1241. március 17. után A pesti csőcselék legyilkolja Kötöny kun fejedelmet és családját. A hírre a pesti tábor felé tartó kunok pusztítva kivonulnak az országból. március 31. Az Erdély be betörő egyik mongol seregrész a Barcaságban megsemmisíti az erdélyi vajda hadát. 1241. április 11-én a mongol fősereg a Sajó melletti Muhi falu közelében megsemmisítette a IV. Béla vezette magyar hadakat. április végén a muhi csatá ból kimentett, s Ausztriában menedéket kereső IV. Bélától II. 1241 április 10 11. Frigyes osztrák és stájer herceg három magyar ispán ság átadását kényszeríttette ki. [1]... 1241 nyarára a Dunától északra és keletre lévő országrész a mongolok kezére került, csak néhány megerősített vár és erődítmény állt ellen. A muhi csata után pár nappal a tatárok elfoglalták Pestet, hatalmas mészárlást rendezve. ~. április 10-ről 11-re virradó éjjelen orosz fogoly értesítette a magyar király t a várható támadásról. A folyón átkelt tatár sereget Ugrin kalocsai érsek és Kálmán herceg - IV. Béla öccse - csapatai visszaszorították illetve beterelték a folyóba.
A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései projekt tisztelettel meghív minden érdeklődőt műhelykonferenciájára. Időpont: 2019. április 11-12. Helyszín: Szekfű Gyula Könyvtár, ELTE BTK, Múzeum krt. 6-8., 115.
A kisebb győzelem után azonban Béla vezérei hatalmas hibát követtek el: a mongol visszavonulás után úgy gondolták, máris megnyerték a csatát, így a híd őrségének nagy részét éjszaka visszavonták. Hajnalban azonban a tatárok újra támadtak, ekkor már teljes létszámban, megszerezték a Sajó hídját és a nagyrészt még alvó táborra rontottak, tüzes nyilaikkal pillanatok alatt lángba borítva a védállásokat. Ráadásul Batu harcosai gázlót is találtak a megáradt folyón, így sikerült nagyrészt bekeríteni a rendeződni képtelen, lángoló romok közé beszorult magyar sereget. Béla király és katonái csak nagy veszteségek árán tudtak elmenekülni, a csatamezőn hagyva a magyar arisztokrácia nagy részét. Muhinál elesett Mátyás esztergomi, Ugrin kalocsai érsek és számos püspök, de később Fehérváron belehalt a csatában szerzett sebeibe Kálmán herceg, a király öccse is. Az ütközet után IV. Béla Bécsbe menekült, ahol II. 1241. április 11. | IV. Béla Muhinál vereséget szenved a mongoloktól. Frigyes osztrák herceg megzsarolta, és három nyugati vármegye átadását követelte tőle, végül az uralkodó az Adriai-tenger partján álló Trau (ma: Trogir) várába menekült.
Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni Miért? című új műsor. Egyéb epizódok: Stáblista:
A XIII. század első felében indult el Ázsia belsejéből egy népáradat, amely mongolok és tatárok keveréke volt. Vezérük Dzsingisz kán volt, aki magát - éppúgy mint a hunok vezére Attila - szintén Isten ostorának tekintette, és a világ meghódítására indult el. A tatárok fő ereje Batu vezetésével 1241 tavaszán a Vereckei-hágón keresztül érte el az országot. Amikor 1241 március 12-én a tatár seregek betörtek a Kárpátok szorosain, a rémület hulláma sodort végig az ország népén. 1241 április 11. A király parancsára a hírnökök ősi szokás szerint véres kardot hordoztak végig az országon, jelezve a veszélyt. A hadak azonban csak lassan gyülekeztek, mert a nemesség egy része haragudott királyára a királyi birtokok visszavétele és a kunok betelepítése miatt. A legválságosabb pillanatban megölték Kötöny kun fejdedelmet. Ezzel valóban elveszítették a kunok hathatós segítségét - akiket IV. Béla éppen a tatárok ellen hívott segítségül -, sőt ellenséggé váltak, mivel a tatárok oldalára álltak. IV. Béla király és az országot féltő emberekből álló sereg a sajóparti Muhi közelében gyülekeztek.
Tömeges várépítés indult el. Számos településnek adott városi rangot, melyek így fallal vehették körbe magukat. Külpolitikájában békés szövetségi viszonyra törekedett Haliccsal és Lengyelországgal.