A leghitelesebb forrásból, saját gyerekeitől származó kiskori feljegyzésekből, levelekből és naplókból kaphatunk képet arról, milyen volt Szendrey Júlia mellett felnőni, milyen volt Petőfi özvegyének második családja. Amikor meghalt Petőfi Sándor, akkor a kortárs közönség azt várta volna el Szendrey Júliától, hogy vagy haljon utána lehetőleg azonnal, vagy legalábbis élete végéig a nemzet özvegyeként gyászolja. Az végképp nem érdekelt senkit, hogy ő egy önálló személyiség, sőt, van egy gyereke, akivel kénytelen boldogulni valahogy, miközben semmilyen bevétele nem volt. Egyetlen lehetősége volt, hogy férjhez megy, és ezt soha nem bocsátották meg neki" - mesélt lapunknak a nemzet özvegye mítoszról és hatásáról Nyáry Krisztián. Horvát_Ilona - Szendrey Júlia - kutatás. A közönségi fenti elvárásának megfelelően Szendrey Júliának a költő halála utáni élete mintha kitörlődött volna a köztudatból. 1850-ben, egy évvel Petőfi eltűnése után még mindig csak 21 évesen hozzáment a 30 éves Horvát Árpádhoz. A második házasságáról azonban nem csak azt érdemes tudni, hogy fogott Petőfinek a Szeptember végénnel kimondott átka és boldogtalan volt a frigy, hanem hogy Szendrey Júlia végre maga is publikáló szerzővé vált, illetve a házasságkötéskor másfél éves Petőfi Zoltánnak még négy féltestvére született.
Gyimesi Emese szakmai blogja 2020. júl 26. 1859. Karácsonyi ajándékozás a 19. századi városi polgárságban | National Geographic. július 26-án született Horvát Ilona, Szendrey Júlia és Horvát Árpád leánya. Mivel ő volt a legkisebb gyermek a családban, idősebb testvérei óvó szeretettel becézgették. Leggyakrabban Iluskának, angyalnak, kedves babának nevezték. Féltestvére, Petőfi Zoltán is mindig kedvesen, játékosan írt… Tovább Szólj hozzá évforduló Horvát Ilona 2019. nov 15. írta: Gyimesi Emese Szendrey Júlia alakját excentrikus feleségként és hűtlen özvegyként, Petőfi Zoltánét pedig tékozló fiúként őrizte meg a kulturális emlékezet. A frissen megjelent kötet nem a fentebbi toposzok mentén, hanem gyermekek által írt, eddig jórészt publikálatlan források alapján közelít Szendrey Júlia… könyveim Pest Buda Szarvas Békés megye 1860-as évek Szendrey Júlia Horvát Árpád Horvát Attila Petőfi Zoltán Horvát Ilona
A szerző kutatómunkájának végeredménye ez a kötet – a bevezető tanulmány és a fellelt, rendezett dokumentumokból összeállított szöveggyűjtemény. Ez utóbbi a Horvát-fiúknak édesanyjukkal és atyjukkal folytatott levelezését, üzenetváltását tartalmazza az 1860-as évek végéről. Ezeket akkor vetették papírra, amikor Júlia örökre elköltözött Horváttól, aki maga sem élt, lakott együtt a fiaival – csak éjszaka, vasárnap meg az ünnepeken. Szendrey júlia ilona horvath funeral home. Továbbá része a szöveggyűjteménynek a fiúk serdülőkori kéziratos újságja, a Tarka Művek mind a hét száma is. Mindez együtt – túl számos felfedezés értékű információn – hiteles képet rajzol egy, a 19. század közepén hétköznapjait s ünnepeit élő polgárcsaládról, amelynek tagjai történelmünknek, irodalomtörténetünknek (csak részben) ismert szereplői. A kötet a Nagy Budapest Törzsasztal gondozásában és a Budapesti Városvédő Egyesület kiadásában az NKA és az Országos Széchényi Könyvtár támogatásával megjelenő Budapest könyvek sorozat tizedik, egyben záróköteteként jelenik meg.
