Bár a domborzat hatása a hőmérsékletre nyilvánvaló, télen gyakran fordul elő inverzió, amikor a hőmérséklet a magassággal nem csökken, hanem növekszik. Az 1971-2000-es időszak átlagában január első hetei a leghidegebbek az év során, de egy adott évben bármely téli hónap lehet a leghidegebb. A januári középhőmérséklet, és általában a tél középhőmérséklete évről évre változékonyan alakul.
Miután megtudtuk, mely tényezők jelentik az éghajlat alakulását, meg volt győződve arról, hogy nemcsak maguk az okok, hanem az egyes területek körülményei is fontosak. Éghajlatképzés Oroszország európai részének központjában és északi részéntöbb csapadék esik, mint ugyanazon a szélességi területen Kelet-Szibériában. Az Atlanti-óceánról érkező MUV az ország nyugati oldalán található, itt ciklonikus aktivitás érvényesül (alacsony léghőmérséklet, holtág, heves esőzések). Az Északi-sarkkör mögött kevés csapadék van, a CAV nedvességben szegény hatása érezhető. Szibériában és az Urálokban a kontinentális éghajlat különbözik az ország európai régióitól. A nyár viszonylag meleg és rövid, a tél hosszú, nagyon hideg. A déli az Astrakhan régió jelentősaz éghajlati tényezők hatása: a földrajzi szélesség és a hozzá kapcsolódó napsugárzás mennyisége, légköri keringés. Az oroszországi főbb klímaváltozási tényezők. Mi az éghajlat-alakító tényezők Oroszországban?. Megfigyelhetjük a száraz és meleg KTV nyáron az éghajlatra és az időjárásra gyakorolt hatását, amely Kazahsztánból, Közép-Ázsiából származik.
Vannak még kevésbé fontos tényezők: - a tengeráramlatok a partvidék hőmérsékletére, csapadékviszonyaira vannak hatással (pl. a meleg Golf-áramlat miatt Észak-Európa éghajlata melegebb) - általános földi légkörzés, szelek (csapadékképződésre vannak hatással, pl. Egyenlítőnél felfelé mozgó levegő miatt csapadék képződik, a Szaharánál a lefelé mozgó levegő miatt nincs csapadék) - hegységek hatása a csapadékra (a nagy vízgőz-tartalmú légáramlat a hegyvonulathoz érve felfelé emelkedik, lehűl és csapadékként leadja a vízgőz tartalmát. Az ilyen hegységek szélmögötti oldala szárazabb. ) - a felszín anyagi összetétele (a hóval fedett területek a napsugárzás kisebb részét hasznosítják, mint a hótakaró elolvadása után a sötétebb, csupasz talaj. A városok aszfalt borította felületei nyáron melegebbek, mint a növényekkel borított területek. )