Mekkora a magyar GDP felzárkózása a rendszerváltás óta? Magyarországi térképek – GDP Magyarország egy free just gdp 2 Magyarország egy free just gdp e Magyarország egy főre jutó Magyarország egy főre jutó gp d'allemagne Korábbi cikkek Hetilap Játékok Előfizetés Tavaly Magyarországon már 381 dollárral több az egy főre jutó GDP, mint Portugáliában, amely az előző mérésnél még előttünk állt a sorban. Doku360: "Föllélegeztem, hogy kevesebb stressz van, de közben függők vagyunk" Doku360 2021. 06. 22. 17:00 1 perc Mikor 2020 márciusában be kellett zárniuk a színházaknak, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy sokáig nem fogadhatnak nézőket a járványveszély miatt. Az azóta eltelt időszakról mesélnek az Örkény Színház alkotói ebben a dokumentumfilmben, amelyből azt is megtudjuk, hogyan élték meg az eddig folyamatosan dolgozó színészek, hogy lett egy kis szabadidejük. Örkény Közeli, első rész. A fentiek következtében hazánk 2019. évi (vásárlóerő-paritáson számolt) egy főre jutó GDP-je 23 110 euróról 22 807 euróra csökkent, amelynek köszönhetően az EU-átlaghoz viszonyított fejlettségünk is 1, 1 százalékponttal, 73, 1 százalékra esett vissza.
Sokszoros volt a különbség A rendszerváltás idején, 1990-ben óriási volt a különbség a keleti blokk és a piacgazdaságot működtető országok között. A legszemléletesebb, ha úgy adjuk meg, hogy Magyarország egy főre jutó GDP adatát tekintjük egy egységnek, ehhez viszonyítjuk a többi országét. Nos, a szomszédos Ausztriáé 7, Németországé (amely abban az évben egyesült) 6, mellette ugyancsak a magyar adat 6-szorosát produkálta többek között Belgium és Nagy-Britannia. Olaszország 5-szörös, Spanyolország 4-szeres, Görögország 3-szoros számot mutatott, vagyis még a déli, akkor erősen felzárkózó országok is fényévekkel jártak előttünk. A rendszerváltástól az uniós belépésig A következő 14 évben jelentős változás történt: a keleti blokk volt országai áttértek egymás közti alacsony minőségű áruk kereskedelméről (KGST) a világpiacra való termelésre, integrálódtak a világgazdaságba. Ennek során nem csak nemzeti össztermékük nőtt, hanem valutáik is felértékelődtek a korábbi rendkívül gyenge szintekről, pont az immár versenyképessé váló termelésük hatására, még ha ez sokszor nagy infláció mellett is zajlott.
A fentiek következtében hazánk 2019. évi (vásárlóerő-paritáson számolt) egy főre jutó GDP-je 23 110 euróról 22 807 euróra csökkent, amelynek köszönhetően az EU-átlaghoz viszonyított fejlettségünk is 1, 1 százalékponttal, 73, 1 százalékra esett vissza. A revízió az európai országokat eltérő mértékben érintette. A vásárlóerő-paritás újrabecslése Olaszország (+1, 5 százalékpont) és Málta (+1, 4 százalékpont) fejlettségét emelte a legnagyobb mértékben, míg Szlovákia (-3, 2 százalékpont) és Írország (-2, 4 százalékpont) esetén mérsékelte a leginkább (2. ábra). A hazai revízió mértéke jelentős volt az EU-27 országok körében, de a relatív pozíciónk összességében nem változott. A régió országaiban a revízió következtében a fejlettség jellemzően lefelé módosult, 2019-ben egyedül Romániában emelkedett enyhén a felülvizsgálat hatására (0, 1 százalékponttal). A revízió mértéke Szlovákiában volt a legjelentősebb, ahol az elmúlt három évben számottevően lefelé módosult a fejlettség. A gazdasági fejlettség vizsgálatakor érdemes figyelembe venni a vásárlóerő-paritást övező módszertani sajátosságokat is.
