Hétfőn jelent meg a kormány honlapján a földművelésügyi minisztérium rendelettervezete "egyes barlangok védettségének feloldásáról". A terv konkrétan három barlangra vonatkozik: a budakalászi 4. számú sziklahasadékra, a budakalászi 12. számú sziklahasadékra és a Somlói úti-barlangra a Gellért-hegyen, a 11. Somlói úti barlang teljes film. kerületben. A minisztériumi tervezethez csatolt magyarázat szerint egyik sem tartalmaz ásványkiválásokat, morfológiai elemeket vagy más megőrzendő természeti értéket, ezért természetvédelmi szempontból jelentéktelennek minősíthetők. Somlói úti-barlang Fotó: Egri Csaba / Természetvé A magyarázó lap végigveszi a hátteret: Magyarországon a barlangok 1961 óta természetvédelmi oltalom alatt állnak, de 1982 óta lehetőség van a védettség utólagos feloldására. Nálunk viszonylag sok az olyan barlang, aminek nincs közvetlen kapcsolata a felszínnel, ezeket csak akkor fedezik fel, amikor mesterségesen megbontják a felszínt, például bányászat vagy építkezés miatt. A magyarázat szerint a védettség utólagos levételével feloldható az ilyen esetekben kialakuló érdekellentét a barlang és a "jogszerűen folytatott gazdasági tevékenység" érdeke között.
Múlt hét végén baráti kirándulásként bejártuk a Kovácsi hegyi Sziklafolyosót. Az utazás nagyon csendesen telt, hétvégén sehol nem találtunk nyitva útközben egyetlen kávézót sem. Székesfehérvárról indulva, a 8-as útról Ajkánál letértünk, és izgalmas, nem túl gyakran látott falukon autóztunk Padragkút és Nyirád irányába. Somlói úti barlang apartmanok. A táj gyönyörű, a friss zöld dombok, lankák máris bizsergették a talpamat, gyalogtúrára késztettek. Sümeg álmos kisvárosként mutatta arcát, aztán Nagygörbő felé ismét az árvalányhajas rétek, bokros tetők kerültek a látókörünkbe. Hamar megtaláltuk Sávolyból, és Hévízről érkező barátainkat, és a jól kitáblázott Sziklafolyosó felé vettük az irányt. A felhagyott bányáig egészen jó aszfaltos úton lehet felmenni autóval, majd a kijelölt helyen hagyva járműveinket, a sárga jelzést innen már gyalog követtük. A Kovácsi-hegyet borító bazalt suvadásos letörés következtében egy hosszan elnyúló különleges, fekete kőárokfolyosó keletkezett a bazalttömbök között. Kialakulásában nyilván az időjárási tényezők is közrejátszottak, főként a szél ereje, mely a bazaltot alátámasztó pannóniai rétegeket mozgatta meg.
A somlói borvidék mindössze 550 hektáron terül el, nevét az egykor rajta található somfa erdőről kapta. Már a római korban is termeltek itt szőlőt, de nagyobb jelentőségre akkor tett szert a borvidék, amikor I. Szent István király az általa alapított bencés apácamonostornak szőlőterületet adományozott. Somlói úti barlang the cave teljes. A tatárjárás után épített vár, a főúri birtokok, a szigorú hegyközségi szabályzat mind-mind hozzájárult Somló fejlődéséhez és a minőségi bortermeléshez. Már 1752-ben komoly eredetvédelmi- és minőségbiztosítást vezettek be, a borhamisítás és a hitvány fajtákkal szemben. Az 1868-as somlói rendszabályozás hatására - ami a ma is meglévő helyi viszonyok alapját adta -, véglegesen felszabadultak a szőlőföldek, valamint meghatározásra került benne például a napszámosok munkarendje és munkaideje, de ebben gondoskodtak a vadvilág és környezet védelméről is. A filoxéra Somlót sem kímélte, 1888-ban sokan tönkrementek, az addig meglévő birtokszerkezetek megváltoztak, átalakultak, sokan kényszerültek eladni a szőlőiket.
A pincék kora változó, az eddig talált adatok alapján párat már a XVIII. században készült térképeken is be lehet azonosítani. Somlói várrom Doba mellett található, a bazaltos Somló hegy északi oldalán, egy sűrű erdőben. A várat régen nehezen lehetett megközelíteni; a déli oldal előtt egy nyolc méteres száraz árok található, amely egyik végén egy szakadékban, másik végén a hegyben végződik. A vár alaprajza szabálytalan, belső tornyokkal és több udvarral ellátott. A szakadékon egy épen megmaradt felvonóhíd vezet át, ami egy sikátorba torkollik, ez vezet most az előudvarhoz. Ezt a területet az őrség dongaboltozatos szálláshelyei határolják nyugatról, déli és keleti falait pedig kőrések szegélyezik. A vadleány barlang titka - Bakancs és Fakanál. Az előudvarból egy felvonóhídon és egy szintén szűk sikátoron keresztül juthatunk el a belső udvarba. Itt található a vár legjellegzetesebb, hatszögletű tornya. Régi írások alapján a konyha helyezkedhetett el itt. Jelenleg úgy gondolják, a helyiség kápolnaként szolgálhatott. Okiratokban először Szent László király uralkodása idején, 1093-ban említik, később a Garaiaké, Mátyás királyé, Kinizsi Pálé, majd Bakócz Tamás érseké volt, utoljára pedig Bottyán János generális lakott benne.