(XI. 11. ) Korm. rendelet [3] (a továbbiakban: rendelet) is megerősíti. Jelen tanulmány tehát a következő kérdésekre keresi a választ: vajon tényleg elkülönül egymástól a távmunka és a home office? Az utóbbi egyáltalán létezik mint jogintézmény? Ezen kérdések megválaszolása során elsőként ismertetésre kerül a home office-szal, illetve annak a távmunkához képesti különbségével kapcsolatos – a munkajogászok többsége által képviselt – jogi érvrendszer. Ezt követően annak bemutatására kerül sor, hogy a rendelet milyen érdemi változtatásokat hozott a témát illetően. Az Mt. távmunkára vonatkozó rendelkezései és az ezekből levonható következtetések A home office-szal kapcsolatos jogirodalmi álláspontok 2. 1. A munkavégzési hely meghatározásának egyoldalú átengedése mint a munkavállalóra kedvező eltérés 2. 2. A "rendszeres" jelleg és a számítástechnikai eszközzel történő munkavégzés 2. 3. A munkáltató utasításadási jogának korlátozottsága, a munkavállaló munkarendje és a munkaszerződés-módosítás kérdése 2.
laptop, mobiltelefon, egyéb adathordozó stb. ami sok helyen szerencsére már megoldott, de amennyiben nem, úgy ezeket, mint a munkavégzéshez szükséges eszközöket a munkáltatónak kell adnia, amennyiben a munkavállaló esetlegesen a saját eszközeinek erre a célra való használatát (pl. a jogilag lehetséges, illetve a felek által megállapodott feltételek mellett) maga nem vállalja. akár az internet, illetve egyéb munkahelyi munkavégzési feltételek biztosítása mivel ezek közvetlenül a munkavállaló "home office"-ában jelentkezo feltételek, amiknek lényegében a költsége merül fel, a így költségtérítésként kell majd ellentételezni. Erre már most felmerült a törvényhozás szintjén reagálásként, hogy az otthonról dolgozók adómentes költségtérítésként ún. rezsiátalányt kapnának havonként a mindenkori minimálbér 10%-ban (jelenleg 16 100, -Ft), ami a jelenlegi szabályozási koncepció szerint az internet mellett a gáz, a villany és a víz többlethasználattal felmerülo költségeket kellene, hogy fedezzen; azaz nem biztos, hogy minden felmerülo költséget le fog fedni, amelyet az otthoni munkavégzés feltételeinek a biztosításával kapcsolatban azonban a munkáltatónak fizetnie kell és akár adójogilag is mérlegelésre kell majd, hogy kerüljön, miközben egyes költségek (pl.
Ez esetben a társadalombiztosításra vonatkozó szabályok szerint a távmunkában dolgozó munkavállaló baleseti táppénzre jogosult. A Kormány hangsúlyozta, hogy a Munka Törvénykönyvének módosítása a távmunka keretében foglalkoztatók és foglalkoztatottak helyzetét kívánja rendezni azzal, hogy a foglalkoztatás kereteit továbbra is a munkáltató és a munkavállaló megállapodására bízza a jogalkotó: a home office keretében történő munkavégzés helye és ideje a munkaszerződésben rögzítendő.
Törvényben garantálná az Európai Parlament, hogy az otthonról dolgozók szankciók nélkül lecsatlakozhassanak digitális eszközeikről, vagyis ne legyen kötelező rendelkezésre állniuk a munkaidő lejárta után. A Eurofound alapítvány felmérése azt mutatja, hogy az otthonról dolgozók körében kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy a heti maximális 48 óránál többet töltenek munkával. A hazai szakszervezeti szövetség szerint a szabályozás szükséges, de nem elégséges feltétele a kizsákmányolás megállításának – olvasható az ATV weboldalán. A távmunka és a magánélet egyensúlyára figyelmeztet az uniós tagállamok szocialista pártjainak videója. Az európai parlament képviselői azt kérik a bizottságtól, hogy ezentúl jogszabály is biztosítsa a munkavállalók számára a – szakszóval élve – lecsatlakozást, vagyis, hogy ne kelljen elérhetőnek maradniuk a munkaidőn túl. A magyar szakszervezeti szövetség üdvözli az elképzelést. A testület elnöke azonban attól tart, az előírásokat nem fogják betartani: Kétségeim vannak abban, hogy a magyar viszonyok között ez mennyire ellenőrizhető, mennyire hajtható végre, és ez mennyire segíti majd a munkavállalókat, vagy csak hoznak egy jogszabályt amit a későbbiekben nem tartanak be.