Ma van a 60. évfordulója annak, hogy Laikát - egy moszkvai kóbor - robbantották le a Földről, hogy az első kutya legyen az űrben. Az alkalom tiszteletére itt van Duncan Geere darabja a szovjet kutyás űrcsapat teljes történetéről. A kutyák több tízezer éve az ember legjobb barátai. Kiváló nyomkövetési képességeik felbecsülhetetlen értékűvé tették őket a korai vadászó-gyűjtögetők számára. Ez a kapcsolat ma is fennáll, de a két faj közötti barátsági kötelék csúcsa 1957-ben jöhetett létre, amikor Moszkva utcáin felvettek egy hároméves korcsot. Körülbelül hat kilogrammot nyomott, és azt hitték, hogy részlegesen husky és részterrier. Különféle beceneveket kapott, köztük Kudrjavka (Kis göndör). Több zord orosz telet túlélve Laika tökéletes jelölt volt a szovjet kormány által vezetett kísérleti programra. Az űrprogramban dolgozó orvostudós, Vladimir Yazdovsky, számos kutyát indított több mint 450 km magasságig nyomás alatt álló rakétákban, és Laikát választották a részvételre. Laika: az eredeti szovjet űrkutya.
Csernuska a Szputnyik-9-ben egerekkel és egy tengeri malaccal együtt repült 1961 márciusában, majd hetekkel Gagarin fellövése előtt a Szputnyik-10 fedélzetén Zvjezdocska egy fából készült űrhajós babával kerülte meg a Földet, bizonyítandó, hogy Gagarinnak is van esélye. Végül a legsikeresebb kutya-űrhajós páros, Vertyerok és Ugoljok 1966 februárjában egy Voszhod-űrhajóval állította fel a kutyasztronauták azóta sem megdöntött világrekordját: 22 napot töltöttek a Föld körül, egyébként akkoriban emberek sem tartózkodtak ilyen hosszú ideig az űrben, az első emberűrhajós 1974-ben, az amerikai Skylab fedélzetén repült ennél többet orbitális pályán, a súlytalanság állapotában.
A szovjetek tudták, hogy meg fog halni a kóbor eb, akinek már a felkészítése is tragikus volt. Gyomorforgató részletek derültek ki a világ első űrbe küldött kutyájáról, Lajkáról, akinek a sorsát évtizedeken át titkolták a szovjetek. Lajka űrutazása az emberiség történelmének egyik mérföldköve, hiszen ez bizonyította be, hogy miket érhetünk el. Habár a világ számára megkönnyítette a további tudományos sikerek elérését, mégis Lajka csak egy kutya volt, aki semmit se értett abból, hogy milyen küldetésre választották ki. Az eb számára élete utolsó néhány hete rettegéssel telt, a halála pedig borzalmas volt, pedig akár haza is térhetett volna, ha a történelem úgy akarja. Lajka kóbor kutya volt: Az űrprogram előtt nem volt otthona a keverék kutyának, aki Moszkva utcáin kóborolt, amikor megtalálták. A szovjetek kifejezetten olyan kutyát kerestek, mint Lajka, ugyanis amíg az amerikaiak majmokkal dolgoztak, addig ők úgy vélték, hogy a kutyákat sokkal könnyebb kiképezni. A szovjetek egy külön csapatot alakítottak azért, hogy kóbor kutyákat gyűjtsenek be az utcákról, mert biztosak voltak abban, hogy ezek az állatok már annyi nehézséget éltek túl, hogy az lehetővé teszi, hogy kibírják az űrben tapasztalható kemény körülményeket.
Lajka kutya úttörő és áldozatos küldetését az űrrepülés történetében jól ismerhetjük: a szovjetek 1957-ben lőtték fel a Sputnyik-2 fedélzetén a moszkvai kóbor kutyából kiképzett űrutazót. Ő volt a legelső állat az űrben, még Föld körüli pályán is keringett. Sajnos, pár órával a kilövés után elpusztult a túlmelegedett kabinban. Az amerikaiak Ham, a csimpánz kilövésével válaszoltak 1961-ben, aki, bár nem problémamentesen, de épségben vissza is tért a földre. Nem sokat hallhatunk azonban az első űrmacskáról, Félicette-ről, aki a francia űrprogramban kapott jelentős feladatot. Félicette, Az Első Űrutazó Macska / Fotó: Kickstarter Féliciette -et 1963. október 18-án lőtték fel 157 km magasságba egy Véronique AG1-es rakétán és 5 percig élhette át a súlytalanság állapotát. Taylor Swift testét sűrű szőr borítja a Macskák című musical filmes adaptációjában Az Universal Pictures nyilvánosságra hozta a Macskák első hivatalos előzetesét. A Broadway musical adaptációját A király beszéde című drámával Oscar-díjat nyert Tom Hooper rendezi, de neki köszönhetjük A dán lány című filmet is.