Vagyis a hazai, kimagasló keresetemelkedés és a gyermektámogatási rendszer együttes hatását is túlszárnyalta a román keresetnövekedés, s ha az ütemkülönbség fennmarad, 1-2 év alatt utolérik a magyar szintet - szól a prognózis. Eközben a romániai nyugdíjasok átlagos éves jövedelme 2010-ben 46 százaléka volt a hazainak, 2021-re ez már 63 százalék lett (vásárlóerő-paritáson számolva az arányok 50, illetve 76 százalék). Ezt azt jelenzi, hogy a román nyugdíjasok helyzete jobban javult, mint a magyaroké – igaz, még így is jelentős a lemaradásuk. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, várható, hogy Románia egy főre jutó vásárlőerő paritásos GDP-je és a romániai keresetek is 1-2 éven belül lehagyják a magyar szintet - vélik a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatói.
Horvátország maradt velünk majdnem egy szinten, a balti államok viszont megvalósították a maguk kis csodáját, igaz, ebben az is szerepet játszott, hogy kis népességű országok, melyek lakossága nagyot csökkent (Észtországnak 1, 3, Lettországnak 1, 9, Litvániának 2, 7 millió ember között kell elosztania a gyorsan növekvő összterméket). Nagyot jött fel Bulgária, a magyar szint 30 százalékáról 60 százalékára, ennél is nagyobbat Románia, 36-ról 80 százalékra. Régiós országok egy főre eső GDP adata, Magyarországéhoz képest, a magyar adatot 1-nek tekintve. Forrás: Eurostat, KSH
Az alábbiakban sorra vesszük azokat az élethelyzeteket, melyek figyelembe vehetők vagy éppen figyelmen kívül hagyandók a négy gyermekes anyák kedvezménye szempontjából. Maga a jogalkotó is kitér rá, hogy nem csak az életet adó édesanya jogosult a NÉTAK-ra, hanem az örökbefogadó is. Nem is kérdés, hiszen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk. ) értelmében az örökbefogadással – akár nyílt, akár zárt esetről beszélünk – a szülői státuszt megszerzi az örökbefogadó, azaz amikor hatályossá válik az örökbefogadási határozat, attól a naptól már a fogadó nőt tekintjük a gyermek anyjának. Ezt a helyzetet viszonylag könnyű megállapítani, hiszen az okirati jelleg a jogosultság alapját és dátumát is igazolja. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye - ADÓSZIGET. Azonban mindenképpen figyelemre méltó az a kérdéskör, amikor is egy mozaik családban lévő anyuka nevel négy vagy több gyermeket. A mozaik család úgy alakul ki, hogy mindkét fél hozza előző kapcsolatából a saját gyermekeit, esetenként közös gyermeket is vállalnak.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv. ) 29/D. §-ban kapott helyet a 2020. Adókedvezmény - Üzletem. január 1-től hatályos, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, röviden: a NÉTAK. Kik jogosultak a "négygyerekes" adókedvezményre? Az Szja tv. 29/D § (3) bekezdése értelmében jogosult az a nő, aki vér szerinti, vagy örökbefogadó szülőként legalább négy gyermekre tekintettel jelenleg és/vagy legalább 12 évig családi pótlékra jogosult volt. Gyakorlati szemszögből, ha rövid választ szeretnénk adni, akkor azt mondhatjuk, hogy a kedvezményt az a nő érvényesítheti, aki legalább négy gyermeket szült és nevel(t). Az élet azonban sajátos helyzeteket képes előállítani... Azt viszonylag könnyű megállapítani, hogy egy nő négy gyermeknek adott-e életet, illetőleg azt is, hogy jelenleg négyet nevel (családi pótlékra jogosult), azonban annak megítélése, hogy a nevelésükben is közreműködött-e legalább 12 évig, már nehezebb meghatározni. Az alábbiakban sorra vesszük azokat az élethelyzeteket, melyek figyelembe vehetők vagy éppen figyelmen kívül hagyandók a négy gyermekes anyák kedvezménye szempontjából.
