Képtár [ szerkesztés] Csontos Vilmos emlékház Községi hivatal Zalaba és Kisgyarmat határán Forrás a falutól délre Erdei pihenőhely a zalabai forrásnál A Szikince (Perec) Zalabánál Zalabai utcakép Református templom A két világháború áldozatainak emlékműve A református templom bejárata Utcakép Az Oroszka-Ipolyság vasútvonal Zalabánál Tájkép a község keleti részén, a Garammenti-hátságon Felújított zalabai templom Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019 ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. Csontos vilmos könyvei pdf 2019. 1851. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság.
Csontos Vilmos, Lévai János, Kercselics Imre szellemsebészet - YouTube
Hosszú utat tettem m... Lalák Dávid Üdvözöllek Lalák Dávidnak hívnak. 3 gyerkőcöt nevelünk a feleségemmel, vállalkozásunkat építjük és mindennapjaink része a pszichotronika. Kutsera Tünde A nevem Kutsera Tünde. A segítői munkám a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében elvégzett orientális táncoktató és rekreációs sz... Vissza az előző oldalra!
1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
F. u. Eszterházy. Ut. p. Esztergom. " [3] Hont vármegye monográfiája szerint "Zalaba, magyar kisközség, a Szikincze völgyében, 96 házzal és 410 ev. ref. vallású lakossal; saját vasúti állomása, postája és távirója van. A Hunt-Pázmán nemzetség birtoka volt. 1349-ben Miklós és fia László bizonyítványt nyertek arról, hogy Szent István király óta Zalaba mindig az őseiké volt. Csontos vilmos könyvei pdf na. Okleveles említést 1437-ben találunk is a községről, a mikor Zsigmond király zálogba adta Lévai Cseh Péternek azt. A mult század elején a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott, 1875-ben pedig Huszár István szerezte meg. Jelenleg özv. gróf Pongrácz Vilmosnénak van itt nagyobb birtoka. Ev. temploma 1789-ben épült. " [4] A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország fennhatósága alatt állt. Népessége [ szerkesztés] 1880-ban 394 lakosából 381 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt. 1890-ben 372 lakosából 368 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban 410 lakosából 407 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.
ifj-csontos művei, könyvek, használt könyvek - Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!