Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke Fotó: Csudai Sándor - Origo 1944 telén a nyilasok letartóztatták, később átadták a Geatapónak, majd 1945. február 6-án a Belügyminisztérium budai épületében kivégezték. "Azért jöttünk, hogy felidézzük egy igaz ember emlékét" - fogalmazott Kardos Péter főrabbi, holokauszttúlélő. Hozzáfűzte, kései elégtétel ez Tóth Potya számára, és leszármazottainak is, mert az ő neve, személye és tevékenysége halála után hosszú évtizedekig tabutémának számított, a politikai palettára ugyanis nem fért fel egy fradista zsidómentő képe. Az ünnepség végén a sportember unokájának és ükunokáinak jelenlétében leleplezték az embermentők márványtábláját, amelyre Tóth Potya István neve is felkerült. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Szponzorált tartalom. Megjelenés időpontja 2021. 03. 02 - 19:16 Ez a cikk több, mint 1 éve és 1 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek. Az FTC egykori legendás játékosa és edzője felkerült az embermentők márványtáblájára a Wallenberg emlékparkban. Tóth Potya István emléke előtt tisztelegve tartott közös megemlékezést a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Ferencvárosi Torna Club. Az FTC egykori legendás játékosa és edzője a vészkorszakban az ellenállás tagjaként üldözöttek sokaságát bújtatva több száz zsidót mentett meg a haláltól, ő maga azonban nem élte túl a világégést. 1944 végén ugyanis a nyilasok elfogták, és 1945 februárjában a budai várban, a Belügyminisztérium udvarán kivégezték. Halálának 76. évfordulója után nem sokkal neve felkerült az embermentők márványtáblájára a Dohány utcai zsinagóga udvarán található Wallenberg emlékparkban. A megemlékezésen beszédet mondott a Mazsihisz elnöke, Heisler András, az FTC elnöke, Kubatov Gábor, Őexellenciája, Yakov Hadas Hasselmann, Izrael Állam Magyarországi Nagykövete, valamint Kardos Péter főrabbi, míg vendégként vett részt Kulcsár Krisztián MOB-elnök, Sárfalvi Péter, az EMMI sportért felelős helyettes államtitkára, Héjj Dávid társadalmi és kormányzati egyeztetésekért felelős miniszterelnöki biztos, valamint az MLSZ képviseletében Sipos Jenő szóvivő és Vámos Tibor versenyigazgató.
Hozzáfűzte, kései elégtétel ez Tóth Potya számára, és leszármazottainak is, mert az ő neve, személye és tevékenysége halála után hosszú évtizedekig tabutémának számított, a politikai palettára ugyanis nem fért fel egy fradista zsidómentő képe. Az ünnepség végén a sportember unokájának és ükunokáinak jelenlétében leleplezték az embermentők márványtábláját, amelyre Tóth Potya István neve is felkerült. (Borítókép: Sóki Tamás/Index)
Ez volt az a nap, amikor utoljára látta családja a Ferencváros egykori edzőjét. Hetekig vallatták őt és társait, majd átadták a Gestapónak. Egy alkalommal elmenekülhetett volna. A börtönőrök a városon keresztül kísérgették a foglyokat, és felajánlották Tóth Potyának, hogy az egyik saroknál leléphet, ők úgy tesznek, mintha semmi sem történt volna. De ő nem élt ezzel a lehetőséggel, mert: Nem akarta barátját, Kertész Gézát magára hagyni. Ezzel is tanúbizonyságot tett önzetlenségéről, áldozatkészségéről és felelősségtudatáról. Az utolsó pillanatig Kertésszel maradt, együtt mentek a halálba is: 1945. február hatodikán tarkólövéssel végeztek velük a budai várban, az akkori Belügyminisztérium udvarán. Rajtuk kívül még több tucatnyi ellenállót végeztek ki azokban a napokban. Tóth Potya István bátor, embermentő tevékenységének ismertetése a szocializmus évei alatt nem tartozott az emlékezetpolitika kiemelt feladatai közé. A rendszerváltás óta azonban egyre több kezdeményezés ápolja méltóképpen az erkölcsi örökségét.
11. 1915. október 3. 4 – 2 12. 1915. november 7. Budapest, Üllői úti pálya 6 – 2 2 58' 76' 13. 1916. október 1. 2 – 3 21' 14. 1916. november 5. 3 – 3 15. 1919. november 9. 3 – 2 16. 1920. május 2. 2 – 2 37' 1920. május 14. Pforzheim Dél-Németország 0 – 1 17. 1921. június 5. 3 – 0 Németország 1921. június 26. 18. 1922. április 30. 1926. május 2. 0 – 3 Összesen 19 mérkőzés 8 gól Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Tóth-Potya István hivatalosan átvette az Elektromos edzését. Nemzeti Sport, (1937. nov. 2. ) Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. Major János – Nagy Béla – Szücs László: Fradi labdarúgó-szakosztály története (Sportpropaganda, 1972) Nagy Béla: Fradisták – Portréalbum 1. Budapest: Ferencvárosi Torna Club. 1979. ISBN 0719000084179 Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Markó László. Budapest: Helikon. 2007. 857. o. ISBN 963-547-414-8 További információk [ szerkesztés] A modern labdarúgás magyar úttörője Nagy Béla: Potya.