A kölcsönzött munkavállaló, megbízási és egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyek pedig egyáltalán nem rendelkeznek semmilyen választójoggal. A szavazásról és az eredményről jegyzőkönyv készítése kötelező, amelyet a választási bizottság tagjai hitelesítenek. Amennyiben valakinek a jelölés, a választás lebonyolításának vagy a választás eredményének érvényességével kapcsolatosan kifogása van, öt napon belül van lehetősége bírósághoz fordulni. A jogorvoslati eljárást a munkaügyi bíróság nemperes eljárás keretében folytatja le, melynek keretében jogosult a választás eredményét megsemmisíteni, feltéve, hogy lényeges eljárási szabálysértést állapít meg. A költségekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a választással, valamint az üzemi megbízott, illetve üzemi tanács működésével kapcsolatban felmerült indokolt költségeket a munkáltató köteles viselni. Szeretne több hasznos információt kapni?
Nem árult el kunsztokat, nem látott el stratégiailag fontos információkkal, viszont képbe helyezett, segített megérteni az aktuális céges belpolitikai helyzetet. Ez nagyon sokat számított! Úgy éreztem, kezdem átlátni a helyzetet. Az információs dömpingből ocsúdva indulhatott meg az üzemi tanácsi munka megszervezése. Folyt. köv. Labancz Norbert HR közgazdász, üt elnök
A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltatót terheli. Új szolgáltatásokkal bővült a díjmentes cikk és szaklap értesítő kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata egyedi szaklap ajánlatok Egy konkrét ügyben a Kúria úgy értelmezte a fenti szabályt, hogy a legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatóknál a választás megtartása akkor is kötelező, ha a munkavállalók a választási jogosultságukkal nem kívánnak élni. Téves tehát az a jogszabály-értelmezés, miszerint a munkáltatót a választás megtartásának lebonyolítására vonatkozó kötelezettség csak akkor terheli, ha a választást a munkavállalók vagy a szakszervezet kezdeményezi. A munkavédelmi törvény érintett rendelkezése ugyanis ilyen feltételt nem szab.
A törvény átnyálazása után jöhetett a kapcsolati háló bővítése. Elsőként az előző üzemi tanács tagokkal beszéltem. Sok kérdésre választ kaptam, sokra nem, viszont legalább informáltak, hogy merre keresgéljek tovább. Az ajánlott olvasmányok között voltak a korábbi üzemi tanácsi emlékeztetők, vagyis meeting memo-k. Néhány sor után ezeket a feljegyzéseket úgy olvastam, mint amikor egy kiskamasz belevág az első horrorfilmjébe: nézné, is meg nem is, és ezt az ellentmondást úgy oldja fel, hogy a kezét a szeme elé teszi, és csak az ujjai között néz át. Elszánt kamikaze pilótákat láttam mindenfelé, akik minden törekvésük ellenére sikertelenül akcióztak. Ezen a ponton komolyan meginogtam. Tényleg így kell majd a dolgozói érdeket képviselnem? Jött a munkaügyi vezető. Kimért volt és szűkszavú. Nem tudtam meg sokat tőle, de legalább nem áltatott, nem rabolta az időmet fölösleges udvariassági, semmitmondó formulákkal. A HR vezető viszont más kérdés volt. Noha tartotta magát ahhoz az alapvetéshez, hogy a HR vezető a munkáltató oldalát képviseli, mégis csepegtetett infót, úgy, hogy végig PC maradt.
BELSŐ KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A Pmt. 27. § (1) bekezdése értelmében a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jelleg és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján belső kockázatértékelést készíteni. A belső kockázatértékelést a szolgáltatónak írásban kell rögzítenie, naprakészen tartania és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátania az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során. A belső kockázatértékelés elkészítése során a kockázatok megállapítása és értékelés céljából azonosítani és értékelni kell az egyes kockázati tényezőket, valamint a szolgáltató jellegével és méretével arányos belső eljárásrendet kell kialakítani a kockázatok kezelése és csökkentése érdekében. Ehhez a szolgáltató a Pmt. § (6) bekezdése alapján köteles figyelembe venni a Nemzeti Kockázatértékelés (NRA) eredményét. Az MNB célja a szolgáltatók abban való támogatása, hogy egy sorvezetőként ismertesse a kockázatértékelés során figyelembe veendő szempontokat, legfontosabb tartalmi elemeket.
A piaci szereplők szakmai támogatása érdekében az MNB a belső szabályzatok elkészítéséhez a felügyelete alatt álló szolgáltatók részére – egy mintaként elkészített, közös dokumentumban szereplő szabályzat formájában – segédletet ad ki. A segédlet a szolgáltató belső szabályzatának elkészítéséhez alapul vehető, ugyanakkor felépítése, formátuma, számozása, szófordulatai nem bírnak kötelező erővel, attól a szolgáltató szabadon eltérhet, amennyiben tartalmazza a Pmt. valamint a Kit. és az azok végrehajtására kiadott 26/2020. (VIII. 25. ) MNB rendelet (továbbiakban: MNB rendelet), valamint 21/2017. 3. ) NGM rendelet szerinti részletes szabályokat, illetve kötelező tartalmi elemeket, és a jogszabállyal nem ellentétes. A kockázatalapú eljárások meghatározását meg kell, hogy előzze egy belső kockázatértékelés elkészítése, amelyhez az MNB a felügyelete alatt álló szolgáltatók részére egy mintadokumentumot készített. E segédlet mellékletét képezi a Mintadokumentum a belső kockázatértékelés elkészítéséhez.