Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük. Olyan nép, amely egy már elveszett háborúban szolgalelkűséggel idegen érdekek védelmében utóvédharcok színterévé engedi tenni apáitól örökölt földjét, elvesztené a világ közvéleménye előtt megbecsülését. Szomorúan kell megállapítanom, hogy a Német Birodalom a szövetségi hűséget a maga részéről velünk szemben már régen megszegte. Már hosszabb idő óta a magyar haderőnek egyre újabb és újabb részeit kívánságom és akaratom ellenére az ország határain túl vetette harcba. Ez év március havában pedig a Német Birodalom vezére, éppen a magyar haderő visszahozatalára irányuló sürgetéseim folytán, tárgyalásra hívott meg Klessheimbe, és ott közölte velem, hogy Magyarországot német csapatok szállják meg, és tiltakozásom dacára ezt foganatosította azalatt, míg engem odakint visszatartottak. Egy nap alatt megszállták Magyarországot a németek | 24.hu. Egyidejűleg az országba benyomult a német politikai rendőrség is, és letartóztatott számos magyar állampolgárt, közöttük a törvényhozó testület több tagját, valamint akkori kormányom belügyminiszterét, és a miniszterelnök is csupán úgy tudta a letartóztatást elkerülni, hogy egy semleges követségre menekült.
1944. október Reggel fél 9-kor Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer kommandója tőrbe csalja, és túszként Németországba viszi a kormányzó fiát, ifj. Horthy Miklóst. A hír 10 óra tájban jut a kormányzó tudomására. 10 óra 30 perckor utoljára ül össze Horthy Miklós elnökletével a Koronatanács. A kormányzó az ülésen bejelenti, hogy "fegyverszünetet kér". Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke hadműveleti tájékoztatót tart. — A kormány lemond, de a kormányzó kérésére változatlan összetételben azonnal újjáalakul. — 12 órakor Horthy fogadja Edmund Veesenmayer teljhatalmú birodalmi megbízottat, s tájékoztatja a kiugrás szándékáról. Veesenmayer kérésére a kormányzó 13 órakor fogadja Rudolf Rahn salòi német nagykövetet, Hitler különmegbízottját. 1944 október 15 august. A déli órákban Aggteleky Béla altábornagyot, a bp-i I. hadtest kormányzóhű parancsnokát helyettese, Hindy Iván vezérőrnagy ( november 29. ) letartóztatja. Déli 12 óra 30 perckor a Rádióban felolvassák Horthy Miklós kormányzó proklamációját. A szövegben a "fegyverszünetet kötöttem" alakot a miniszterelnökség utasítására az utolsó pillanatban a jövő idejű "…elhatároztam, hogy fegyverszünetet »kérek«"-re változtatják.
Egyidejűleg az országba benyomult a német politikai rendőrség is, és letartóztatott számos magyar állampolgárt (2), közöttük a törvényhozó testület több tagját, valamint akkori kormányom belügyminiszterét (3), és a miniszterelnök (4) is csupán úgy tudta a letartóztatást elkerülni, hogy egy semleges követségre menekült. A Német Birodalom vezérétől kapott arra a határozott ígéretre, hogy ha olyan kormányt nevezek ki, amely a németek bizalmát bírja, megszünteti a magyar szuverenitást ért sérelmeket és korlátozásokat, kineveztem a Sztójay-kormányt. A németek azonban nem tartották meg ígéretüket. Alföldi Géza: 1944. október 15.. A német megszállás védelme alatt a Gestapo az általa e téren másutt is követett módszerek alkalmazásával kezébe vette a zsidókérdésnek az emberiesség követelményeivel ellenkező, ismert módon való intézését. Amidőn a háború az ország határához közeledett, sőt azt át is lépte, ismételten megfelelő segítséget ígértek a németek, de ezt az ígéretüket sem tartották meg az ígért módon és mértékben. Az ország területét visszavonulásaik alkalmával fosztogatások és rombolások színterévé tették.
A németek ugyanakkor elvárták volna Jugoszlávia megtámadását Magyarországtól. Bárdossy László külügyminiszter úgy vélte, engedelmeskedni kell, mert ellenkező esetben a németek bevonulnak és bábkormányt állítanak fel. Horthy Miklós kormányzó is úgy gondolta, a németek győztesen jönnek ki a háborúból, így Angliától nem kell félni, a németekkel pedig packázni. Teleki nem bírta el a döntéssel járó súlyt, 1941. április 3-án öngyilkos lett (utóda Bárdossy lett). "Szószegők lettünk – gyávaságból. A gazemberek oldalára álltunk. Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet! Nem tartottalak vissza! Bűnös vagyok! " – írta Teleki Horthynak búcsúlevelében. Április 11-én a magyar hadsereg bevonult Jugoszláviába, elfoglalta Bácska, Muraköz, Muravidék területét. 11 ezer négyzetkilométer került vissza az országhoz. 1944 október 15 epizoda. A magyar katonai körök erős nyomást gyakoroltak a kormányra, hogy az lépjen be a háborúba. Június végén Kassát bombázni kezdték, ez ürügy volt a bekapcsolódásra, október végére már a Donyecig haladt előre a magyar hadtest.
A szociális reformokat a magyarság szellemi megújhodását, az osztályok között tátongó szakadékok áthidalását ez a csontja velejéig beteg, romlott rendszer éppen úgy tettek nélküli üres frázisokká fokozta le, mint ahogy elmulasztotta az ország katonai védelmének kiépítését. A tragikus sors akaratából a Hungarista Mozgalom későn állhatott az ország élére. Hazugság, rágalom, megfélemlítés, börtön, internálótábor késleltette a szervezkedést. Az 1939-es választásokon minden elképzelhető mesterséges akadály és a Nyilaskeresztes Párt szegénysége ellenére bekövetkezett hatalmas siker tatán az uralkodó tényezők a törvények szemérmetlen megszegésével nagyobb terrorral léptek fel a Hungarista Mozgalom ellen, mint valaha. Horthy 1944. október 15-i kiáltványa. Az angolszászok segítségére spekuláló rendszer azzal a suttogó propagandával igyekezett népszerűsíteni a bolsevizmus elleni harc szabotálását, hogy a hadseregre az ország védelmének feladata vár. Később, amikor az orosz erők közeledtek határaink felé, ugyanez a rendszer a "már úgyis hiába minden" bomlasztó szellemét terjesztette.
A szövetségi hűséggel ellenkező mindezen cselekményeiket azzal a nyílt kihívással tetézték, hogy a budapesti hadtestparancsnokot, Bakay Szilárd altábornagyot a belső rend fenntartása érdekében tett intézkedései közben a német Gestapo ügynökei egy ködös októberi reggelen, a rossz látási viszonyok felhasználásával, lakása előtt autójából kiszállásakor orvul megtámadva, elhurcolták. Ezt követően német repülőgépekről a mai kormányzat ellen lázító röpcédulákat dobáltak. 1944 október 15 mai. Megbízható értesüléseket kaptam arra nézve, hogy német politikai színezetű csapatok erőszakos felfordulás útján az általam időközben kinevezett törvényes magyar kormány megbuktatásával saját emberüket szándékoztak uralomra segíteni, miközben az ország területét a Német Birodalom utóvédharcainak színterévé kívánták tenni. Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani.