Alkotók Szereplők Rózsahegyi Kálmán Göre Gábor Dolinay Ilona Göre Marcsa Csiszér Arthur Durbints sógor Hajnal György Kátsa cigány Stella Gyula Kemenes Lajos Szathmáry Lajos Produkciós stáb Gyártási és bemutatási adatok Magyar Zsánerfilm Vállalat gyártó cég Hungária filmkölcsönző (Klein Sándor) forgalmazó 1915. szeptember 27. (Mozgókép-Otthon) bemutató 1923 repríz (szkeccsváltozat) 174/1920, 1040 méter, 137/1923, 1040 méter cenzúra Filmtechnikai specifikáció Némafilm, eredeti hossza a korabeli források szerint 1300 méter. Fellelhetőség, források A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak: Mozgófénykép Híradó, 1914/25, 26, 1915/33, 39, 41 Színházi Élet, 1915/4 Mozihét, 1915/33, 34; 1916/4 Belügyi Közlöny, 1920. 1845. p., 1923. 1153. p. Bibliográfia Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MaNDA Könyvtára. Termék: Durbints sógor. ) 119. p. Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 349 p. Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. 1966. 267., 314. p. Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MaNDA Könyvtára. )
A színikritikusok néhány kivételtől – Alexander Bernát, Molnár Ferenc, Tóth Béla méltató szavaitól – eltekintve kedvezőtlenül fogadták, a közönség azonban szerette a darabot, különösen azt a harmadik felvonást, amelyben maga Beöthy sem bízott. 1902. április 1-jén ötvenedszer, 1910. december 25-én pedig századszor adták elő a darabot a Nemzetiben. 1901-ben sikerrel mutatták be a Gárdonyi-színművet Szegeden, 1902-ben Egerben, 1903. Durbints sógor bordeaux. február 21-én pedig a bécsi Volkstheaterben is előadták, de az osztrák közönség előtt megbukott és tíz előadást sem ért meg a darab. Történet [ szerkesztés] Gárdonyi az 1898-ban megjelent, saját vidéki élményein alapuló, Az én falum című elbeszéléskötet egyik novelláját dramatizálta színpadra, de a történetbe beleszőtte az 1890-es évek közepén számára nagy sikert hozó karikatúraszerű Göre-levelek alakjait is (Göre Gábor bíró uram, Durbints sógor, Kátsa cigány és mások). A darab a Göre-történetek képzeletbeli helyszínén, Lepénden játszódik. Hőse, Baracs Imre csendes, jámbor, józan életű ember, akit egy ünnepi alkalommal felesége nógat borivásra.
Cikkek és karcolatok III. Mikszáth Kálmán művei I. Mikszáth Kálmán művei II. Mikszáth Kálmán művei III. Mikszáth Kálmán művei IV.