2021. június 21. A tatai Eötvös József Gimnázium immár 29. alkalommal hirdeti meg az Arany János Irodalmi Versenyt 9-10. osztályos tanulók számára. A versenyre szaktanáraitoknál jelentkezhettek, a foglalkozásokat Molnárné Vámos Katalin tanárnő koordinálja. Íme, a felkészítő szakkör menete és az olvasmányok Általános tájékoztató a versenyről, a szakkörről a diákok számára: szeptember 3., péntek, 7. óra után közvetlen, Molnárné Vámos Katalin Arany János: Vojtina levelei öccséhez I-II. levél, Vojtina ars poétikája: dr. Gizelláné Neubauer Babett, szeptember 10. Romain Gary (Émile Ajar): Előttem az élet: Simon Péter, szeptember 17. Szigligeti Ede: Liliomfi: Móczárné Köves Eszter, szeptember 24. Gárdonyi Géza: Ida regénye: Feketéné Kovács Anikó, október 1. Ottlik Géza: A rakparton: Csányi Levente, október 8. Dragomán György: Máglya: Molnárné Vámos Katalin, október 15. Fehér Boldizsár: Vak majom, Kőváriné dr. Fülöp Katalin, november 5. A verseny 1. fordulója 2021. november 10-én, szerdán 14-18 óráig lesz az iskolában.
Ebben a tanévben 4 tanuló vett részt a 9-10. évfolyamosok számára rendezett XIX. Arany János Irodalmi Versenyen…. Ebben a tanévben 4 tanuló vett részt a 9-10. Arany János Irodalmi Versenyen. Ez egy nagyon rangos verseny az alsóbb évesek körében, hiszen a részt vevőknek 7 irodalmi mű megismerése után egy zárthelyi dolgozat megírásával kell bizonyítaniuk a művek alapos ismeretét és megértését, összehasonlító fogalmazás elkészítésében műelemző készségükről is számot kell adniuk. Büszkék vagyunk, hogy két tanuló dolgozata is továbbküldhető a következő fordulóba. Gratulálunk Cseri Anna Flóra 10. e és Kiss Anna Dóra 10. b osztályos tanulónak a kiváló eredményhez. Nagyon jól teljesítettek Hegedűs Hajnalka és Tóth Réka 10. e osztályos tanulók is. Felkészítő tanáraik Elszeszer Valéria és Sebők Katalin tanárnők voltak.
Magyar utónévkönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó (1978). ISBN 963-05-1446-X Ladó János, Bíró Ágnes. Budapest: Vince Kiadó (2005). ISBN 963 9069 728 Alapelvek a kérvényezett nevek szakvéleményének elkészítéséhez. (Hozzáférés: 2022. február 6. ) Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. ) Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. )
13 J 3. 14 K 3. 15 L 3. 16 M 3. 17 N 3. 18 Ny 3. 19 O 3. 20 Ö, Ő 3. 21 P 3. 22 R 3. 23 S 3. 24 Sz 3. 25 T 3. 26 U, Ú 3. 27 Ü, Ű 3. 28 V 3. 29 X 3. 30 Z 3. 31 Zs 4 Férfinevek 4. 1 A, Á 4. 2 B 4. 3 C 4. 4 Cs 4. 5 D 4. 6 Dzs 4. 7 E, É 4. 8 F 4. 9 G 4. 10 Gy 4. 11 H 4. 12 I, Í 4. 13 J 4. 14 K 4. 15 L 4. 16 M 4. 17 N 4. 18 Ny 4. 19 O, Ó 4. 20 Ö, Ő 4. 21 P 4. 22 R 4. 23 S 4. 24 Sz 4. 25 T 4. 26 U, Ú 4. 27 Ü, Ű 4. 28 V 4. 29 X 4. 30 Z 4. 31 Zs 5 Jegyzetek 6 Források A névadás szabályozása a 20. században [ szerkesztés] Magyarországon az állami anyakönyvezés az 1894. évi XXXIII. törvény 1895. október 1-jei bevezetésével kezdődött, ez a törvény egészen 1952. december 31-éig volt érvényben. Ez még nem szabályozta az adható nevek számát, de megszabta, hogy a neveket magyar nyelven és alakban kell bejegyezni. Az 1952. évi XIX. törvényerejű rendelet kimondta, hogy legfeljebb kettő nevet lehet adni egy gyermeknek, az 1963. törvény megerősítette az 1894. évit abban, hogy előírta az idegen nevek magyar hangzású és a magyar kiejtésnek megfelelő írásmódú formával való helyettesítését, de az anyakönyvvezetők maguk dönthettek arról, hogy elfogadnak-e egy nevet, vagy sem.