Bár a Cst. szerint családi pótlékra a házastárs gyermekei vonatkozásában is jogosult lesz a nő, de az Szja. törvény által meghatározott szűkebb kör miatt – hasonlóan az élettársakhoz – mégis kiesik a NÉTAK jogosultságból. Ennek értelmében szintén, csak akkor beszélhetünk adókedvezményről, ha az édesanya örökbe fogadja a házastársa gyermekeit és a jogosulti idő is ehhez igazodik. A jogosultság időtartama Ha már időszakról beszélünk, akkor elmondható, hogy a NÉTAK jogosultság időtartamára vonatkozóan két típust különböztet meg a jogalkotó a jelenlegi szabályozás szerint. Egyrészt beszélhetünk az "aktuális időre szóló" jogról, vagyis, aki az adott hónap(ok)ban nevelt legalább négy gyermeket, az arra a hónap(ok)ra jogosult az adómentességre. Új adóalap-kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára - Jogadó Blog. Másrészt megkülönböztetünk ún. "örökre szóló" jogosultságot, vagyis amennyiben a jelenlegi szabályozás marad és az anya mind a négy gyermekét legalább 12-12 évig nevelte, akkor élete végéig adómentességben részesül. Példával szemléltetve, amennyiben egy család a meglévő három gyermeke mellé örökbe fogad egy negyediket, aki tizenegy éves – azaz rá nem szerezhető meg a 12 év családi pótlékra jogosultság – akkor az anya csak addig minősül NÉTAK-os édesanyának, amíg mind a négy gyermekre családi pótlékra jogosult; azaz csak az aktuális időre jár neki a kedvezmény.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének (NÉTAK) igénybevételének az alábbiak a feltételei: a személyi adatokban az igénybevevő neme " N-Nő " kell, hogy legyen a gyermekek adatai fel legyenek rögzítve a Hozzátartozók gombnál az Szja és járulék beállítások fülön jelölve legyen a kedvezmény Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye A kedvezmény a személy összevont adóalapját (BRUTTÓ) – minden más kedvezményt megelőzően – csökkenti. Az alábbi jogcímek esetén vehető / nem vehető igénybe a kedvezmény: rendszeres bér jövedelem nem rendszeres jövedelem betegszabadság egyéb munkaviszonyból származó jövedelem jövedelemmel azonosan adózó jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelem, kivéve! : egyéb önálló tevékenység egyéb önálló tevékenység szocho-val ingatlan bérbeadás ingóság bérbeadás költségtérítések közül a bérjellegű és a nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés tb ellátás Az önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés abban az esetben számít bele a kedvezményben, ha a személyi adatokban a számfejtési beállítások fülön az " Önálló tev.
(Cikkünket teljes terjedelmében az Adózási Módszertani Szemle márciusi számában olvashatják) Adópraxis (2021-03-24)
Ennek alapján elmondható, hogy csak akkor tekintjük NÉTAK-os édesanyának a hölgyet, ha a gyermekeket ő maga szülte vagy ő az örökbefogadó szülő. Házastársak esetében már ismét komplexebb a meghatározás, hiszen a polgári jog értelmében pusztán az a tény, hogy házasságra lépnek a felek, még nem ad automatikusan szülői státuszt a társ gyermekei vonatkozásában (! ) – bár kétségtelen tény, hogy szélesebb jogkörei lesznek mostohaszülőként, mint egy élettársnak. A Ptk. meghatározza, hogy a házastársak egymás gyermekeit örökbe fogadhatják, éppen ezért, a szülői pozíció betöltéséhez szükséges, hogy az édesanya a házastársa gyermekeit örökbe is fogadja. Bár a Cst. szerint családi pótlékra a házastárs gyermekei vonatkozásában is jogosult lesz a nő, de az Szja. törvény által meghatározott szűkebb kör miatt – hasonlóan az élettársakhoz – mégis kiesik a NÉTAK jogosultságból. Ennek értelmében szintén, csak akkor beszélhetünk adókedvezményről, ha az édesanya örökbe fogadja a házastársa gyermekeit és a jogosulti idő is ehhez igazodik.