Történt ez annak ellenére, hogy az említett utazási rendelet miatt a régebbi kérelmeket meg kellett újítani, s ezt sokan szkeptikusan fogadták. Olyannyira, hogy egy héttel a rendelet életbelépése után máris megjelentek az első követségfoglalók az NSZK berlini állandó képviseletén (ez nagykövetségnek telel meg). A módszer nem új: az utóbbi években bevált fogás volt, hogy a Nyugatra vágyók bementek egy nagykövetségre (legtöbbször a nyugat-németekhez), s addig nem jöttek ki, amíg ígéretet nem kaptak, hogy kivándorolhatnak. Ezúttal is ez történt. Új volt viszont febr. -ban, hogy egy 4 tagú család erőszakkal hatolt be a képviseletre, s miközben Ladájukkal áttörték a sorompót, elütöttek egy rendőrt. A családfő az NSZK helyett börtönbe került. Ugyancsak febr. Ndk és nszk. -ban történt, hogy – jóllehet az NDK tagadja, hogy határőreinek tűzparancsuk lenne, s hónapokon át akkoriban tényleg nem lőttek – a berlini falnál egy menekülőt halálosan, egyet súlyosan megsebesítettek. Az eset megzavarta a 2 német állam kapcsolatait, s rávetítette árnyékát a tavaszi Lipcsei Vásárra is.
Dieter Weller példáját látva sok bajor rájött arra, hogy a keletnémetek alapjában véve igen kreatív, jól képzett szakemberek. Nem így egy testes hölgy, aki a coburgi kórházban, dialízis közben azon szitkozódott, hogy "ki kellene tekerni a nyakát a csak a pénzt nyelő rengeteg ossinak". Mire a szomszédja, a 82 éves Ali Baumgarten - egykor az NDK érdemes képzőművésze, számos köztéri óriáskerámia alkotója - odavágta neki: "ha Bismarck (az első német egyesülés, a vilmosi birodalom atyja) nem lett volna, ti bajorok még ma sem tudnátok, hogy a havasi gyopáron kívül vannak más fontos dolgok is a világon". Igen tanulságosak a válaszok arra a kérdőívre, amelyet Scherzer - az igazgatók beleegyezésével - a sonnebergi (kelet) és neustadti (nyugat) gimnázium 16 éves tanulói között osztott ki. A két város alig 10 kilométerre fekszik egymástól. Landolf Scherzer A jövő felnőtt németjei meglepően erős előítéleteket táplálnak a "másik" oldal fiataljai iránt. Az 54 neustadti közül csak négy kívánna Sonnebergben dolgozni, míg az 55 sonnebergi közül - jóllehet kétharmaduk utálja Neustadtot az ott élő "külföldiek meg törökök miatt" - 24 inkább vállalna munkát a bajor városban - de csak azért, mert ott magasabbak a fizetések, és több a fizetett ünnepnapok száma... Zugligeten, félúton az NDK és az NSZK között - A múzeumok magazinja. A diákok közül szinte egyetlen egy sem kívánná Neustadt és Sonneberg egyesülését.
Genscher nyugatnémet külügyminiszter 1990. január 31-én kompromisszumos javaslatot tett: az egyesített Németország ugyan a NATO tagja lesz, de NATO-haderők nem állomásozhatnak Kelet-Németországban. Az 1990. szeptember 12-én Moszkvában, az utolsó "2+4" (NDK, NSZK + Franciaország, Egyesült Államok, Szovjetunió, Nagy-Britannia) találkozón aláírták "A Németországra vonatkozó befejező szabályozás szerződését", amelynek tíz cikkelye nemzetközi jogilag is véget vetett a második világháborúnak. 1990. október 3. a ZDF híradójának összefoglalója: A Szovjetunió garantálta, hogy haderejét 1994 végéig teljesen kivonja Németországból. Német NATO- csapatok állomásozhatnak az öt új tartományban, de nem rendelkezhetnek atomfegyver-hordozó eszközökkel. Megállapodtak abban is, hogy 1990. Történelem lett az NSZK-NDK focimeccsből - Blikk. október 1-jén aláírják azt a dokumentumot, amely a német egyesítés napján felfüggeszti a négy egykori megszálló jogait Németországra, mint egészre és Berlinre vonatkozóan. A szovjet csapatok hazaszállítására az NSZK több milliárd márkát áldozott.
Érdekes Smchr, 2009, november 10 - 22:29 Mennyire látszik, hogy milyen külömbség volt a két ország között. A keletnémet tábla, egy peremében dombornyomott rendszám, ragasztott betükkel. Az alsó pedig az a szabvány, amit a mai napig mi is használunk. És ez 1956-óta létezik. » A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges