31. Megverték ama napon a filiszteusokat Mikhmástól Ajjálónig, és elbágyadt a nép nagyon. 32. És nekiesett a nép a zsákmánynak, és vettek aprójószágot és marhát meg borjúkat és levágták a földön; és evett a nép a vér mellett. 33. Tudtára adták Sáulnak, mondván: Íme, a nép vétkezik az Örökkévaló ellen, evén a vér mellett. Mondta: Hűtlenkedtetek! Gördítsetek ezennel hozzám egy nagy követ. 34. És mondta Sául: Széledjetek el a nép között és mondjátok nekik: hozzátok ide hozzám ki-ki ökrét és ki-ki bárányát, vágjátok le e helyet és egyetek, és ne vétkezzetek az Örökkévaló ellen, evén a vér mellett. És odavitte az egész nép, ki-ki ökrét kezével azon éjjel, és levágták ott. 35. És épített Sául oltárt az Örökkévalónak; ezzel kezdett építeni oltárt az Örökkévalónak. Saul győzelme 36. Ekkor mondta Sául: Hadd megyünk le éjjel a filiszteusok után és prédáljuk meg őket a reggel virradtáig és ne hagyjunk meg közülük senkit. Mondták: Mindazt, ami jó szemeidben, tedd meg. — És mondta a pap: Hadd lépjünk ide az Istenhez.
23. S megsegítette az Örökkévaló ama napon Izraelt; a harc pedig túlterjedt Bét-Ávenen. 24. S Izrael emberei szorongatottak voltak ama napon; Sául ugyanis megeskette a népet, mondván: Átkozott az az ember, ki eszik kenyeret estig, mígnem bosszút vettem ellenségeimen. S nem ízlelt az egész nép kenyeret. 25. Az egész ország odament az erdőbe; és méz volt a mező színén. 26. Odaérkezett a nép az erdőhöz és íme folyó méz; de senki sem értette kezét a szájához, mert félt a nép az eskütől. 27. Jónátán pedig nem hallotta, mikor megeskette atyja a népet, kinyújtotta tehát a kezében levő botnak végét és belemártotta a lépes mézbe; visszavitte kezét a szájához, és megvilágosodtak szemei. 28. Ekkor megszólalt valaki a nép közül és mondta: Megeskette atyád a népet, mondván: átkozott az az ember, aki ma kenyeret eszik pedig elbágyadt a nép. 29. Mondta Jónátán: Megzavarta atyám az országot! Lássátok csak, hogy megvilágosodtak szemeim, mert ízleltem ezt a kevés mézet; 30. hát még, ha evett volna ma a nép ellenségei zsákmányából, melyet talált, ugyan nem lett volna-e most nagyobb a vereség a filiszteusokon?
Jónátán vitézsége 1. Történt egy napon, szólt Jónátán, Sául fia, fegyverhordozó legényéhez: Gyere, hadd megyünk át a filiszteusok őrséhez, mely a túlsó oldalon van. Atyjának pedig nem mondta meg. 2. Sául ült Gibea szélén a Migrónban levő gránátfa alatt, a nép pedig, mely nála volt, mintegy hatszáz ember. 3. És Achíja, fia Achitúbnak, I-Kábód testvérének, aki fia Pínechásznak, Éli fiának, ki az Örökkévaló papja volt Silóban, viselte az éfodot. – A nép pedig nem tudta, hogy elment Jónátán. 4. A szorosok között pedig, melyeken Jónátán át akart menni a filiszteusok őrséhez, sziklafok volt az innenső oldalon és sziklafok a túlsó oldalon; az egyiknek neve Bóczécz, a másiknak neve Széne. 5. Az egyik fok északról mered Mikhmással szemben, a másik pedig; délről Gébával szemben. 6. És szólt Jónátán fegyverhordozó legényéhez: Gyere, hadd megyünk át ama körülmetéletlenek őrséhez, talán cselekszik értünk az Örökkévaló, mert az Örökkévaló számára nincs akadály, segíteni sokkal vagy kevéssel. 7. Mondta neki fegyverhordozója: Tegyél mindent, ami szívedben van; indulj neki, íme nálad vagyok szíved szerint.
Bodor Attila az első, aki a járványügyi helyzetre tekintettel online védte meg disszertációját, magyarként pedig a harmadik, aki doktori fokozatot szerzett az intézet történetében. Témavezetője R. P. Craig Morrison OCarm (Pápai Biblikus Intézet, Róma), bírálói R. Craig Morrison OCarm, Dominik Markl SJ (Pápai Biblikus Intézet, Róma), Jan Joosten (Oxfordi Egyetem) és Benedetta Rossi (Pápai Urbaniana Egyetem, Róma) voltak. A disszertáció Izajás szír Pesitta-fordításának "teológiai profilját" vizsgálja. A teológiai profil kifejezés Michael P. Weitzmantől származik, és a fordítási eltérések alapján kirajzolódó teológiai felfogást jelöli. A korábbi kutatások és a disszertáció módszertanának bemutatása után (1. fejezet), a Pesitta fordítási eltérései kerülnek górcső alá. Ennek kapcsán a dolgozat azt vizsgálta, hogy a Pesitta-fordítás miként mutatja be Izajás könyvének három központi "szereplőjét": Istent (2. fejezet), a Messiást (3. fejezet), valamint Isten népét, azaz Júdát és Izraelt (4. fejezet).