárkép, szobor, üvegablak vagy mozaik, a Biblia médiuma volt, az IGE hordozója. Tanulni és imádkozni szoktak a művészi alkotások láttán.
Szúdy nehezebb pillanatot ragadott meg: a fogadó felé irányuló fáradságos léptek kínjait. Élénk színeiben még az ecsetvonások is örvénylenek, a pózok drámaiak, az állatot is beleértve. Biblia a magyar képzőművészetben 3. A hit által való élet nem kényelmesség, hanem a leghatalmasabb emberi erőfeszítés közreműködését igényeli. Letagadhatatlan, hogy a szerencsétlent épp az állatára felsegítő samaritánus Delacroix- és Van Gogh-féle ábrázolása igen markáns. De a magyar mesterek megragadásai is emlékezetesek – Ferenczy Károlytól Szúdy Nándoron át Borsos Miklósig. Alkotásaikon érződik a témával való nagy és elszánt küzdelem, azonosulás. A Hegyi beszéd <<< Fel >>> A tékozló fiú példázata
Még sok mindenről beszámolhatnánk e kiállítás kapcsán. Fejezzük most be ezt az írást annak a tollrajznak a megemlítésével, amely Takács Márton fiatal grafikus Jónás-sorozatából való: a cethal gyomrában ülő Jónás a szájához teszi a kezét, és azon spekulál, vajon mi is történik velünk tulajdonképpen. A Várkert Bazár Testőrpalotájában ezzel a nagyszerű grafikai anyaggal zárul a rendkívüli kiállítás, amely 2018. Biblia a magyar képzőművészetben – kultúra.hu. január 14-éig látható. Fotó: Mészáros Ákos Mészáros Ákos/Magyar Kurír Az írás az Új Ember 2017. november 19-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.
Ezen felül korunk minden bibliai témájú alkotása egyben Isten kereséséről, a hit felé törekvésről és az emberlét mélységeiről is szól. A magyar képzőművészet elmúlt száz évében rendre születtek (és születnek ma is) olyan alkotók, akik képesek a Bibliát úgy interpretálni, hogy az több legyen puszta illusztrációnál. Az ő munkásságuk teremtette meg az alapot ahhoz, hogy a reformáció fél évezreddel ezelőtt elindult hitújításának emléket állító kiállítás-sorozat és a hozzá kapcsolódó kötet gondolata egyáltalán megszülethessen. A Biblia a magyar képzőművészetben. Szalay Lajos, Borsos Miklós, Tóth Menyhért, Kondor Béla, Csernus Tibor, Péreli Zsuzsa és más művészek munkái nyomán mélyebb értelmet nyer az isteni teremtés, könnyebben eljutnak hozzánk Krisztus tanításai, és jobban átérezzük azt a szenvedést, amit azért vállalt a keresztfán, hogy halálával megváltsa az emberiséget. Tanúi lehetünk Ábrahám hitének, aki az Isten parancsára egyszülött fiát is feláldozná, látjuk Jákobot küzdeni az angyallal, szinte halljuk a hegyibeszédet, amely azóta is életünk erkölcsi alapja és átérezzük azt a drámai átalakulást, ahogy a vakító fénytől lováról leeső Saulusból Paulus lett.
A sorsfordító események, belső vívódások, súlyos döntések és áldozatvállalások lehetősége most is benne van az emberek mindennapjaiban. A képzőművészet csak eszköz, hogy felszítsa a gondolatot, amely végrehajtja a belső átalakulást, a lélek reformációját. Biblia a magyar képzőművészetben 2019. Hit, történelem és művészet így kapcsolódik össze egyetemes egységgé ebben az 500. évforduló tiszteletére rendezett kiállításban, és a tárlathoz kapcsolódó REFORMÁCIÓ 500 – A BIBLIA NEM MINDENKIÉ című kötetben. A kiállítás kurátorai: Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Kosinsky Richárd, Marosvölgyi Gábor és Szalay Ágnes, az Alapítvány művészettörténészei A tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Várkert Bazár közös szervezésében jött létre, és 2018. január 14-ig látogatható.
Az ő munkásságuk teremtette meg az alapot ahhoz, hogy a reformáció fél évezreddel ezelőtt elindult hitújításának emléket állító kiállítássorozat és a hozzá kapcsolódó kötet gondolata egyáltalán megszülethessen. Ég és föld között – A Biblia a magyar képzőművészetben | CIVILHETES. Szalay Lajos, Borsos Miklós, Tóth Menyhért, Kondor Béla, Csernus Tibor, Péreli Zsuzsa és más művészek munkái nyomán mélyebb értelmet nyer az isteni teremtés, könnyebben eljutnak hozzánk Krisztus tanításai, és jobban átérezzük azt a szenvedést, amit azért vállalt a keresztfán, hogy halálával megváltsa az emberiséget. Tanúi lehetünk Ábrahám hitének, aki az Isten parancsára egyszülött fiát is feláldozná, látjuk Jákobot küzdeni az angyallal, szinte halljuk a hegyibeszédet, amely azóta is életünk erkölcsi alapja, és átérezzük azt a drámai átalakulást, ahogy a vakító fénytől lováról leeső Saulusból Paulus lett. Csernus Tibor: Uriás vázlat (1980-as évek második fele), olaj, vászon A sorsfordító események, belső vívódások, súlyos döntések és áldozatvállalások lehetősége most is benne van az emberek mindennapjaiban.