Hőtágulásnak nevezzük azt a fizikai jelenséget, amikor valamely anyag a hőmérsékletének változásával megváltoztatja a méretét. Melegítéskor az anyagok általában tágulnak, a tágulás relatív mértékét a hőtágulási együttható (hőtágulási tényező) fejezi ki. A hőtágulás általában közelítőleg lineárisan függ a hőmérséklettől, ez alól kivétel, ha halmazállapot-változás történik, illetve néhány speciális, vagy bomlékony anyag zsugorodik (negatív hőtágulás). Szilárd testek hőtágulása. Léteznek kerámiák és fémötvözetek, amelyek gyakorlatilag nem változtatják a méretüket. Nagyon fontos kivétel továbbá a víz, ami nem követi a monoton, ezen belül is lineáris hőtágulási törvényt. Összefüggések [ szerkesztés] Az anyagtudomány három kategóriát határoz meg: A polimerek tízszer jobban tágulnak, mint a fémek, amik megelőzik a kerámiákat. Szilárd testek hőtágulása [ szerkesztés] A szilárd testek hőtágulása függ: az anyagi minőségtől a térfogatváltozástól az eredeti térfogattól Lineáris (vonalas) hőtágulás [ szerkesztés] A lineáris hőtágulás a testek egyirányú méretének hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező változását jelenti.
Csak térfogati hőtágulás jellemző rá, kiszámítási módja azonos. A víz viselkedése hőtáguláskor A víz hőtágulása kivételes. 0 °C-tól 4 °C-ig összehúzódik. Megfigyelések azt mutatják, hogy a víz 4 °C-on tölti ki a legkisebb térfogatot. Ebből az is következik, hogy a 4 °C-os víz sűrűsége a legnagyobb. A víz hőtágulása magasabb hőmérsékleten sem lineáris. (Ezért nem készül vízből hőmérő. ) A víz kivételes hőtágulásának fontos szerepe van a tavak és a folyók befagyásakor. Amikor a tó lehűl, a felszínén lévő lehűlt víz a tó aljára kerül, mert sűrűsége nagyobb. Amikor a víz teljes mélységben eléri a 4 °C-ot, akkor az áramlás megszűnik. A felszínhez közeli víz tovább hűl, de ez a réteg már nem süllyed le, mert sűrűsége kisebb, mint a 4 °C-os víz sűrűsége. Lassan a víz felszínén jég képződik, amely úszik a vízen. Hőtágulás – Wikipédia. Ha a tó, folyó nem túl sekély, akkor az alján mindig marad víz, amely biztosítja az állatok és a növények túlélését a nagy hidegben is. A víz tehát felülről lefelé fagy meg, míg minden más folyadék alulról felfelé.
a közlekedést, vagy ne okozzon balesetveszélyt, télen a méret csökkenése miatt fellépő feszítőerő ne okozza az oszlopok kidőlését. Üveg hőtágulása: A vastag falú üvegpohár gyakran eltörik, ha forró vizet öntünk bele. Az üveg rossz hővezető. A forró víz hatására a belseje felmelegszik, tágulna, de a külső része hideg, és nem engedi a méretváltozást. A fellépő feszültség miatt a pohár elreped. Sínek hőtágulása: A síneket régen nem illesztették szorosan egymáshoz. Így védekeztek az ellen, hogy nyáron a nagy melegben kitáguló sínek eldeformálódjanak. Ma már készítenek olyan síneket, ahol nincs hézag az egyes síndarabok között. Itt olyan alapzathoz rögzítik szorosan a sínt, ami a sínnel együtt tágul. Hidak hőtágulása: A hidak egyik végét rögzítik, a másik vége gyakran görgőkön nyugszik, vagy a híd több független elemből áll, melyek közt van szabad hely hagyva. Így a híd a hőtágulás következtében nem deformálódik. Példák a hőtágulásra a mindennapokban by Zsuzsi Kunos. Ingaóra hőtágulása: Az ingaóra periódusidejét az inga hossza befolyásolja. A hőmérséklet emelkedésekor a vasrúd kitágul, nő a lengésidő, és így késik az óra.
Pl. : Fahrenheit (°F), Réaumur (°R). A hőmérsékletet hőmérővel mérjük. Ennek van hagyományos, és digitális formája. A hagyományos, higanyos vagy alkoholos hőmérő az anyagok hőtágulását használja ki. (Itt szépen elmeséled, hogy-hogy néz ki egy ilyen. ) A hőtágulás, amikor valamely anyag hő hatására méretét megváltoztatja. A digitális hőmérők termisztoron, vagy termoelemen alapulhatnak. A termisztorok a félvezetők növekvő hőmérséklet hatására bekövetkező ellenállás csökkenését használják ki. A termoelemek két összeforrasztott fémből állnak. A két fém között hőmérsékletváltozás hatására feszültség keletkezik. Extrémebb hőmérsékletek mérésére pirométert szoktak alkalmazni. Működése a feketetest-sugárzáson alapul. (Egy tárgy által kibocsátott elektromágneses hullámok hullámhossza és intenzitása a hőmérséklettől függ. ) Fényt (pl. infra) bocsájt ki a testre, és a visszaverődő fény intenzitása alapján következtet a hőmérsékletre. Így távolról is lehet hőmérsékletet mérni. Még rengeteg dolog alapján lehet hőmérsékletet mérni (pl.