(Bp., 1885) Mabillon János, a diplomatika megalapítója. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1885. 12. megjelent: Értekezések a történelmi tudományok köréből. XII. Bp., 1885) A budapesti diplomatikai tanszék, a semináriumi oktatás és a felállítandó történelmi intézet. (Századok, 1886 és külön: Bp., 1886) Közlemények irománytárczámból. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1894). Irodalom Irod. : Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1894. és nov. 11. ) Szádeczky Lajos: H. (Erdélyi Múzeum, 1894) H. (Századok, 1894. ) Károlyi Árpád: Emlékbeszéd H. l. tag fölött. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Szendrey júlia ilona horvát konzulátus. XI. 10. Bp., 1903) Vértesy Miklós: Szinnyei József és H. Az Egyetemi Könyvtár története 1875–1876-ban. (Az Egyetemi Könyvtár évkönyve, 1962) Búza Péter: Bagolyröpte Pest felett. Sz. J. nemzetsége. (Budapest Könyvek. A Budapesti Városvédő Egyesület kiadványa. Bp., 2016).
A testvérek lelkes és folyamatos levelezése ismeretében ez azonban csupán legendának bizonyult. Más megvilágításba került az, miért nem élt az "1858-ban a piarista gimnáziumba járó Petőfi Zoltán nem a Szendrey-Horvát család Hársfa utcai otthonában, hanem a költő Garay János családjánál, akiknek a piaristák rendházával szemben, a későbbi Haris bazár helyén volt házuk. " Garay Gizella, Garay János leánya szerint a fiú "azért lakott náluk, mert a Hársfa utcai házból nehéz és veszélyes lett volna az egyébként sem erős szervezetű Zoltánnak naponta kétszer megtennie a forgalmas utat a piarista iskoláig, különösen télvíz idején, ezért nem otthonról, hanem a piaristák közvetlen közelében lakó Garayéktól járt oda. Szendrey júlia ilona horvath house. " Az iskolából azonban kibukott - a hasonló iskolai nehézségek az apjától sem voltak idegenek - ezt követően került Csákóra a gazdatisztként dolgozó Petőfi Istvánhoz, ahol már többször nyaralt. A költözést követően továbbra is szorosak maradtak a családi kötelékek. Zoltán mind féltestvéreivel, mind édesanyjával rendszeres levelezés útján tartotta a kapcsolatot.
Négyféle játék (dáma, sakk, malom, ostábla) eljátszására alkalmas táblás játékok, "Két arasz kerületű gumi labda", nyalánkságok ("génuai cukros gyümölcsök"), "porcellán alakok" egyaránt megtalálhatók voltak a listán. A könyvek hangsúlyos szerepe külön kiemelendő: "Andersen meséi" és a "Csizmás kandur" is az ajándékok között szerepelt. Nem talált boldogságra második férje oldalán sem Szendrey Júlia, a meg nem értett özvegy » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A kisfiú az Andersen-meséket feltehetően édesanyjától, Szendrey Júliától kapta, aki Magyarországon elsőként jelentette meg önálló kötetben a dán szerző műveiből német közvetítéssel készített műfordításait. A könyvet – amely néhány évvel korábban, 1857 karácsonyára jelent meg – számos újság "gyermekek számára igen alkalmas", szép karácsonyi és újévi ajándékként ajánlotta az olvasóközönség, különösen a szülők és a tanítók figyelmébe. A korabeli lapok hirdetései szerint háromféle kiadás is készült belőle, amelyek különböző árkategóriában voltak elérhetőek. A díszkiadás "szépen kötve", aranyszegéllyel ellátva 1 forint 12 krajcárba került, a fűzött kiadás "csinos boritékkal" 40 krajcár volt, a legolcsóbb, az Ifjúsági könyvtár sorozatában megjelent "népies kiadás" pedig 30 krajcár.