A Történelem leggyűlöltebb figurája Iskarióti Júdás, akit az anyaszentegyház árulónak, közönséges bűnözőnek kiáltott ki. A történet, amit most elmesélek, alapjaiban rengetheti meg néhány ember, vallásba vetett hitét is. Júdás Evangéliuma 8. oldal 1978-ban egy Egyiptomi földműves valószínűleg kincsek után kutatva véletlen bukkan rá egy rejtett kamrára, ahol számára értéktelen papirusz tekercseket talált. Júdás evangéliuma szöveg fordító. Az Egyiptomi piacon eladja egy régiség kereskedőnek, aki végül 22 éven keresztül birtokolja ezt a feljegyzést, úgy, hogy nem is sejti, mekkora kincs képezi a tulajdonát. 2000-ben végre sikerül megszabadulnia a papirusztól, amin egy kutatócsoport kezd dolgozni, megállapítják, hogy időszámításunk után kb. 300-400-ban íródott kopt nyelven, a címe, Júdás evangéliuma. Ezt az evangéliumot nem Júdás írta, hanem egy, valószínűleg gnosztikus követő, mivel ő maga írástudatlan volt. Megörökítette közte és Jézus között elhangzott beszélgetéseket, miszerint Krisztus megrendezte saját halálát. Giotto Scrovegni Júdás csókja Az evangélium, a keresztény egyházak tiltakozása ellenére, 2006 első felében került a nagyközönség elé a National Geographic-nak köszönhetően.
A számos ókori szöveg alapján ismert Júdás evangéliumra a legkorábbi utalás 180-ból, Irenaeusztól, Lyon püspökétől származik. A 2006-ban bemutatott kézirat az eredeti görög szöveg kopt fordítása, és a vizsgálatok szerint 220-340 között keletkezett. Júdás evangéliuma. Az 1970-es években bukkantak rá az egyiptomi Al Minya közelében arra a kódexre, amely 1600 éve érintetlenül rejtette Júdás evangéliumát, valamint Jakab első apokalipszisét, Péter levelét Fülöphöz, valamint az Allogenész könyve című töredékes művet. A tinta volt a kulcs A kézirat eredetiségét a mikroszkópiával foglalkozó Joseph Barabe (McCrone Associates) és kollégái a tinta összetevőinek elemzésével próbálták bizonyítani vagy cáfolni. Az apokrif iraton felhasznált tinta egyes összetevői kezdetben gyanakvásra adtak otthont, mígnem a szakértők rá nem bukkantak egy egyiptomi szövegekről szóló 3. századi tanulmányra a párizsi Louvre-ban. A National Geographic megbízásából végzett kutatással a Barabe vezette kutatócsapat arra próbált választ adni, hogy a Júdás-evangélium valóban a korai kereszténység idejére keltezhető vagy esetleg egy középkori hamisítvány.
Öt év megfeszített munkájával a szöveg több mint 80 százalékát tudták helyreállítani. Júdás evangéliuma szöveg átíró. Az alábbi link alatt arról olvashat, hogyan rekonstruálta a kutatócsoport a szöveget? (angolul) >> A kódex modern kronológiája (magyar) >> A kopt nyelven íródott dokumentum>> A National Geographic Magazin májusi száma kiemelten foglalkozik Júdás evangéliumával. A National Geographic Channel április 9-étől vetíti a szenzációs ősi dokumentummal foglalkozó filmjét.
"Tehát három hónap állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy véget vessünk ennek a kritikának, és tényleg hatalmas nyomást gyakorolt ránk, mert szembesültünk azzal, ami lényegében három hónapos rohanás volt. " Az evangélium hitelesítése A dokumentum egyes részei hitelességet sugalltak. Ezek közül a legígéretesebbek, Barabe azt mondta, hogy a tinta nem volt felhalmozódva a megterhelt papiruszban, ami azt sugallja, hogy a dokumentumot megírta, mielőtt megtörtént volna. Ha valaki megpróbált volna megírni egy megterhelt papirust, a festék roncsokba és merülésekbe gyűlt volna össze - biztos jel, hogy valaki szándékosan megpróbált új papiruszot kinézni. Ehelyett úgy tűnik, hogy az evangélium lapos papiruszra írt, és természetesen idősebb volt. A National Geographic szintén megbízást adott az evangélium további elemzéséről, beleértve a rádió-karbonit, a szkript elemzést és a nyelvi stílust. Júdás | Szubjektív Magazin. Barabe eltalálta a könyveket, és más tanulmányokat kereste a korai egyiptomi tintákról. Az egyiptomi házassági anyakönyvi kivonatok és a Louvre-i földtulajdon-dokumentumok tanulmányozása bizonyult a legfontosabbnak.
Jézus és Mária-Magdolna, akinek egy apokrif evangélium kapcsolódik a nevéhez Forrás: Wikimedia Commons A kanonizált, majd kizárólagossá tett evangéliumok alakították ki a Jézusról, tanításairól, szenvedéstörténetéről és feltámadásáról máig élő képet. A kereszténység korai időszakában, az 1. és 2. ORIGO CÍMKÉK - Júdás. században ez a kép még sokkal árnyaltabb volt; más, az ismerttől eltérő történetek, példabeszédek és leírások is keringtek Jézusról. A korai keresztények Jézus személyéről is eltérően gondolkodtak, egyesek prófétát láttak benne, de nem Isten fiát, mások pedig személyében kezdettől fogva a földre szállt isteni Megváltót tisztelték. Az apokrif szövegek ezen felül más szokások és liturgiák létezéséről is beszámolnak, értékes bizonyítékot szolgáltatva a korai kereszténység változatosan színes világáról.
Júdás új színben Az elmúlt hatvan év legjelentősebb régészeti felfedezésének tartott Júdás evangélium szerzője ismeretlen. Az evangélium eredeti szövege görög volt, amelyet a kanonikus evangéliumok után, de még Kr. 180 előtt hozhattak létre korai gnosztikus keresztény csoportok. A most bemutatott kézirat ennek kopt fordítása, és a vizsgálatok szerint Kr. 220-340 között keletkezett. Júdás evangéliuma szöveg szerkesztés. Az Újszövetség négy evangélistája – Máté, Márk, Lukács, János – Júdást, a tizenkét apostol egyikét, árulónak állítja be, aki ellenfelei kezére juttatja a később kereszt általi halálra ítélt Jézust. Az új kézirat szerint a Jézushoz legközelebb álló tanítvány csak mestere kérését teljesítette. "A most előkerült evangélium a két évezreden keresztül hívek több száz milliója által megvetett Júdást az eddigi bibliai tanokkal szemben egészen más megközelítésből mutatja be. E szerint Jézus tudta, hogy ahhoz, hogy emberi testétől megszabaduljon, valakinek el kell őt árulnia, és jobban szerette volna, ha az áruló egy barát, nem egy ellenség" – nyilatkozta a National Geographic Society csütörtöki, washingtoni sajtótájékoztatóján Rodolphe Kasser genovai professzor, világhírű koptológus, akinek stábja 2001-től dolgozott a 26 oldalas szöveg fordításán, valamint azon, hogy a mintegy ezer papirusztöredékből újra összeállítsa a dokumentumot.