De mód + 1 ° C és + 10 ° C, ezek az értékek más lesz. A függőség a mennyiségi tartalom vízgőz a levegőben a hőmérsékletet mutatjuk a relatív páratartalom. Kiszámítása az alábbi képlet szerint. Az eredményt százalékban kifejezve (objektív mértéke a lehető legnagyobb érték). A hatása a környezeti feltételek Mivel az abszolút változás és a relatív páratartalom mivel a hőmérséklet emelkedik, például a + 15 ° C és + 25 ° C-on? A növekedés gőznyomásukon emelkedik. Tehát, az egység térfogata (egy köbméter). A vízmolekulák több fér. Következésképpen növekszik és abszolút páratartalom. Relatív ezáltal csökken. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a tényleges vízgőz mennyiségét is ugyanazon a szinten, és a lehető legnagyobb értéke nőtt. A képlet szerint (az egyik értéket elosztják a másik, és az eredményt megszorozzuk 100%) végső soron csökken indikátor. Hogyan változtassuk meg az abszolút és a relatív páratartalom alacsony hőmérsékleten? Mi történik azzal a csökkenés a 15 ° C és + 5 ° C? Abszolút páratartalom egyidejűleg csökken.
Ennek megfelelően, egy 1 köbméter. levegő-gőz keveréket maximálisan befogadására kevesebb. képletű számítás megmutatja magasabb termelési értékek - a százalékos relatív páratartalom növeli. Ahhoz, hogy az emberi A felesleg jelenlétében vízgőz érzi fülledtség, hiányban - a bőr érzetét kiszáradását és a szomjúságot. Nyilvánvaló, hogy a nedves levegő páratartalma a fenti. A fölös mennyiségű felesleges víz nem marad meg a gáz halmazállapotban, és továbblép egy folyékony vagy szilárd közegben. A légkörbe, gyékény le nyilvánul csapadék (köd, dér). A szoba a belső tárgyak képződik kondenzátum felületén réteget a fű a reggeli harmat. A hőmérséklet növelésével könnyebben hordozható, száraz helyiségben. Azonban ugyanazt a mód, de a relatív páratartalom 90% feletti okozza a gyors túlmelegedés a test. A test ellen harcol ez a jelenség is - van hő verejték. De gyorsan elpárolog a száraz levegő (szárítás) a testfelület. ez nem történik meg a nedves környezetben. A legmegfelelőbb (komfort) egy személy mód - ez 40-60%.
A felhők a magas relatív páratartalmú levegőben megjelenő jelenségek A relatív páratartalom a levegő egyik, főleg meteorológiai és élettani szempontból lényeges jellemzője. Megmutatja a levegő által maximálisan tartalmazható vízgőzmennyiséghez képest a pillanatnyi tartalmat. Habár logikusan a relatív páratartalom nem vehetne fel 1-nél (100%-nál) nagyobb értéket, valójában azonban speciális körülmények között ennél magasabb is lehet. Fiziológiai oldalról a relatív páratartalom főleg a bőr és a tüdő működését határozza meg. A meteorológia számára a csapadékképződésben játszott szerepe miatt érdekes. Ezzel kapcsolatos a harmatpont is, a kettő között összefüggés van. A relatív páratartalom a felhőképződésben a leglényegesebb szerepet játssza, így pedig az időjárás temperálásában is fontos szerepe van. [1] Értelmezése [ szerkesztés] A folyadékok párolgása során a gáztérben a folyadék gőze jelenik meg. Ez egy dinamikus egyensúlyra vezető folyamat. A párolgás sebessége ugyanis (a többi paraméter állandó értéke esetén) a hőmérséklet függvénye, míg a kondenzációé a gőztartalomtól függ.
Ha a maximális páratartalom túllépi ezt, akkor a vízgőz kicsapódik, kondenzálódik, vízcseppek képződnek. A telítettségi páratartalom egy abszolút páratartalom és g/m³ -ben adják meg. Harmatpont hőmérséklet: A harmatpont hőmérsékletet úgy definiáljuk, mint azt a hőmérséklet, amelyen 100%-os a vízgőztartalom a levegőben, azaz 100% a relatív páratartalom. Ez azt jelenti, hogy a vízgőz nyomása megegyezik a telítettségi gőznyomással. A harmatpont hőmérséklet, tehát egy olyan paraméter, amely az aktuális hőmérséklettől függ. A harmatponti hőmérséklet meghatározható a környezeti hőmérsékletből és a relatív páratartalomból, míg a relatív páratartalom kiszámítható a környezeti hőmérsékletből és a harmatponti hőmérsékletből. Továbbá, az abszolút páratartalom is kiszámítható ezekből az alapértékekből. Jegyezze meg! A természetben a kondenzálódó vízpermet harmat csapadékként jelenik meg a szilárd testek felszínén. Az emberek általában az alacsony vagy közepes, kb. 30% - 65% közötti relatív páratartalmatéreznek komfortosnak.
A megfelelő páratartalom és az ebből következő, higiéniailag kifogástalan levegő elengedhetetlen az emberek, állatok, növények és anyagok, a kutatás, fejlesztés, gyártás, tárolás és megőrzés számára. Komfortérzet Mivel a száraz levegő több nedvesség felvételére törekszik, azt a környezetéből vonja el, beleértve az abban tartózkodó személyeket is. Ez azzal jár, hogy viszket a bőrünk, ég a szemünk, megfájdul a fejünk és fáradtságérzet lesz úrrá rajtunk. A komfortérzetet eredményező levegőállapot-értékek optimális tartománya 21 °C és 22 °C között, míg a relatív páratartalom 40% és 60% között van. Példa: Tételezzük fel, hogy van egy poharunk, amelyben 20 °C-os levegőhőmérséklet uralkodik. A pohárban 10 gramm víz van bezárva minden kilogramm levegőbe, és a relatív páratartalom 70%. Azt ugye tudjuk, hogy a levegő nagyon párás, és már csak 30% további nedvességet tudna felvenni. Ezenkívül látható, hogy ha az abszolút páratartalom 5 gramm vízzel nőne egy kilogramm levegőben, elérnénk a harmatpont vonalát.